A családi konfliktusok természetrajza
A család a legfontosabb emberi kapcsolataink színtere; nem csoda hát, ha itt nyilvánulnak meg a legintenzívebben érzelmeink, indulataink. Szinte minden szituáció magában hordozza az egyet nem értés, a vita lehetőségét, de ugyanakkor a megújulás, az egymásra hangolódás lehetőségét is. Ha tisztában vagyunk a konfliktusok legfőbb forrásaival, könnyebb lesz szembenézni velük és kezelni őket...
Hol, milyen témák kapcsán jelentkeznek leggyakrabban a családi élet időről-időre visszatérő konfliktusai?
Gyermeknevelés
A szülők, a gyermekkori családjukból hozott eltérő minták következtében, eltérő nézeteket, eltérő értékrendet képviselhetnek a gyermekneveléssel kapcsolatban. Emellett a gyermekek körül zajló viták gyakran a párok rejtett hatalmi harcainak színtereként is szolgálnak.
(Nagy)szülőkkel való kapcsolat, az eredeti család befolyása
Az eredeti, gyermekkori családdal kapcsolatos problémák sok vitát eredményeznek. Előfordul, hogy a párválasztás idején, de még évekkel a családalapítás után sem történik meg a valódi leválás az eredeti családról. Leginkább azokból a családokból nehéz „kirepülni”, ahol a szülő válás, vagy haláleset következtében egyedül marad, és/vagy ahol a kilépő „gyerek” egyke. Ezekben az esetekben a szülő és felnövekvő gyermeke közötti kötődés szorosabb az átlagnál. Ezért az új kapcsolatba lépő fiatal túl nagy befolyást enged (vagy túl nagy befolyást kénytelen engedni) életében a korábbi családja számára. Ilyenkor a generációk közötti határok elmosódnak, s nem lehet tudni, ki van gyermeki- és ki van felnőttsorban. Vagyis a képbe belépő nagyszülő kezdi el játszani a szülő szerepét, és az apa vagy az anya gyermeki sorba kerül... Tehát az anyós-, após viták hátterében gyakran az áll, hogy a szülők képtelenek felnőtt gyermeküket elengedni. A meg nem oldott szülő-gyermek konfliktusok, az egyedül maradó szülők magánytól való félelmei akadályozzák a fiatal pár önállósodását és párkapcsolatuk fejlődését.
Szexualitás
A kapcsolat minőségének, állapotának legérzékenyebb mércéje, kommunikációs lehetőségek tárháza... Kifejezi az elfogadást, a befogadást, a gyöngédséget, az empátiát; az egymásra hangolódás, az egymás felé irányuló figyelem fokát. Ugyanakkor a hatalmi harc, jutalmazás-büntetés színtere is lehet egyben.
Szabályok
Minden családban vannak kimondott vagy kimondatlan szabályok. A jó szabályok segítenek az eligadozásban, a zökkenőmentes együttélésben. Ám, ha a szabályok nem egyértelműek, ha túl sok, átláthatatlan szabályhoz kell alkalmazkodni, ez komoly feszültségekhez, konfliktusokhoz vezethet. Ugyanígy gondot okoz, ha a szabályok elavultak, ha nem követik az életciklus változásait (például a gyerekek növekedését), vagy ha a kölcsönös bizalmat nélkülöző, egyoldalúan meghozott szabályok uralják a családtagok viszonyait.
Szokások
Vitákat indukálhatnak még az együtt töltött idő, az anyagi ügyek és a családi ünnepek, a hagyományok vagy a munkamegosztás területén mutatkozó eltérő szokások, s az ezekből fakadó elvárások, igények is.
Mindez a családi élet természetes velejárója. Ha nem azt kérdezzük, hogy ki a felelős, hanem azt a kérdést tesszük fel: mit tegyünk a probléma megoldásáért, máris problémává szelídítettük a konfliktust, és közelebb kerültünk a megoldáshoz.
