Így befolyásolhatod színekkel a gyerek nyugalmát! Nem mindegyik szín illik mindegyik gyerekhez!
A gyerekszoba színeit érdemes tudatosan megválasztani, ugyanis nem egyformán hatnak mindegyik gyerekre. Melyik szín milyen hatással van a gyerekekre? Milyenre fesd a gyerekszoba falát?
Magunkon is egyértelműen érezzük, hogy a lakásban való színek mennyire képesek befolyásolni a hangulatunkat, akkor miért ne lenne ez igaz a gyerekekre és a gyerekszobára is? Azok a színek, amelyek a gyerekeket körülveszik, le tudják csillapítani, vagy épp ellenkezőleg, stimulálni, energetizálni képesek őket – attól függően, hogy a megfelelő színeket használjuk-e a közvetlen környezetükben, vagy sem.
A gyerekek színpreferenciája folyamatosan változik
Régóta tudjuk, hogy a gyerekek más színeket kedvelnek, mint a felnőttek. A kicsik a határozott és erős színek között érzik jól magukat. Kezdetben például a lila színért rajonganak, és ahogyan érnek, fejlődnek, egyre inkább megkedvelik a rózsaszínt. Mire iskolás nagylány lesz a kislányból, beköszönt az élénkpiros korszak.
Megfigyelhetjük azt is, hogy a korai gyerekrajzokon megjelenik a karakteres fekete szín – ilyenkor szoktak a szülők kétségbe esni, hogy mi lehet a baja a gyereknek. Az erős fekete szín használata főleg annak köszönhető, hogy az egyszerűen jól látszik a rajzpapíron, és nem feltétlenül valamilyen trauma áll a háttérben. Mire azonban iskoláskorúak lesznek a gyerekek, a fekete színt egyre inkább kezdik visszautasítani. Majd kamaszkorra újra megjelenik a fekete, főképp a fiúk ruhatárában. A lányok pedig kamaszkorig boldogan evickélnek a rózsaszín és lila színpompás árnyalatai között.
A gyerekszoba a meleg színtől hangulatosabb, a hideg színtől optikailag nagyobb lehet
Csak érdekességképpen megjegyzendő, hogy a profi marketingesek kihasználják azt a tapasztalatot, miszerint a vásárlók 85%-a egy termék mellett a termék csomagolásának színe alapján dönt.
A lakberendezők pedig a különböző színek eltérő térhatásaival játszanak. A világos, hideg színek optikailag kitágítják a teret – ezeket a helyiségeket valóságos méretüknél akár 10 százalékkal nagyobbnak érzékeljük. A meleg színek hatására a helyiségek élénkebbek, kellemesebbek, otthonosabbak lesznek.
Tehát egy bútorokkal zsúfolt, kis alapterületű tetőtéri gyerekszobát ne akarjunk feltétlenül erős meleg színnel agyon nyomni, hacsak nincs rá külön okunk, mert abban a gyerek nem feltétlenül fogja jól érezni magát.
Játszunk a színekkel a gyerekszobában is
A pszichológusokat jó ideje foglalkoztatja a színek lelkünkre gyakorolt hatásai. Általában elmondható, hogy a hideg színek nyugalmat árasztanak. A meleg színek pedig élénkítenek.
A színpszichológusok mégis azt ajánlják, hogy ne csak egyfajta színt használjunk, hanem bátran kombináljunk a lakásban, gyerekszobában; vagyis érdemes egy hideg színt egy meleggel ötvözni. Így például kék-sárga vagy zöld-piros színegyüttesek kiváló kombinációk lehetnek, már ami a lelkünkre gyakorolt hatást illeti.
SZÍNEK A GYEREKSZOBÁBAN
Narancssárga
Önbizalomhiányban szenvedő gyerekeknek optimális a narancssárga szín használata. Jól jöhet akkor is, ha egy kisgyerek nehezen tud a kortársaival barátságot kötni, vagy egy nagygyerek egyfolytában szorong az iskolában. Lusta, erőtlen vagy lelkileg levert gyerekeknél, főképp a tipikus kamaszoknál alkalmazhatjuk még eredményesen.
