A lányok egyre többet dohányoznak
A kamaszkori dohányzásnak azonnali és hosszú távú negatív hatásai egyaránt vannak. Friss kutatási eredmények alapján a dohányzó fiatalok száma csökkent ugyan, de még mindig Közép-Európában a legmagasabb.
A lányok egyre többet dohányoznak, az alkoholfogyasztásban viszont még mindig a fiúk vezetnek. Egy kutatás alapján kiderült az is, hogy a dohányzó kamaszok nagyobb arányban kísérleteznek később az alkohollal és a drogokkal is.
A lányok egyre többet dohányoznak
A OECD tinédzserkori dohányzás témában készült 2011-es felmérésében csaknem az összes EU tagállam részt vett. Közel 1500 fős minta állt rendelkezésre országonként és korosztályonként. A kutatás a 11-15 év közötti fiatalokat célozta.
A 15 évesek közt a legalább heti egyszer dohányzók aránya az északi országokban a legkevesebb (Dánia, Svédország, Norvégia) - 15% alatti -, Közép-Kelet Európában pedig a legmagasabb, 20% feletti. Magyarországon a dohányos fiatalok aránya 25% körül van.
A 13 évesek között az európai dohányzási arány átlagosan 5%. Kelet-Európa ebben a tekintetben is a legrosszabb helyen áll: a gyermekek 8%-a cigarettázik ebben az életkorban.
A felmérésből kiderült, hogy a dohányzó fiúk és lányok aránya az európai országokban nagyjából egyforma. Magyarországon a régebbi adatok szerint a fiúk többet dohányoztak, ám ez mára megváltozott: a lányok ma már pontosan ugyanolyan arányban gyújtanak rá. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor pár éven belül a nőneműek megelőzik a fiúkat a dohányzás terén.
Ezzel szemben a lányok alkoholfogyasztása ugyanebben az életkorban mérve,jóval alacsonyabb a legtöbb országban, mint a fiúké. Romániában és Horvátországban dupla annyi, de Magyarországon is az egyharmadával több fiú iszik alkoholt, mint lány.
A lányoknál jóval több fiú fogyaszt szeszesitalt még Görögországban, Lengyelországban és Németországban is. Akadnak olyan országok ugyan, ahol a lányok többen isznak átlagosan – például Anglia, Finnország, Svédország –,de ez jóval kevesebb, mint ahol a tizenéves fiúk vezetnek az alkoholfogyasztás terén.
A dohányzás, főleg a korai tini korban, fokozottan növeli a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az alkohol főleg a májra és a limbikus rendszerre hat, de étvágytalanságot és kiszáradást is okozhat. A WHO tavalyi kutatása alapján az is kiderült, hogy a dohányzó kamaszok nagyobb arányban kísérleteznek később alkohollal és drogokkal is.
Peer Krisztina pszichológus szakértői véleménye
A cigaretta azért különösen veszélyes, mert a nikotin, kátrány és szén-monoxid mellett még körülbelül 4000 féle anyag kerül a szervezetbe. A fizikai függés minden egyes anyag esetében megtörténik, ennek a következménye, hogy egyre több szálat kell elszívnunk ahhoz, hogy a szervezetünk számára elérjük a kívánt hatást.
A hozzászokás pedig együtt jár a testi és lelki függéssel. Az elvonási tünetek már az utolsó cigaretta elszívása után 30 perccel jelentkezhetnek.
A dohányzás elvonási tünetei:
Rossz közérzet, szorongás, depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, idegesség, düh, a koncentrálás nehézsége, csökkent szívműködés, az étvágy fokozódása, hízás és az emésztőrendszer zavara is jelentkezhet elvonási tünetként.
A használat okai
Tévhit az, hogy a dohányzás nyugtató hatású. A nikotin, éppen ellenkezőleg, serkentő szer. A nyugtató hatása abban rejlik, hogy a szervezetünkbe jutó újabb nikotin adag megszünteti a kellemetlen elvonási tüneteket.
A kamaszkori szereppróbálgatás egyik lehetősége a cigaretta, ebben az életkorban sokan rágyújtanak első cigijükre. Ez még nem jelenti azt, hogy később is dohányozni fognak. A szülők reakciója ilyenkor nagyon fontos jelentőséggel bír. A tiltás, szidás, megalázás csak olaj a tűzre, belesodorja a fiatalt a „csak azért is” magatartásba. Minden választás kérdése.
Mit tehet a szülő és a pedagógus?
Arról lehet beszélgetni, miért döntött úgy, hogy rágyújt. Beszélgethetünk az előnyeiről, hátrányairól, mert mindkettő van. Ezután hagyni kell, hogy maga döntse el, hogyan tovább. A csoporthoz tartozás vágya bár nagyon erős kamaszkorban, nem tudja felülírni a családi normákat. Ha azonban a szülők is dohányoznak, életbe léphet a mintakövetés, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a cigaretta feszültség levezető lehet. Hozzásegíthet minket a társas helyzetekhez is – „ dohányzom, nehogy lemaradjak”.
