Életmód

Összefogtak a kismamák

Mostantól már az apa és a dúla egyszerre is bent lehetnek a szülésnél az Uzsokiban

Meghallotta a nők hangját az Uzsoki kórház, és engedélyezte, hogy a vajúdás és a szülés alatt egyidejűleg jelen lehessen az apa (vagy más felnőtt kísérő) és a kismamát vagy a szülőpárt támogató dúla is. A Mérce riportja következik.

Mivel egészen eddig csak felváltva lehetett a szülő nővel két kísérő az Uzsoki saját szabályzata alapján, egy kismama nemrég petíciót indított, hogy változtassanak a nőket hátrányosan érintő protokollon. Vagyis ne kelljen az apa és a dúla között választani, hiszen mindkettő jelenléte nagyon fontos lehet, és más-más módokon képes támogatni a nőket, hozzájárulva a jó szülésélményhez. A petíció indítója a Mércének elmondta, még nem nyújtották át az aláírásokat a kórháznak, ennek ellenére a híre minden bizonnyal már eljutott az illetékesekhez, ugyanis az intézmény weboldalán már az alábbi információk fogadják a nőket:

„Az utóbbi időben a szüléssel összefüggő kapcsolattartás társadalmi elvárásai megváltoztak”, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy engedélyezi a vajúdás és a szülés alatt a szülő nő által megjelölt nagykorú kísérő jelenléte mellett a dúla egyidejű részvételét is.
A petíciót indító kismama is megerősítette: miután először elutasították egyéni kérelmét, végül mégis engedélyezték, hogy két kísérővel szülhessen, valamint egy másik kismamáról is tud, aki már múlt héten így hozhatta világra babáját.

Egységes szülészeti protokollra lenne szükség

Mindez pedig egyszerre mutatja meg, mennyire örömteli, amikor egy intézmény képes belátni, hogy vannak szabályok, amelyek szakmailag nem indokoltak, és adott esetben csak több felesleges stresszt okoznak a szülő nőknek, és azt, hogy mennyire szükség lenne a kormányzat által meghatározott egységes szülészeti protokollokra, ezek híján jelenleg ugyanis nagyon változó, kinek, melyik kórházban mennyire pozitív vagy épp traumatikus a szülésélménye.

Mint arra Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben! mozgalom egyik alapítója felhívta a figyelmet, az alapvetően pozitív fejleményt árnyalja némileg, valamint a rendszer esetlegességére is rávilágít, hogy az Uzsoki hozzáteszi közleményében: a dúláknak „a szakképzettséget igazolni kell!” – csakhogy a dúlaság nem egységes fogalom, van, akinek szakma, másnak önkéntesség, vagy épp a jelenlét egy módja, ezért fontos lenne, hogy pontosítsák a feltételeket.

   Dúla tanfolyamok vannak, de ez nem egy szakképzettség jelenleg Magyarországon. Kérdés, hogy a Magyarországi Dúlák Egyesületének a papírját fogják elfogadni, egy adott dúlakörrel szerződnek le, vagy lesz egy feltétel, amit teljesíteni kell (pl. el kell végezni egy tanfolyamot – de melyiket, a rövidet vagy a hosszút)?”

– sorolta a kérdéseket Keszler.

Mi a feladata a dúlának?

A dúla magyarul az „asszonytársi segítő”, aki a szülés során folyamatos, megszakítás nélküli gondoskodást, érzelmi támaszt nyújt; objektív információk nyújtásával segíti az anyát, illetve a párt az informált döntések meghozatalában, de nem dönt helyettük, és nem végez beavatkozást.

„Az a nő, aki képes elengedni magát és csak önmagával foglalkozni, befelé figyelni, sokkal könnyebben tud szülni”
– olvasható a 2021-es Dúlatanulmányban, melyben arról is olvashatunk, a dúlák folyamatos támogató jelenlétének pozitív hatása (az úgynevezett „dúla-hatás”) számokban is mérhető, ugyanis nagy részben csökkenti a különféle beavatkozások arányát.

