Élet az anyaméhben

Számos vizsgálat igazolta azt a meglepő tényt, hogy már az anyaméhben fejlődő magzat is képes a tanulásra. Érdeklődik, emlékezik, fájdalmat, dühöt, haragot él át, mosolyog, bizonyos helyzetekben pedig sír. Érzékszervei már azelőtt működni kezdenek, mielőtt teljesen kifejlődnének; gyakorlatilag a várandósság második harmadától mindegyik funkcionál. Rendezetlennek és esetlegesnek tűnő mozgásának célja van: a kutatás, az önvédelem, az individualitás kifejeződése és a kommunikáció nyilvánul meg benne. Testi nyelvként használja, érdeklődést, szükségleteket, érzelmeket, megismerési folyamatokat fejez ki vele.

A bőr mint érzékszerv

A magzati fejlődés során legelőször a bőrérzékelés kezd funkcionálni. A száj körüli rész már nagyjából a tizedik héten érzékennyé válik, az ötödik hónap után pedig az érzékelés az egész testfelületen tapasztalható. A magzat nemcsak nyomást, érintést, hőmérsékletet, fájdalmat érzékel, de a bőre meglepő módon látási és hallási ingerek felvételére is képes (úgynevezett multiszenzoros receptorként működik), azaz már akkor „lát” és „hall” a bőre segítségével, mielőtt az ehhez szükséges szervei kialakultak volna. Mindemellett folyamatosan tapasztalatokat gyűjt, megérinti az arcát, a testrészeit, a köldökzsinórt, kilenc hetes korától szopja az ujját, sőt a lábujját is a szájába veszi.

Hallás, ritmus, zene

A hallószervek korán fejlődésnek indulnak. A fül fejlődésének korai jelei az első héten már láthatóak, az ötödik hónap után pedig a belső fül is teljesen kialakul. Az anya szívverése, a vér áramlásának, a gyomor mozgásának hangjai mellett az anya testén kívüli világ zajai is bejutnak az anyaméhen keresztül a magzathoz. Az édesanya szívdobbanásának ritmusa megnyugtató hatással van rá, a biztonság, a védettség érzését adja. A zenéhez való viszonyát is valószínűleg ez az első ritmusélmény alapozza meg. A várandósság ötödik hónapjától kezdve reagál a zenére, bizonyos típusú zenék megnyugtatják, mások hatására erős rugdalózásba kezd. Az anyaméhben hallott, érzékelt hangok közül az édesanyja hangja az, amely erősebben jut el a hallószervéig, s újszülött korában is egyértelműen ki tudja választani az ő hangját a különböző női hangok közül, sőt az édesapja hangja is ismerősebb neki, mint más férfihangok. A hallása véglegesen nagyjából a megszületése utáni első hónap végére fejlődik ki.

Az egyensúlyi rendszer, amely a helyzet és a mozgásérzékelés legfontosabb szerve, a belső fülhöz kapcsolódik. Ennek a rendszernek a segítségével érzékeli a magzat az édesanyja helyzetváltoztatásait, így az anya mozgásával serkenti a baba aktivitását, fejlődését. Sőt, ha énekel, ha a zene ritmusára mozog, táncol, a baba zenei érzékenysége is jobban fejleszthető, mint passzív zenehallgatással.

Jobb az édes, mint a keserű...

A magzat ugyan a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül táplálkozik, de a harmadik hónaptól a magzatvizet is kóstolgatja. Egyes kutatók szerint a magzatot éhségérzete készteti arra, hogy igyon a magzatvízből. Más vizsgálatok úgy találták, hogy a stresszhelyzet befolyással van az elfogyasztott magzatvíz mennyiségére, ilyenkor többet iszik, mint általában. Nagyjából a tizenötödik hétre alakulnak ki az ízlelőbimbók, amelyek az ízérzékelést lehetővé teszik, s ez az ivási szokásokra is hatással van. Egyes kutatók olyan érdekes megfigyelést tettek, hogy ekkortól a magzat már nemcsak megkülönbözteti az ízeket, de preferenciáit is kinyilvánítja: az édes anyagok hatására az átlagoshoz képest lényegesen többet kortyol a magzatvízből, míg a keserűek hatására az ivási hajlandósága lecsökken. Az édes íz előnyben részesítése újszülött korban is megmarad, fájdalomcsillapító és nyugtató hatása van a babára.

