Min múlik, hogy gyermekünk barátkozó-e? Rajtunk...
Úgy tűnik, ami józan paraszti ésszel is felfogható összefüggés, azt nem árt időnként tudományosan újra és újra bebizonyítani, egyrészt azért, mert egyébként mivel foglalkoznának a tanulmányírók, másrészt, vannak dolgok, amelyeket nem árt bizonyos időközönként elismételni.
Egy nemrég készült tanulmányból ugyanis kiderül, hogy azok a háromévesek, akik erősen kötődnek a szüleikhez, nagy valószínűséggel pozitív, érzékeny játszótársak lesznek, akik könnyen alkalmazkodnak még nehéz természetű kortársaikhoz is.
Az Illinois Egyetem kutatói kimutatták, hogy a biztonságosan kötődő gyerekek eleve pozitívan állnak hozzá a hasonló korú társaikhoz, ráéreznek azok igényeire, így igazán jó játszótársnak bizonyulnak.
Anya csak egy van
A vizsgálat során a szakemberek Nancy McElwain vezetésével 114 közel hároméves gyereknek az anyukájukhoz való kötődését kísérték figyelemmel, emellett a szülőket kikérdezték gyermekük temperamentumáról és arról, hogy mennyire hajlamosak a dühkitörésekre, illetve mennyire készek a kortársaikkal barátkozni. Fél év elteltével az azonos nemű gyerekeket találomra párokba osztották és egy hónapon át három alkalommal figyelték meg viselkedésüket.
Az eredmények azt mutatták, hogy a biztonságosan kötődő gyerekek jóval nyitottabbak voltak az ismeretlen gyerekek irányába már az első alkalommal, még akkor is, ha a másik agresszívnak mutatkozott, és második, harmadik alkalommal is szívesen közeledtek felé, ha a másikban már csökkent az agresszivitás, ám ha a másik gyerek viselkedése nem változott, már nem szívesen álltak le vele játszani, illetve alkalmazkodtak hozzá és maguk is agresszívabbá váltak. Az is kiderült továbbá a vizsgálatból, hogy a biztonságosan kötődő gyerekek elsőre inkább javaslatokat és kéréseket fogalmaztak meg a másik felé, nem pedig parancsokat és utasításokat, ám ha a másik továbbra is agresszíven viszonyult feléjük, az utolsó alkalomra már ők is adaptálódtak a helyzethez és ők is öntudatosabbá váltak.
Összességében elmondható, hogy három tényező befolyásolja azt, miként viszonyul valaki egy korábban ismeretlen, vele egykorú gyerekhez.
- Először is az, hogy az illető mennyire kötődik a saját szüleihez,
- másodszor az, hogy az ismeretlen gyerek mennyire agresszív,
- harmadszor pedig az, hogy a két gyerek mennyire ismeri egymást.
Természetesen a gyerek természete és temperamentuma is befolyásoló tényező volt, ám hiába volt valaki alapvetően nehéz természetű, ha biztonságban érezte magát az anyja mellett, nem okozott neki gondot a társas kapcsolatok kialakítása.