Piros
Javítja az általános hangulatot. A túl sok piros szín használata azonban túlterhelheti az idegrendszert, agresszívvé tehet - ennél az erőteljes színnél érdemes óvatosnak lenni. Testi-lelki gyengeségre, levertségre jó hatással van.
Zöld
A zöld alapvetően kiegyensúlyozó, harmonizáló, nyugtató hatású.
Ha egy gyereknek sok dühkitörése van, könnyen túlterhelődik a mindennapokban, hiperaktív vagy prenatális problémák kapcsán idegrendszeri érzékenység jellemzi (például autizmus spektrum zavar, Asperger szindróma), továbbá gyakran érzi magát nyugtalannak, akkor érdemes ezt a színt főszínnek használni a gyerekszobában.
Bizonytalan, kiegyensúlyozatlan gyerekeknél a középzöldet, azoknál pedig, akiknél az érzékenység, a kortársak iránti nyitottság hiánya tapasztalható, ott tavaszi élénkzöldet használjunk.
A zöld azoknál a gyerekeknél is kiváló választás lehet, akik szeretik halogatni a dolgokat, a házi feladat megírását állandóan húzzák-halasztják, illetve ha nemrégiben gyász, szomorúság fordult elő a családban, akkor is ajánlott színterápiaként alkalmazni.
Sárga
Alapvetően melegítő, élénkítő hatású és segíti a kommunikációt. A legtöbb mai háztartásban a sárga szín a leggyakoribb falszín. Derűsen érezzük magunkat, ahogy a nap bejárja a lakást, és rásüt a sárga falakra - a trendi lakberendezők ezt a falszínt ajánlják a legkevésbé, amivel nem kell túl sokat törődni, hiszen a sárga jókedvre derít, motivál.
Ha a gyerek introvertált, valamilyen traumát vagy érzelmileg megterhelő élethelyzetet élt át nemrégiben, esetleg enervált, magába forduló, kevésbé nyitott a kortársai iránt, akkor ezt a színt érdemes előtérbe helyezni, hangsúlyozni a gyerek mikrokörnyezetében. Max Lüscher svájci színpszichológus szerint a sárga a belső szabadság és a személyes kibontakozás színe.
Lila
A konfliktuskerülés színe. Vannak gyerekek, akik gyakran keverednek konfliktusba játszótéren, iskolában – mintha csak vonzanák a csetepatét. Ha ezt „kóddal szeretnénk kifejezni, ők az úgynevezett BTM-es, azaz beilleszkedési, tanulási és magatartási zavaros gyerekek, akik akár az osztályteremben, folyosón, akár az otthoni környezetükben folyamatos konfliktusokat élnek meg. Számukra a lila szín, ideális színkombináció lehet. Tipp: lila-sárga, lila-szürke, lila-fehér.
Türkiz
Türkíz színnel jól lehet az elektro kütyük káros hatásait ellensúlyozni. Tehát, ha a gyerekünk egyfolytában a neten lóg, folyton a számítógép előtt ül a bezárt szobában, akkor legalább türkiz színű lakásdekorációkat, lakástextileket, türkiz színű tárgyakat, tapétákat válasszunk.
Kék
Nyugtat és javítja az alvást. Fáradt, nyugalomra vágyó, alvászavaros gyerekeknél használhatjuk. A zöld falszín után ez a másik legközkedveltebb falszín fiúszoba esetén. Sárgával és fehérrel kombinálva színes, vidám hatást érhetünk el.
Vörös
Azoknál a gyerekeknél használjuk, ahol a legfőbb szempont a kreativitás fokozása.
Szakértő: Hullán Gabriella pszichopedagógus, neurofeedback tréner