„Hogy a gyermeknek és a szülőnek is jó legyen”

Az örökbefogadás fajtái

Kétféle örökbefogadást különböztetünk meg, a titkos és a nyílt örökbefogadást. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülők ahhoz járulnak hozzá, hogy gyermeküket általuk nem ismert örökbefogadó szülők adoptálják. Egyik fél sem ismeri meg a másik adatait. Abban az esetben is titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülők meghaltak, vagy szülői felügyeleti jogukat a bíróság megszüntette, illetve, ha korábban a családjából kiemelt, átmeneti nevelésben részesített gyermeket a gyámhivatal örökbe fogadhatónak nyilvánította. Titkos örökbefogadás csak a megyei illetve a budapesti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálaton keresztül jöhet létre.

A nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymást, többször is találkoznak, de legalább egyszer mindenképpen, amikor közösen aláírják az örökbefogadásról szóló nyilatkozatot. Nyílt örökbefogadással csak civil szervezetek foglalkoznak, s az örökbe adni szándékozó és az örökbefogadó szülő is elvileg ezeken a szervezeteken keresztül érintkezik egymással. Jelenleg öt civil szervezet vállal közvetítést, amelyek országos hatáskörrel rendelkeznek, a Gólyahír Egyesület, a Fészek Egyesület, a Bölcső Alapítvány, az Alfa Szövetség, és az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület.

Az első lépés

Amikor döntésre jutnak a szülők, hogy gyermeket szeretnének örökbe fogadni, legelőször a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz fordulhatnak, ahol bejelentik örökbefogadási szándékukat. Itt felveszik az adataikat, nyilatkoznak arról, hogy nyílt vagy titkos örökbefogadást akarnak-e, meghatározhatják milyen korú, nemű, milyen egészségi állapotú gyermeket szeretnének, milyen betegségeket tudnak elfogadni, miket nem, egy gyermeket vagy testvéreket szeretnének, sőt sokan megadják a kívánt szemszínt, hajszínt is. Ilyenkor a szülők még nem tudnak igazán megalapozottan nyilatkozni, a későbbiekben azonban változtathatnak preferenciáikon.

A szülőknek a bejelentkezésnél arra is kell figyelniük, hogy a törvény előírja, 45 év lehet a fiatalabb házastárs és a gyermek közötti legnagyobb korkülönbség, de legalább 16 évnek kell lenni a legkevesebb köztük lévő időnek. A nyílt örökbefogadást bonyolító civil szervezetek is szem előtt tartják a jogszabályt, ezért csak 40-42 éves korig fogadják a szülőket, hogy mire megkapják a gyermeket, ne lépjék túl az előírt korhatárt.

Szülők nagyító alatt

A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál az örökbefogadási szándékot bejelentők felkerülnek egy listára, sorszámot kapnak, innentől kezdve sorban állnak a gyermekért. A szakszolgálat pedig egy két hónapig tartó alkalmassági vizsgálatsorozatot indít el, amely egy pszichológiai vizsgálatból, egy környezettanulmányból és egy felkészítő tanfolyamból áll. Kiegészítésként kérhet háziorvosi igazolást arról, hogy a szülő nem szenved olyan betegségben, amely akadályozná a gyermek egészséges személyiségfejlődését, szükségesnek tarthatja az állandó munkahely által kiállított kereseti kimutatást, illetve kérhet erkölcsi bizonyítványt.

A pszichológiai vizsgálat elsősorban a szülők motivációit méri fel, miért is döntöttek az örökbefogadás mellett, a személyiségük, nevelési elképzeléseik előreláthatólag biztosítják-e a gyermek harmonikus fejlődését. Ugyanakkor a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat családgondozója egy környezettanulmány során az élet- és lakáskörülményeket, az anyagi hátteret térképezi fel, megnézi pl. biztosítva van-e a törvény által előírt 6 nm lakószoba fejenként, mennyire gondozott, tisztán tartott a környezet. Sokan nem is értik, miért van erre szükség, hiszen más szülők is felnevelnek gyermekeket anélkül, hogy előtte rátermettségüket vagy anyagi helyzetüket megvizsgálnák. A „szülőségre” felkészítő szakemberek azonban indokoltnak látják ezt az elővigyázatosságot, véleményük szerint ezek a gyerekek különben is hátránnyal indulnak, hiszen elhagyták őket, akkor nem mindegy, milyen környezetbe kerülnek.

Újra át lehet gondolni

Akinél már lezajlott a pszichológiai vizsgálat, egy 21 órás, a törvény által kötelezően előírt felkészítő tanfolyamon kell részt vennie.  Ez egy beszélgetős, nem oktatási jellegű tanfolyam, a döntési folyamat megkönnyítését, az örökbefogadás sikerességét szolgálja. Itt nemcsak a praktikus tudnivalókról, a törvényi szabályozásról vagy a titkos és nyílt örökbefogadás különbségéről kapnak tájékoztatást a szülők, hanem annak átgondolásában is segítenek a szakemberek, hogy milyen is a nekik való gyermek, hisz mindenki más, mindenkinek más gyermek való. Itt megfogalmazhatják előítéleteiket, félelmeiket is, ugyanakkor reális képet próbálnak nekik nyújtani a helyzet egyediségéből fakadó problémákról, nehézségekről. Olyan alapvető kérdések is felvetődnek, hogy meg kell-e a mondani a gyermeknek, hogy őt örökbe fogadták, illetve mikor és hogyan lehet erről beszélni, milyen egyedi kamaszkori problémák jelentkezhetnek az örökbe fogadott gyerekeknél, jó-e megkeresni a vér szerinti szülőket, mit szól a környezet, a nagyszülők az örökbefogadáshoz, hogyan viszonyuljanak ehhez a szülők.

Több megyében a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szervezi a tanfolyamokat, de nem minden megyében biztosítja az intézmény ezt a szolgáltatást. A szülők ezért gyakran fordulnak olyan civil szervezetekhez, melyek felkészítő tanfolyamok szervezésével foglalkoznak (pl. Ágacska Alapítvány), ahol nyílt és titkos örökbefogadásra is felkészítik a szülőket. (Ennél az alapítványnál a későbbiekben is segítséget kapnak, tanácsadásban részesítik őket, szülőklubot tartanak fönn, gyermek-pszichodráma csoportot, családterápiát, párterápiát, egyéni terápiát biztosítanak számukra, családi napokat szerveznek, stb.)

Hogyan tovább?

A felkészítő tanfolyam elvégzése után a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat az összes vizsgálati anyagot ún. javaslattétellel továbbítja a területileg illetékes Gyámhivatalnak, amely újra elvégez egy környezettanulmányt. Mindezek alapján hozza meg a döntést arról, hogy valaki alkalmas-e örökbefogadó szülőnek vagy sem.  Határozatában – a beadott kérelemmel összhangban - konkrétan döntenie kell arról is, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő hány és milyen életkorú gyermek örökbefogadására alkalmas, illetve alkalmas-e testvérek vagy egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására. A Gyámhatóság határozatával már civil szervezethez is fordulhat a szülő, ahol a nyílt örökbefogadás kiközvetítését segítik.

És csak telnek az évek…

Változó, hogy kinek mennyit kell várnia a gyermekre. Egyrészt függ a lakóhelytől, hiszen az örökbefogadók várólistája az adott megyére vonatkozik. Vannak megyék, ahol a titkos örökbefogadást lebonyolító Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál egy egészséges újszülöttre 4-5 évet várnak az örökbe fogadó szülők, más megyékben csak 3 évet. A civil szervezetek kórházi, védőnői kapcsolataikon keresztül hamarabb értesülnek az elhagyott, vagy örökbe adni szándékozott újszülött babákról, s ezért általában rövidebb határidővel tudják kiközvetíteni nyílt örökbefogadással a kisbabákat. Ám mostanában már ezeknél a szervezeteknél is hosszú sorok kígyóznak az újszülöttekért.

A kérelemben megadott feltételek is erőteljesen befolyásolják a várakozási időt, ezért érdemes jól átgondolni, mi az, amiben a szülők engedni tudnak.  Az egészséges újszülöttekre nagy a túljelentkezés, hosszú évekre megnyújtva a várakozást, de ha nagyobb gyermeket is elfogadnak, akinek valamilyen fogyatékossága, vagy állandó betegsége van, pl. asztmás), jelentősen rövidebb lesz ez az időszak. Ugyanígy jóval hamarabb hazavihetik azok a szülők a gyerekeket, akik roma kisgyermeket is szívesen örökbe fogadnak.   

A gyermekvédelmi szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gyermeknek keresnek szülőt és nem a szülőnek gyermeket. A szülők pedig adományként élik meg, amikor végre „megtalálják egymást”, s hazavihetik a vágyott gyermeket. Sokan nyilatkoznak úgy, hogy a sok várakozás és küzdés után szoros összetartozás-érzést élnek meg, nem számít a vérségi kötelék hiánya.   „Mi a gyermekünket a szívünkbe fogadtuk örökbe.”