Mit ünneplünk vízkeresztkor, január 6-án?
Ezen az ünnepen olyan eseményekre emlékezünk, amelyek Jézus megjelenésének mozzanatait foglalják magukban. Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnepünk, melyet minden évben január 6-án tartunk. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és kezdi meg a farsangi időszakot, ami hamvazószerdáig, a húsvét előtti negyvenedik napig, a nagyböjt kezdetéig tart. Legtöbben mégis a karácsonyfa leszedését kötik a jeles dátumhoz.
Háromkirályok ünnepének is hívják
Vízkereszt napja a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak. Január 6-át hívják még a háromkirályok vagy a napkeleti bölcsek ünnepének is, ugyanis a hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár vízkereszt napján látta meg a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve eljutottak Betlehembe. Az evangélium szerint a háromkirályok napkeleti bölcsek, csillagjósok lehettek, akik a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, de Heródes király Betlehembe utasította őket, ahol meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Sokan úgy tartják, hogy a háromkirályok a világ korábban ismert három kontinensét, Európát, Ázsiát, Afrikát szimbolizálják. Ezt támasztja alá az is, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsenként ábrázolták.
Vízszentelések január 6-án
A keresztény egyház vízkereszt napján emlékezik meg arról, hogy Keresztelő Szent János a Jordán folyóban megkeresztelte Jézust. Innen ered az ünnep elnevezése is. Erre emlékezve ekkor végeznek vízszentelést a templomokban. Ilyenkor kerül sor a házszentelésre, de régebben szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat is. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek, sőt az újszülöttek fürdővizébe is tettek. Az esküvőre induló párt is meghintették vele és a fejfájás elmulasztására is használták.
Megszentelt otthonok
Sok ház ajtaján látunk fehér krétával jelzett kódszerű feliratot. Ez is az év eleji házszentelés szokásához kapcsolódik, hiszen mikor a pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírja az ajtóra az aktuális évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), mert a hagyomány szerint a felirat is védi a házat, mint egy áldás, illetve így betérve minden vendég azonnal látja, hogy megszentelt otthonban jár. Egyes helyeken az ajtó szemöldökfájára a háromkirályok nevének kezdőbetűi helyett a C + M + B betűket írják fel, amelyek a „Christus Mansionem Benedicat” latin mondatot rövidíti, amely magyarul a „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!” mondatot jelenti. Ez különleges jelentést és tartalmat hordoz, mégpedig Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt.
CMB - Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e házat), Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Jézus vízhez kapcsolódó csodája
A nyugati egyházban ezen a napon emlékeznek meg Jézus első csodájáról is, mivel ez is a vízhez kapcsolódik. Galileában, a kányai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép mulatott, jól érezte magát, táncoltak, ittak. Amikor elfogyott a bor, Jézus látta, hogy a közelben ott állt hat darab nagy, üres kőkorsó. Arra kérte a szolgákat, hogy töltsék meg azokat vízzel. A szolgák egészen peremig töltötték a korsókat, majd Jézus kérésére egy pohárral vittek belőle a násznagynak, aki meglepődve jegyezte meg, hogy a legjobb bort a végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák látták és tudták, hogy Jézus tett csodát, hiszen a vizet borrá változtatta.
Vízkereszti népszokások
Számos vízkereszti népszokást ismer a néprajz tudománya, de ezek közül mára leginkább az maradt meg, hogy ekkor szedjük le a karácsonyfát, és ebben az időszakban szentelik meg a papok az otthonokat. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, amikor a tél felett győzedelmeskedik a természetet is megújító tavasz.
Vers: Juhász Gyula – Vízkeresztre
Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.
Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!
Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.
Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen...
Forrás: OH
Nyitókép: 123RF