A látás fejlődése

A vizuális rendszer sorrendben az utolsó érzékelő szerv, amely a méhen belül működni kezd (a hetedik hónap végétől). Az anyaméhben nincs teljesen sötét, a hasfal és az anyaméh is fényáteresztő, a magzat érzékeli az átszűrődő fényt. A megszületés után a kisbaba még erősen rövidlátó. Az éleslátás távolsága az agy fejlődésével párhuzamosan nő, 6-8 hónapos korára lesz a látása egy felnőttéhez hasonló. Eleinte nagyjából 20-30 cm-re tud csak fókuszálni, az ettől távolabbi és a közelebbi tárgyakat elmosódva látja. Ez a távolság azonban éppen a gyermeket a karjában tartó édesanyja vagy édesapja arcának a távolsága, tehát szerettei arcát láthatja a legtisztábban. Kezdettől fogva érzékeli a színeket, például a pirosat és a zöldet meg tudja egymástól különböztetni, de az árnyalatokra kevésbé érzékeny, ezért eleinte jobban kedveli a fekete-fehéret vagy az erősen kontrasztos mintákat.

A mozgás és az érzelmek összekapcsolódása

A magzat nagyjából a hatodik várandóssági héttől kezd el mozogni, s mielőtt megszületik, egy újszülött kisbaba teljes mozgáskészletével rendelkezik. Az első magzati mozgások spontán módon következnek be, azaz önindított mozgást végez a baba, nem pedig külső ingerre adott reflexes mozgásba kezd, ahogyan korábban hitték. Ebben a magzat lelki tevékenységének igazolását látják a szakemberek. Vannak mozdulatlanságot előidéző állapotok is, például amikor álmodik az édesanya, akkor a baba nem mozog, mintha ő maga is figyelné az álomképeket. A magzat a kutatások szerint maga is álmodik: 23-24 hetes korától regisztrálhatóak a magzat alvása közben a gyors szemmozgások; ez az úgynevezett REM (rapid eye movement)-fázis, amely az álom jelenlétét mutatja.

Bizonyos magzati mozgások védekező jellegűek. Megfigyelték, hogy a 14. és 16. hét között elvégzett magzatvízvételnél, az anyaméhbe vezetett tű elől a magzat elmenekül, bár nem látja azt. Vannak olyan babák is, akik ilyen típusú külső behatolásra megmerevednek, szinte sokkos állapotba kerülnek, szívverésük, légzőmozgásuk lecsökken. Ikrek esetében megfigyeltek érzelmek által indított interaktív mozgásokat: készültek felvételek egymást megsimogató, megpusziló, de bokszoló ikrekről is. 

Tanulás és emlékezet
A magzat viselkedésében tetten érhető, hogy tapasztalatai hatására tanulási folyamaton megy keresztül. Az anya testéből és a külső környezetből jövő ingerekre reagál, felfogja, feldolgozza őket, alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez, és ennek hatására viselkedése is megváltozik. Megszületése után felismeri a magzati korában tanult dallamokat, meséket, a szülei hangját, az anyanyelvét.

A méhen belüli tanulás során a magzat globálisan reagál az ingerekre, vagyis az egész test reakciót mutat. Például fény felvillanására a magzat teljes testével ellentétes irányba fordul. A világot egységében érzékeli. Képes az egyik fajta érzékelési módot egy másik fajtába átfordítani, érzékelése nem kötődik egy-egy érzékszervhez, mint a felnőttek esetében. Példa erre, mikor a hallási ingereket a bőr is vezeti, nem csak a hallószerv. A babák megszületésük után nagyjából 2 hónapos korukig érzékelik így a világot. Képesek vizuálisan felismerni, amit hallanak, így például ha egy ritmust hallanak, és egy olyan képet látnak, amin ebben a ritmusban festettek fel valamit, akkor ezeket azonosnak tekintik.

A magzat fejlődése szempontjából kikerülhetetlenül fontos az anyával való kapcsolata, hiszen anya és magzata, ahogy a fentiekből látszik, folyamatos interakcióban vannak egymással, és nemcsak a táplálékot szállító köldökzsinóron keresztül. Kapcsolatuk harmonizálása segíti a baba egészséges fejlődését.

: