Mi a különbség a lisztérzékenység és a gluténérzékenység között?
A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki. A lisztérzékenységet még mindig sokan a gluténérzékenységgel keverik; hogy mi közöttük a különbség, azt a Budai Egészségközpont gasztroenterológusa ismerteti.
A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.
„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.
Lisztérzékenység (cöliákia) tünetei
A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.
Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?
Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység.
Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást.
„A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.
Megugrott liszt- és gluténérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok száma
Az elmúlt években drasztikusan megnőtt a liszt- illetve gluténérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok száma a Budai Egészségközpontban is. 2022 és 2024 között a gluténérzékenységi vizsgálatok száma 70 százalékkal nőtt, a genetikai alapú szűrések pedig ötszörösükre emelkedtek. „Ez arra utal, hogy egyre több ember ismeri fel, mennyire fontos időben szakemberhez fordulni, és megelőzni a súlyosabb következményeket” – mondja dr. Dékány Katalin.
Mit tehetünk, ha gyanús tüneteket tapasztalunk?
Ha valaki lisztérzékenységre gyanakszik, semmiképp ne kezdjen önállóan diétázni, hanem forduljon szakemberhez, mert csak így lehet pontos diagnózist felállítani. A diéta mellett fontos rendszeres ellenőrző vizsgálatokon részt venni, hogy meggyőződjünk arról, valóban megfelelő-e az étrendünk. „A lisztérzékenység komoly dolog, de megfelelő életmóddal, diétával teljes értékű életet lehet élni. Mi ebben segítünk a pácienseinknek minden nap” – zárja gondolatait a szakember.
Fotó: 123RF
