Miért pont a nyúl hozza a tojást húsvétkor? A húsvéti nyúl meglepő története!
Gyerekkorunkban a lehető legtermészetesebbnek vettük, hogy a húsvéti nyúl tojja a hímes tojásokat, és hozza a húsvéti ajándékokat. Gyerekként meg sem kérdőjeleztük a hagyomány értelmét. Felnőttként már igen. Miért éppen a húsvéti nyúl hozza az ajándékot? Miért pont piros színű a klasszikus húsvéti tojás? Melyik nemzetiség terjesztette el a húsvéti nyúl hagyományát a világban? Cikkünkből kiderül.
Mit ünneplünk húsvétkor?
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A virágvasárnaptól húsvétig tartó időszakot nevezzük nagyhétnek, aminek jeles ünnepnapjai nagycsütörtöktől kezdve indulnak. Ez az a nap, amelyen az utolsó vacsorára, Jézus elfogására emlékezünk. Nagypénteken Jézus kereszthalálát és az azt megelőző kínszenvedését elevenítjük fel a passió éneklésével és keresztútjárással. Így a gyász és a böjtölés első számú napja a nagypéntek. Ezen a napon a protestánsok is böjtölnek. Húsvétvasárnap Jézus feltámadását ünnepeljük, innentől vége a böjtnek és a hústól való tartózkodásnak. Az ünnep magyar megnevezése is innen ered: ekkortól fogyaszthatunk, vagyis vehetünk magunkhoz húst. Hús vétele = Húsvét. Húsvéthétfő a locsolkodás hagyományáról híres Magyarországon. Ilyenkor a fiúk a lányokat meglátogatják, vízzel vagy kölnivel meglocsolják, cserébe hímes tojást kapnak. A víz a tisztaságot, a keresztséget és az újrakezdést szimbolizálja, de a néphagyomány bizonyos módon a termékenység tematikájához is hozzákapcsolta, ahogy a locsolásért járó piros, vagy hímes tojás szintén a termékenységet szimbolizálja.
Miért a nyúl hozza a tojást húsvétkor?
Az ünnephez kapcsolódó szimbólumok közül a legelterjedtebb a húsvéti nyúl. Ő az, aki az ajándékokat hozza a gyerekeknek, amely egy általánosan elterjedt szokás még a mai modern szülők körében is. A kisgyerekek örömmel keresgélik a kertben a színes nyuszi tojásokat, amely elvezeti a kicsiket a húsvéti nyúl fészkéhez, ahol már az ajándékok sorakoznak (édesség, csokinyúl, apróságok). De hogy került a nyúlcipő a húsvéti asztalra?
EZ IS ÉRDEKELHET: Nyúlhívogató húsvéti versek gyerekeknek
A nyúl és a tojás mint húsvéti szimbólumok kombinációja különféle tavaszi és termékenységi szimbólumok összeolvadásának eredménye, amelyek pogány és keresztény eredetűek egyaránt. A húsvéti nyuszi első írásos említése Georg Franck von Franckenau heidelbergi orvosprofesszor 1682-ben megjelent írásában található. De ovis paschalibus (A húsvéti tojásokról) című értekezésében leírja a dél-németországi vidéki lakosság körében elterjedt kedves szokást, miszerint a tojást tojó és osztogató nyuszinak tulajdonítják a húsvéti hírnök szerepét.
A nyúl az első állatok egyike, amelyik tavasszal hozza világra kicsinyeit. Évi akár 20 utóddal termékeny állatnak számít. A nyulat a tavasz és a termékenység germán istennője, Ostara hírnökének tekintették. A német Oster kifejezés is az ő nevéből származhat.
Németország számos részén azonban a 19. századig a nyúl mint húsvéti "tojáshordozó" ismeretlen volt. Csak a játék- és édességipar indította el karrierútját. A húsvéti nyuszi azonban korántsem az egyetlen állat, akinek tojást elrejtését tulajdonítjuk. Egyes régiókban és országokban maguk a tyúkok (Tirol), a kakukk (Svájc) vagy akár a gólyák tojják a húsvéti tojásokat.
EZ IS ÉRDEKELHET: Aranyos húsvéti locsolóversek kisgyerekeknek, rövidek és könnyen megtanulhatóak!
Az egyház hivatalosan soha nem ismerte el a húsvéti nyuszit, mint szimbólumot, ennek ellenére az egyház az idők folyamán meglehetősen csendes toleranciát tanúsított, mivel a nyúl, mint a termékenység és az élet szimbóluma, tökéletesen illeszkedett a feltámadás és az újrakezdés jelképéhez, amit a húsvét is szimbolizál.
Húsvéti tojás szimbóluma – mit jelképez a húsvéti tojás?
A kereszténységben a húsvét reggelén évezredek óta osztogatott keménytojás Krisztus halálát jelképezi: élettelen és hideg, mint egy temetkezési sír. Kezdetekben a héját pirosra színezték, ami Jézus vérét jelképezi. A húsvéti tojás az újjászületést és az élet jelképe lett.
Húsvét vasárnapjáig nem volt szabad tojást enni az addig tartó böjt miatt. Ezért sok tojás halmozódott fel ez idő alatt. A középkorban a gazdák a tojások egy részét természetbeni adózásként szállították hűbéruraiknak. A megmaradt tojásokat a templomban „benedictio ovorum” néven megáldották. Ezért is színesek: megfestették őket, hogy megkülönböztessék a fel nem szentelt tojásoktól. A húsvéti tojáskeresés szokása valószínűleg a 17. században alakult ki Elzászban.
Forrás: oktatas.hu, NDR, darumostern