A tanulmány leszögezi: minden dúlaszervezet határozottan kijelenti, hogy a dúla nem egészségügyi végzettségű szüléskörüli segítő, ennek megfelelően nem helyettesítheti sem az orvost vagy otthonszülés esetén a bábákat, sem a szülésznőt, sem a védőnőt, nem végezhet vizsgálatokat és egyéb klinikai feladatokat. „Ugyanakkor a dúla képzése során tanul róla, érti és átlátja az élettani szülésszületés fiziológiai és lelki folyamatait, illetve elméleti szinten tanul a gyakran előforduló orvosi beavatkozásokról, hogy a szülőknek képes legyen ezeket elmagyarázni, előnyeikről és hátrányaikról tájékoztatást adni.”

Ennek ellenére sok előítélettel kell szembenézniük az egészségügyi személyzet részéről, pedig a dúlák jelenléte a várandósságtól a szülésen át az utána következő időszak kíséréséig épphogy kiegészíti, segíti az ő munkájukat, semmiben sem gátolja azt.

A „dúla-hatás”

Tizenegy különböző vizsgálat eredményeinek metaanalízis technikával egybefoglalt összegzése azt mutatta, hogy a dúla jelenléte:

• az összes császármetszés arányát nagyjából 45 százalékkal csökkenti

• a vajúdás hosszát 25 százalékkal csökkenti

• az oxitocin használatát 50 százalékkal csökkenti

• a fájdalomcsillapító gyógyszereket 31 százalékkal csökkenti

• a fogó használatának szükségességét 34 százalékkal csökkenti

• az epidurális érzéstelenítés iránti kérések számát 10-60 százalékkal csökkenti

A jogalkotói szándék szerint csak egy kísérő lehet ott a szülésnél

Az anyákat képviselő mozgalom (jogászi véleménye) szerint egyébként az egészségügyi törvény most is megengedi több kísérő jelenlétét. Egészen pontosan azt mondja ki, hogy: „A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen…”, ami értelmezésük szerint általános alanyra utal (a törvény szövege pl. a magzatot is egyes számban használja, holott születnek ikrek is).

Miközben számos kórházban támogatják, hogy az anya a párja mellett bevihesse a dúláját, édesanyját, nővérét vagy bárkit, az ellátás ebből a szempontból (és még sok másikból) nem egységes, ezért fontos lenne, hogy a kormány egyértelművé tegye a helyzetet. Ezzel megszüntetné a családok kiszolgáltatottságát, és a szülészeti osztályok vezetőiről is levenné a jogértelmezés terhét és felelősségét – hívta fel a mozgalom az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának figyelmét 2019-ben.

Kérésüket akkor a minisztérium elutasította, mondván: a jogalkotói szándék szerint csak egy kísérő lehet ott a szülésnél, „ami a szülő nő pszichés támogatása szempontjából fontos, igénybevehető lehetőség”.

A dúlák segítségét csak egy szűk réteg veszi igénybe

Ugyanakkor a kormány szerint „a hazai fejlett egészségügyi ellátásban csak egy igen szűk, körülírható társadalmi réteg igényli” a dúlai jelenlétet, és bár a „dúlák szerepe Magyarországon már több helyen is elfogadott, azonban ennek jogszabályi szintű támogatása jelenleg még nem időszerű”.
2019-es válaszlevelében arról is írt a minisztérium: „Magyarországon olyan szülészetekre van szükség, ahol a természetes szülés/születés feltételei minden tekintetben adottak, ahol a magzat és anya, baba és anya, baba és szülő lelki és fizikai kapcsolatára kiemelt hangsúlyt fektetnek. Az elmúlt években nagymértékben átalakultak, javultak a magyarországi szülészeti osztályok infrastrukturális és személyi feltételei, számos alternatív lehetőséget kínálva a vajúdó édesanyáknak.”

Míg az első mondattal nehéz volna nem egyetérteni, a másodikat nehéz volna általános pozitív fordulatként értelmezni. Hiszen az elmúlt hónapokban több szülészeti osztály is bezárt hosszabb-rövidebb időszakokra a súlyos szakemberhiány miatt. Az éppen működőkben pedig továbbra sem garantálja semmi sem az egységes színvonalú, a nők jogait tiszteletben tartó, felesleges beavatkozásoktól mentes ellátást.

A Mérce frissítése:
Az Uzsokiban aratott sikertől fellelkesedve debreceni kismamák is petíciót indítottak, hogy az ő szülésüknél is jelen lehessen az apa és a dúla is egyszerre.

A cikk eredetileg a Mércén jelent meg.
Fotó: uzsoki.hu

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás