HÍD a generációk között
A lányom mindent másként csinál
Engem is vertek, mégis ember lett belőlem. Vagy épp ellenkezőleg? Engem vert az apám, én megfogadtam, hogy soha nem emelek kezet a gyerekemre. Ám ha úgy érezzük, hogy nem tudunk azonosulni a szüleinktől látott mintákkal, akkor miért fordulhat elő mégis, hogy bizonyos helyzetekben megdöbbenve halljuk a saját szánkból a szüleink szavait?
Amikor szülővé válunk, akkor elsősorban azt a mintát hozzuk magunkkal, amit a családban átéltünk, legyen ez a férfi-nő szerep, vagy éppen a szülői. Ugyanakkor lehetnek rossz élményeink is, amit átéltünk gyerekkorunkban, főleg kamaszkorunkban, amikor azt mondjuk, hogy na, én aztán egészen másként fogom csinálni, biztosan máshogyan nevelem a gyerekemet. Ezt az elhatározást azonban nem is annyira könnyű megvalósítani. Mi lehet ennek az oka?
Horváth Ida mediátor és Horváth Magdolna családterapeuta arról beszélgetnek, hogy mennyire hat ránk a saját nevelési módszereink kialakításánál az, ahogyan bennünket neveltek, és hogy meg tudunk-e szabadulni a szinte zsigeri szinten belénk ívódott viselkedési mintáktól. Sorozatunk negyedik része.
kérdőív a családról
Bár egyre ritkább, hogy több generáció együtt lakjon, a szüleinkkel, gyermekeink nagyszüleivel való kapcsolat ma is lehet energiaforrás, de a konfliktusok bölcsője is. Szeretnénk segíteni abban, hogy a családok minél jobban működjenek. Kérdőívünkkel az intergenerációs kapcsolati formákat, és az ezekből adódó előnyöket és problémákat próbáljuk feltérképezni. Segítse munkánkat, töltse ki a Kölöknet online kérdőívét!
