Bébi Einstein, Bébi Newton

A társadalmi elit gyerekei kiváltságosnak születnek. Vagyonos szüleik csupán annyit várnak el tőlük, hogy a család társadalmi státuszát megőrizzék. Ehhez azonban nincs szükség különösebb felkészülésre, annyi csak a teendőjük, hogy társadalmi klubokba és estélyekre járva gondozzák minden siker és biztonság alapját: öröklött kapcsolati hálójukat. Felsőbbrendűségük látszatának megőrzése érdekében legfontosabb feladatuk, hogy különösebb botrányok nélkül éljenek, és ne szoruljanak segítségre.

Aki nem ilyen szerencsés csillagzat alatt jött világra, annak egyre nehezebb bejutni a gazdagok és sikeresek közé. Vége annak a korszaknak, amikor leleményességgel és merész kockázatvállalással - nem ritkán a törvény rafinált kijátszásával - még be lehetett kerülni a kiváltságosok kasztjába. Ma csupán néhány, erősen leszabályozott út vezet a csúcsra: vagy kivételes tehetséget, vagy kivételes tudást kell felmutatni. A hangsúly a kivételesen van, hiszen a teljesítmény csak akkor „adható el”, ha képes felkelteni a figyelmet, és ráadásul még szórakoztató is.

A verseny e területen egyre élesebb, és a lehető leghamarabb be kell szállni. Ennek tudatában a céltudatos szülő egyre korábban igyekszik „befektetni”: a gyerekét már az első hónapokban trenírozni kezdi arra, hogy szépségkirálynő, kosárlabda-sztár, sikeres befektető vagy intellektuális zseni váljék majd belőle. A legnagyobb kihívást a legutóbbi jelenti. A 21. század társadalma ugyanis szívesen fogadja, és jól honorálja a szórakoztató ipar, a sport és a pénzügyi manőverek „hőseit”, a magas IQ iránt azonban nincs tömeges kereslet.

A szellemi zsenik közül csak a legelsőknek jut kiemelt figyelem, és adatik meg a meggazdagodás lehetősége. Számos szülő ezért úgy véli, hogy nincs vesztegetni való ideje.

A tízéves Sydnie Bergeront egyike azoknak a gyerekeknek, akiknek az intellektusát egy szellemi edző fejleszti. Ennek része az emlékezet-trenírozás legújabb módszereinek elsajátítása. A kislány annak ellenére nem kapott elismerést, hogy egy népszerű tévéműsorban 40 másodperc alatt képes volt elsorolni a negyven amerikai elnök nevét. Produkciójával elkésett. Több kétévesnél fiatalabb kisgyerek akadt ugyanis, aki el tudta mondani, sőt képről fel is ismerte az amerikai elnököket.

Tehát ha egy anya manapság azt akarja, hogy a babája okosnak tűnjön, első szavakként az elnökök neveit tanítja meg neki. "Jimi Kótej, Zserajd Fojd, Jonald Jégen!” kántálja az egyik 21 hónapos kisfiú az interneten, miközben anyukája egy portréalbumot lapozgat. Az attrakciót eddig 41,471 néző csodálta meg. Vajon ez a gyerek tudja-e már az "ez a malac piacra megy” kezdetű mondókát?

Nem tudja, és nem is kell tudnia. Valami különleges teljesítményt vár tőle a társadalom, de legalábbis azt, hogy legkésőbb kétéves korára olvasni tudjon. A sikerre vágyó szülők egyre nagyobb arányban sajátíttatnak el bébijükkel az életkoruknak nem megfelelő tudást, egyre korábban ültetik őket számítógép vagy oktató videó elé annak érdekében, hogy intelligenciája a legintenzívebben fejlődjön.

Erre a terjedő törekvésre építve egy jól prosperáló üzletág indult el az Egyesült Államokban: a csecsemő-pedagógia. A csecsemőket intézményekben fejlesztik, de a magántanár házhoz is megy. Azok a szülők. akik maguk akarják kézbe venni gyerekük jövőjét, akár születésük előtt felinstallálják komputerükre a BabySmash programot, és oktató DVD-ket vásárolnak számukra.

A „Bébi Einstein” terméksorozat olvasni tanítja a tipegőket. A programot nagyra méretezett, színes logók segítségével a kicsik maguk is tudják kezelni. A mértani formák tanítására a "Bébi Newton” nevű program hivatott. A reklámok szerint a játék számos lehetőséget ad arra, hogy anya és gyerek interaktív kapcsolatba kerüljön egymással. Ha az anyuka személyessé akarja tenni a jelenlétét, feltöltheti a programba saját fényképét.

Számos olyan sikerre vágyó szülő van, aki nem csupán a felesleges időpazarlásnak vélt csecsemőkort akarja átugrani, hanem a teljes kisgyerekkort is, hogy csak az intellektus fejlesztésére koncentrálhasson. Pedig jó, ha tudjuk: Einstein, hétéves kora előtt nem tudott olvasni, Newton pedig sokáig botrányosan rossz tanuló volt. Ennyit a programok névadóiról...

A teljes cikk elolvasható a www.osztalyfonok.hu honlapon.