A rossz gyerek nem rossz gyerek – Gyermekpszichológia sorozat indul a Kölökneten
Dr. Google veszélyes tanácsadó... Nem bölcs dolog önmagunkat vagy a gyereket diagnosztizálni a segítségével, és semmiképp nem szeretnénk erre biztatni az olvasókat. Ugyanakkor szeretnénk segíteni abban, hogy a szülők, a nevelők és mindenki, aki gyerekekkel kerül kapcsolatba, megismerjen néhány pszichés gyermekbetegséget, és esetleg felismerjen néhány – kizárólag! – lehetséges ráutaló jelet. A kalauzunk mindebben Peer Krisztina lesz.
A gyermekkori pszichés megbetegedések során nem csak egyetlen problémával szembesülünk. Ha időben észrevesszük, hogy valami baj van, akkor korábban tudnak a szakemberek beavatkozni, és hamarabb tudja a gyerek és a család a megfelelő segítséget megkapni. Ehhez természetesen elengedhetetlen a támogató környezet, mely nemcsak a felismerés, de a terápiás és az azt követő időszakban is erőt adhat az érintetteknek.
Beteg gyereket nevelni nagyon nehéz. Sok esetben egy mandulagyulladás vagy lábtörés azért kezelhető könnyebben a szülő számára, mert kézzelfogható, jól körülhatárolt a megoldás is. A lélek ennél bonyolultabb, és talán ettől oly ijesztő, ha a gyermekünk vagy a szomszéd gyermeke más, mint a többi gyerek. De gyerek. És szülőként, rokonként, szomszédként vagy pedagógusként ott a lehetőség számunkra, hogy teljes értékű kapcsolatunk legyen vele.
A következő hetekben olyan gyerekkori betegségekről fogunk szót ejteni, amelyek magatartási, viselkedési, érzelmi vagy gondolkodásbeli eltérésekkel járnak. Ezeket a gyereket előszeretettel hívjunk „rossz gyerekeknek” – tesszük ezt anélkül, hogy pontosan ismernénk, mi rejlik a viselkedésük hátterében. Amikor egy betegséggel (vagy annak gyanújával) szembe találjuk magunkat, mindig először gyerekorvoshoz, szakorvoshoz forduljunk. Még akkor is, ha meg vagyunk győződve róla, hogy a probléma lelki eredetű. Számtalan gyermekkori pszichés megbetegedés hátterében találhatunk genetikai hajlamot, idegrendszeri éretlenséget vagy egyéb diszfunkciót. A holisztikus megközelítés értelmében sohasem önmagukban a tünetek az érdekesek, azok mindig az adott gyermek, adott család ismeretében jelentenek valamit.
Pszichológusként nem javaslom, sőt kifejezetten káros lehet, ha egy gyerekre azt mondják, hogy rossz. Ezzel a személyiségét minősítjük, ahelyett hogy a viselkedését minősítenénk. Az, hogy egy viselkedés elfogadható vagy elfogadhatatlan, mindig az adott társadalmi közegtől függ. Más a helyes Indiában és más Magyarországon. Nem kőbe vésett szabályokról van itt szó, csupán annak a kultúrának a termékeiről, amely meghatározza számunkra a követendő utat. Ezek a normák nem örök érvényűek, még akkor sem, ha egy ötéves, az erkölcsi realizmus stádiumában lévő gyerek annak is tartja őket. Igenis változnak, együtt az őt körülvevő kultúrával.
a szerzőről
A Gyermekpszichológia sorozat szakértője Peer Krisztina, klinikai gyermek szakpszichológus és két kisgyermek édesanyja. Krisztina szociálpedagógusként kezdte pályafutását, dolgozott gyermekjóléti szolgálatban családgondozóként, és általános iskolában hátrányos helyzetű fiatalokkal is. Évek óta a Babanet és Kölöknet portálok szakértője. Idén jelent meg első önálló könyve, Mi bántja a gyerek lelkét? címmel.