Mind a pedagógusok, mind a szülők ahelyett, hogy lebeszélni szeretnék a fiatalokat, inkább a fejükben tegyenek rendet. Tisztázzák az információkat, hogy a kamaszok felelős döntést tudjanak azok birtokában hozni.
Ha tetszett a cikk kövessen bennünket a Facebookon is!
A OECD tinédzserkori dohányzás témában készült 2011-es felmérésében csaknem az összes EU tagállam részt vett. Közel 1500 fős minta állt rendelkezésre országonként és korosztályonként. A kutatás a 11-15 év közötti fiatalokat célozta.
A 15 évesek közt a legalább heti egyszer dohányzók aránya az északi országokban a legkevesebb (Dánia, Svédország, Norvégia) - 15% alatti -, Közép-Kelet Európában pedig a legmagasabb, 20% feletti. Magyarországon a dohányos fiatalok aránya 25% körül van.
A 13 évesek között az európai dohányzási arány átlagosan 5%. Kelet-Európa ebben a tekintetben is a legrosszabb helyen áll: a gyermekek 8%-a cigarettázik ebben az életkorban.
A felmérésből kiderült, hogy a dohányzó fiúk és lányok aránya az európai országokban nagyjából egyforma. Magyarországon a régebbi adatok szerint a fiúk többet dohányoztak, ám ez mára megváltozott: a lányok ma már pontosan ugyanolyan arányban gyújtanak rá. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor pár éven belül a nőneműek megelőzik a fiúkat a dohányzás terén.
Ezzel szemben a lányok alkoholfogyasztása ugyanebben az életkorban mérve,jóval alacsonyabb a legtöbb országban, mint a fiúké. Romániában és Horvátországban dupla annyi, de Magyarországon is az egyharmadával több fiú iszik alkoholt, mint lány.
A lányoknál jóval több fiú fogyaszt szeszesitalt még Görögországban, Lengyelországban és Németországban is. Akadnak olyan országok ugyan, ahol a lányok többen isznak átlagosan – például Anglia, Finnország, Svédország –,de ez jóval kevesebb, mint ahol a tizenéves fiúk vezetnek az alkoholfogyasztás terén.
A dohányzás, főleg a korai tini korban, fokozottan növeli a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az alkohol főleg a májra és a limbikus rendszerre hat, de étvágytalanságot és kiszáradást is okozhat. A WHO tavalyi kutatása alapján az is kiderült, hogy a dohányzó kamaszok nagyobb arányban kísérleteznek később alkohollal és drogokkal is.
Peer Krisztina pszichológus szakértői véleménye
A cigaretta azért különösen veszélyes, mert a nikotin, kátrány és szén-monoxid mellett még körülbelül 4000 féle anyag kerül a szervezetbe. A fizikai függés minden egyes anyag esetében megtörténik, ennek a következménye, hogy egyre több szálat kell elszívnunk ahhoz, hogy a szervezetünk számára elérjük a kívánt hatást.
A hozzászokás pedig együtt jár a testi és lelki függéssel. Az elvonási tünetek már az utolsó cigaretta elszívása után 30 perccel jelentkezhetnek.
A dohányzás elvonási tünetei:
Rossz közérzet, szorongás, depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, idegesség, düh, a koncentrálás nehézsége, csökkent szívműködés, az étvágy fokozódása, hízás és az emésztőrendszer zavara is jelentkezhet elvonási tünetként.
A használat okai
Tévhit az, hogy a dohányzás nyugtató hatású. A nikotin, éppen ellenkezőleg, serkentő szer. A nyugtató hatása abban rejlik, hogy a szervezetünkbe jutó újabb nikotin adag megszünteti a kellemetlen elvonási tüneteket.
A kamaszkori szereppróbálgatás egyik lehetősége a cigaretta, ebben az életkorban sokan rágyújtanak első cigijükre. Ez még nem jelenti azt, hogy később is dohányozni fognak. A szülők reakciója ilyenkor nagyon fontos jelentőséggel bír. A tiltás, szidás, megalázás csak olaj a tűzre, belesodorja a fiatalt a „csak azért is” magatartásba. Minden választás kérdése.
Mit tehet a szülő és a pedagógus?
Arról lehet beszélgetni, miért döntött úgy, hogy rágyújt. Beszélgethetünk az előnyeiről, hátrányairól, mert mindkettő van. Ezután hagyni kell, hogy maga döntse el, hogyan tovább. A csoporthoz tartozás vágya bár nagyon erős kamaszkorban, nem tudja felülírni a családi normákat. Ha azonban a szülők is dohányoznak, életbe léphet a mintakövetés, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a cigaretta feszültség levezető lehet. Hozzásegíthet minket a társas helyzetekhez is – „ dohányzom, nehogy lemaradjak”.
Mind a pedagógusok, mind a szülők ahelyett, hogy lebeszélni szeretnék a fiatalokat, inkább a fejükben tegyenek rendet. Tisztázzák az információkat, hogy a kamaszok felelős döntést tudjanak azok birtokában hozni.
Ha tetszett a cikk kövessen bennünket a Facebookon is!
