Hogyan NEM mentünk le a Balcsira – pillanatfelvétel egy háromgyermekes család fotóalbumából
Főőőnöxmama sztorijait mindig élvezettel olvasom a Facebookon, egyrészt a három gyermek együtt és külön is mindig kiváló témákat szállítanak a történetekhez, másrészt a szerző humora, öniróniája és a hozzáállás, amellyel az olykor képtelen helyzeteket kezeli – minimum irigylésreméltó :) (aszerk.)
Az úgy volt, hogy a tesómék múlt hétfőn vagy valahogy ilyentájt felhívtak, hogy NEKÜNK ADJÁK A NYARALÓJUKAT EGY HÉTRE A BALCSIN.
Ez azért durva nagy dolog, mert ők soha senkinek nem adták még oda, ők az a fajta…
Hatalmas ováció, kösziköszi, majd tervezés ON, ki mikor tud lejönni, mit csinálunk majd, hogyan is kell lemenni (merénugye kissé parás sofőr vagyok...), ilyenek.
A nagy bejelentés után 2 nappal tesóm újabb telefonja: INKÁBB BÉREL NEKÜNK EGY HÁZAT UGYANARRA A HÉTRE, bocsesz, kicsit beparáztak, hogy mit művel majd a nyaralójukkal a 3 gyerek (nó komment).
Oksa, nekünk az is jó (közbevetőleg: tisztában vagy azzal, hogy egy hétre mennyibe fáj kibérelni egy házat a Balcsin????!), tervezés in progress, minthogy a nyaraló (bérelt) ráadásul Fenyvesen van, így fenyvesi ismerősök felhívása, szervezés, királyság, Apa lemond egy melót, hogy velünk lehessen, egész kezd kikerekedni a projekt.
Még aznap újabb telefon a tesómtól: MÉGIS INKÁBB A NYARALÓJUKAT ADJÁK ODA. Figyi, tökre megértem, én persze tudom, hogy a gyerekek nem fogják azt szétverni, ugyanakkor ismerem a nyári balcsi-házbérlés árakat is, az én szememben ez a döntés a racionális, nna.
Sejtitek talán, hogy másnap reggel újabb teló a tesómtól: SZTORNÓ AZ EGÉSZ, BOCSESZ, de szívesen átküldi a fenyvesi címet.
Nnna. Azóta, nem is elsősorban a meghiúsult Balcsi miatt, de nem vagyunk annyira beszélőviszonyban (pl. a férjemnél elszabadultak az indulatok, és tudtomon kívül sms-hadjáratot indított… hát, én ezt tökre megértem, ti?).
DE: amikor lemondott mindent ilyen frappánsan az ééén Bátyám, pont akkor egy barátunk emailje landolt a gmail-fiókomban, hogy menjünk már le hozzájuk Lellére, alig van pár gyereke (4-ből 2), és kénytelen a kevés megmaradt gyermekének programot szervezni - ez lennénk mi, legeslegelsősorban Pál. Fiúk aludnának sátorban (hurráááá, az király), mi a házban, okés, akkor kedden megyünk.
Ez volt khm pénteken.
Péntek este lett először nagyon lázas a Pál. Rávilágítanék ehelyütt, hogy itt egy többszörös murphyológiai történés vette kezdetét, mivelhogy:
- a kedd/Balcsi miatt sem kellett volna ennek így történnie;
- rendes orvos már nincs péntek este, ugyebár, az ügyeletek, így különösen a budakeszi orvosi ügyelet értelmetlensége hovatovább közmondásos;
- az orvosunk mindezek tetejébe szabin is van.
Naszóval, most kedd van, ma mentünk volna le Lellére, azonban ma visszavittem a doki nénihez Palinkat, mert most már 5. napja lázas és a hasa is megy, nagyon, és görcsöl és fáj a feje, aaaaaaaaaaaaaaaa, szóval atomgáz a szitu, annyira, hogy még ha lenne is rá lehetőség, akkor sem lennék hajlandó nélküle menni sehova, anyai aggodalmam okán.
Balcsi, lassan idénre kimerültek a reményeim, pát intek, és asszem, veszek egy rendes nagy medencét.
A fotó csak illusztráció
