Panaszok az ombudsmannak
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa június 8-i budapesti sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére elmondta: 2010-ben 673 ajánlást fogalmazott meg, és 40 jogalkotási indítványt tett. A biztoshoz beérkező panaszok száma 6-7 éve nem növekszik, a hivatalba évi 1500-1600 eset jut el. Változás az elmúlt évekhez képest, hogy a panaszok a szülők helyett már zömében a diákoktól érkeznek, és a korábbi 5 százalékhoz képest a beadványok 70 százalékát elektronikus formában nyújtják be.
Tavaly 828 panaszt fogalmaztak meg a közoktatás szereplői, 527 beadványt a felsőoktatás, illetve 56-ot a szakképzés területéről nyújtottak be. A szülők 275, a tanulók 650 esetben kifogásoltak valamit, míg 322 beadvány pedagógusoktól, intézményvezetőktől érkezett.
Az oktatási jogok biztosa az előző év tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy hasonló típusú ügyekkel találkoztak, mint korábban, így a testi fenyítés, a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a közoktatásban, áldozat és elkövető mindegyik fél – diák, pedagógus, szülő – lehet.
Új jelenségként említette az internetes közösségi felületek és az iskola kapcsolatát, amely sok konfliktus forrása lehet, ezért ezzel a kérdéskörrel az idén átfogóan szeretnének foglalkozni.
Aáry-Tamás Lajos elmondása szerint egyre több olyan eset érkezik az Oktatási Jogok Hivatalába, amelynek alapja, hogy a diákok nehezen választják el az internetes közösségi életüket a valós iskolai világuktól – számolt be az fn.hu.
A diákok gyakran lépnek be az iskolában a mobiljukról különböző közösségi oldalakra, és előfordul, hogy ott társaikról és tanáraikról sértő, trágár megjegyzéseket osztanak meg. Nem egy iskolai verekedés köszönhető ennek. A legnagyobb problémának az ombudsman azt tekinti, hogy a fiatalok ugyan otthonosan mozognak a közösségi portálokon, de nem ismerik ezeknek az oldalaknak a veszélyeit, korlátait.
A cybertérben elkövetett erőszak, a megalázó céllal mobiltelefonra felvett videók Nagy-Britanniában már cselekvésre késztették a hatóságokat. 2011 szeptemberétől tilos lesz bevinni az iskolákba mobilokat. Az oktatási jogok biztosa el tudja képzelni, hogy a brit példa alapján itthon is betiltsák a mobiltelefonokat az iskolákban, hiszen – mint mondta - „a Facebook nem áll meg Hegyeshalomnál”, vagyis a problémák nem ismernek országhatárokat.
Folyamatosan találkoznak a hivatal munkatársai az eltanácsolás jelenségével is. Ha gond merül fel a gyerekkel, vagy a családdal kapcsolatban, gyakran fordulnak ehhez az eszközhöz az intézmények - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki kiemelte: ez pusztán a "probléma transzportálása" a megoldás legkisebb esélye nélkül.
Aáry-Tamás Lajos megerősítette Hoffmann Rózsa állítását is, amely szerint hatékony intézkedésnek bizonyult, hogy 50 óra igazolatlan mulasztás után megvonják a diák családjától a családi pótlék egy részét. „Az adatok szerint az intézkedés hatására valóban csökkent az iskolából kimaradók száma, más kérdés azonban az így iskolában tartott diákok és tanárok viszonya” – magyarázta az ombudsman.
A biztos azt is elmondta, hogy a kormányváltás után az alsó tagozatban visszaállított buktatás és osztályozás miatt nem érkezett panasz a hivatalba.
Külön kitért a sajátos nevelési igényű gyermekekre, akiknek sokszor nem találnak megfelelő intézményt, akik megbélyegezettként élik meg esetleges fogyatékosságukat. Számuk egyre nő a közoktatásban, ezért a közeljövőben társadalmi párbeszédet szeretne indítani, ahol arról beszélnének, hogyan élhetnek együtt épek és fogyatékkal élők, milyen jó gyakorlatok vannak.
A felsőoktatásra térve kiemelte: azt látják, mára bejáratódott az érettségi és felvételi közös rendszere, e téren kevesebb az ügyszám. Ma már kevesebb azon ügyek száma is, amikor a diákoknak olyan szolgáltatásokért kell fizetniük, ami egyébként ingyen járna.
Ugyanakkor sok olyan egyetemi hallgató van, aki azért nem fejezi be tanulmányait, mert nincs nyelvvizsgája. Ezzel a kérdéssel még négy-öt évig biztosan jelentkezni fog - jegyezte meg, hozzátéve: azt nem támogatja, hogy meghatározott esetekben ne legyen a nyelvvizsga a diploma feltétele.
