A pszichohistóriáról
Kozma György a pszichohistória magyarországi kutatásaival foglalkozik. Alábbi írásában, mely Ritoók Emma naplójára épül, szemlélteti, hogy a gyakorlatban hova vezethet egy lelki trauma, milyen lélektani következményei lehetnek egy csecsemőkori-gyermekkori eseménynek pszichés, majd társadalmi szempontból.
A pszichohistória a történelmi motivációk tudománya
A tudományág a pszichoterápia tudását kombinálja a társadalomtudományok kutatási metodikájával, hogy megértse a múltbeli és jelenbeli csoportok és nemzetek szociális és politikai viselkedésének érzelmi eredetét. A pszichohistória kutatói központja a The Association for Psychohistory (Egyesület a Pszichohistóriáért). Az egyesület központja New Yorkban található, de tizennyolc más országban is jelen vannak.
Szerb Antal főbérlője volt a dédnéném, Ritoók Emma és az ő naplójában találtam arról említést, hogy terveztek együtt egy „gyerekszemmel” írt történelmet. Érdekes, hogy a történelemtudomány egyik ága, a pszichoterápiás mozgalmak ihletésére éppen ezt a szempontot teszi a kutatás fókuszába.
„A történelemben a gyerekek többsége (főként a fiúk, akiket érzelmileg és fizikailag jobban megkínoznak a lányoknál), annyira tehetetlennek és félelemtelinek érzi magát a gyerekkori traumák miatt, hogy egy ún. „kegyetlenségi kultúrában” nőnek föl, ahol az erőszakos családok után bandákba tömörülnek, hogy leuraljanak és bántsanak másokat, hogy áldozat helyett elkövetők legyenek inkább, s ezzel készítik fel magukat a későbbi háborús erőszakra. „/..//Lloyd deMause, Emotional History, 2002, Karnac/
A családi erőszak keretében felnőtt gyerekek az erőszakot és a szeretetet összekeverik. A sérülések hormonális szinten a szerotonint1 , a derű-érzet hormonját csökkentik, tehát ellenállhatatlan vágyat éreznek a hormonális szint növelésére: addiktok lesznek, anyagokat használnak, illetve bizonyos erotikus - és játékos vagy erőszakos - viselkedések is ugyanezt a célt szolgálják.
„Ahogy korábban elmondtuk, a trauma csökkenti a szerotonin szintet, és az antiszociális személyiségekben tartósan alacsony szinten találjuk ezt, mert az ebből adódó alacsony gátlás-szint miatt kevésbé tudják kontrollálni az impulzivitást, és magasabb körükben az erőszak szintje. (ld. Adrian Raine, The Psychopathology of Crime, San Diego Academic Press, 1993.) A külső stressz növeli a corticosteron2 termelést, ami csökkenti az érzelmi stimulusok jelentését értékelő hippocampus3 hatékonyságát.
A korai anyai elhanyagolás kisebb orbitofrontális kérget4 eredményez, ami miatt csökken az empátia képesség és felnőve a gyerek képtelen mások fájdalmát átérezni. A bepólyált csecsemők, akiket sötét szobákban felejtenek (, ahogy a történelem során a legtöbb gyerekkel történt) az anyai tekintet és szerető interakció hiányában később rendellenes viselkedést, pszichopata személyiséget mutatnak, és igényük lesz a háborús gyilkosság. /…/
Az ilyen sérült kéreggel bíró gyerekek dopamin rendszere5 hiperaktív lesz, pathologikusan6 nárcisztikusak, grandiozitás, gátlástalanság, bizonytalanság és empátia-képtelenség lesz jellemző, valamint ismétlődő antiszociális aktusok.” (Robert I. Simon: Bad Men Do What Good Men Dream, Washington, DC, American Psychiatric Press, 1998.) (p. 146.)(Lloyd deMause, 2002.p.146.)
Az is nagyon fontos, hogy a szülői, nagyszülői személyiség viselkedésmintái és hormonális mintái is elraktározódnak és stressz hatására újraélednek. Ezért az erőszakos közegben felnevelt gyerekek nem képesek egyénileg akaratlagosan megváltoztatni a viselkedésüket, békésen reagálni stresszhelyzetben lehetetlennek tűnik.
Éppen ezért segít nekik a csoportterápia, ahol a csoporttagok szinte „kitakarják“ az erőszakos vagy elhanyagoló szülőket és pótszülőként új viselkedéseket, mérsékeltebb, traumabíróbb reakciókat lehet kikísérletezni a csoportban.
Szociálpszichológusok szerint mindig egész „fantom-közösségek“ vitáznak a fejünkben, alteregók egész csapatai – a huligán-csoportok és más deviáns csoportok megerősítik a diszfunkcionális, önpusztító viselkedésmintázatokat, míg egy sorstárs csoport, ahol a „közös vágy a gyógyulásra“ pozitív mintákat sugall, ellensúlyozni tudja a korábbi hatásokat.
Szerb Antal és Ritoók Emma olyan gyerekverseket terveztek - vázlatok fennmaradtak -, amelyben az európai, a magyar, s a zsidó történelem bemutatása során az érzelmek, az empátia fejlődésének kulcsát is megkapják az olvasók.
Kozma György
fogalommagyarázatok
1. Szerotonin: Egy olyan hormon, mely fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, valamint az étvágy szabályozásában. A gyomorban keletkezik.
2. Corticoseron: 21 szénatomos szteroidhormon, melyet a mellékvesekéreg termel.
3. Hippocampus: A hippokampusz az előagy (nagyagy) egy része, az emberben a halántéklebeny csúcsában, az agykéreg alatt található.
4. Orbitofrontális kéreg: Az agy elülső része.
5. Dopamin rendszer: az agy dopamin rendszere négy, anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll, melyek egyikének a motivációban, az érzelmek kialakításában van szerepe, a másikhoz az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható, a harmadik a spontán és az akaratlagos mozgásokat szabályozza, a negyedik a prolaktin hormon termelését szabályozza.
6. Pathologikusan: betegesen
Kozma György pszichohistóriával foglalkozó oldala megtalálható a Facebookon, ezen a linken.
DeMausse pszichohistóriával foglalkozó angol nyelvű oldala itt található.
