Család

A lányos apák jobb főnökök– 5 furcsa hír a tudomány világából

Miért gondolják úgy a tudósok, hogy akinek lánya van, nagylelkűbb főnök? Van-e összefüggés a szúnyogcsípés és az elhízás között? Mitől függ, hogy kamasz gyerekünk sikeres felnőtt legyen, és hogyan befolyásoljuk az utódaink  tévézési szokásait?

Jobb főnökök a lányos apák

A legújabb kutatás szerint a lányos apák munkahelyükön nagylelkűbbek, és főnökként nagyobb valószínűséggel fizetnek magasabb béreket. A kutatók azt vizsgálták, mennyi pénzt fizetnek a vezérigazgatók alkalmazottaiknak. Az eredményekből először az derült ki, hogy a vezérigazgatók egy gyermek születése után körülbelül 22 300 forintnak megfelelő összeggel kevesebbet fizettek alkalmazottaiknak éves bérkompenzáció formájában. Amikor azonban a kutatók alaposabban is megvizsgálták a számokat, kiderült, hogy a bérfizetés változásai attól függtek, milyen nemű gyermeke van a vezérigazgatónak. Fiúgyermek születése után ugyanis csökkentették alkalmazottaik fizetését, lánygyermek születése után viszont nem. A kutatók azt feltételezik, hogy a lánygyermek a fiúgyermekhez képest előhozza az apákból gondoskodóbb énjüket; miközben fésülgetik kislányuk haját, vagy babáznak velük, ők is gyengédebbé válnak. A vezérigazgatók esetében ez a lánygyermek által kiváltott empátia azt eredményezi, hogy nagylelkűbben viszonyulnak alkalmazottaikhoz, és kisebb eséllyel csökkentik béreiket.

 

Boldog kamasz = gazdag felnőtt?

A Psychology & Psychiatry című lapban megjelent tanulmány arra az érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet, miszerint azok a tizenévesek, akik boldognak érzik magukat, felnőttkorukban többet fognak keresni boldogtalan kortársaiknál. A tanulmányból arra – az előbbi jelenség hátterében álló - összefüggésre is fény derült, hogy a boldog fiatalok nagyobb eséllyel jutnak el a diplomaszerzésig, ezáltal könnyebben találnak munkát, és hamarabb jutnak előre a ranglétrán, mint azok, akiknek kevésbé boldog kamaszkorban volt részük. A kutatás vezetője úgy véli, tanulmányuk nagyon fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet, amely a tudósok, a döntéshozók, és a szélesebb közönség számára is sok tanulsággal szolgálhat, ám elsősorban talán a szülők számára figyelmeztető az a tény, hogy a boldog, meleg család fészekkel többek között gyermekeik későbbi anyagi boldogulását is megalapozhatják.

Mi köze van a szúnyogcsípésnek az elhízáshoz?

Két tanulmány eredményei alapján az Amerikai Egyesült Államok bizonyos területein a gyerekek és a felnőttek azért nem mozognak nyáron a szabadban, mert tartanak a vérszívóktól. A Brandeis és a Rutgers Egyetem munkatársai szerint hatékony szúnyogirtással csökkenthető lenne a korán elhízottak aránya, mert a lakosság heti két órával többet mozog ott, ahol csekélyebb a rovarok száma.

 

Ötéves depressziósok

Egy nemrégiben elkészült felmérés kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban nagyjából 80 000 gyerek szenved depresszióban, közülük is körülbelül 8000 a tíz év alatti. Szakemberek szerint a gyerekkor egyre stresszesebbé válik: mind a közösségi médiák, mind a kortársak részéről nagy a nyomás, a rengeteg iskolai dolgozat és az egyre gyakrabban széteső családok pedig csak tovább növelik a gyerekekre nehezedő terheket.  A kortársak részéről gyakoriak a zaklatások és a kiközösítések, és különösen a lányokon nagy a nyomás, hogy elég jól néznek-e ki, befogadják-e őket a többiek, és vajon elég barátjuk van-e már a Facebook-on. Sajnos a depresszióhoz fizikai tünetek is társulnak, ezek a gyerekek állandóan fáradtak, rosszul alszanak, nincs étvágyuk, és folyamatosan fájlalják valamijüket. Ha egy szülő ezeket a tüneteket tapasztalja a gyermekén, minél előbb vigye szakemberhez, hiszen a depresszióval küzdők körében az öngyilkossági gondolatok is gyakrabban kerülnek elő, nem szabad tehát fél vállról venni ezeket a problémákat.

Le kell mondanunk a tévézésről?

Ha azt szeretnénk, hogy gyerekeink kevesebb időt töltsenek a tévé előtt ülve, nekünk magunknak kell példát mutatnunk – ez derült ki a Pennsylvania Egyetem vizsgálatából, ami szerint közvetlen kapcsolat van a gyerekek és szüleik televíziózási szokásai között. "A gyerekek nagyjából annyi időt töltenek a televízió előtt, mint a szüleik. Ha apu és anyu a munkából hazaérve automatikusan bekapcsolja a tévét, nagy rá az esély, hogy a gyerek is ezt fogja csinálni. Természetesen a tévézésnek is megvannak a jó oldalai, hiszen a televízióból sok hasznos dolgot tanulhatnak a gyerekek, tehát ez a tevékenység önmagában nem káros. A lényeg a mértékletesség." " – nyilatkozta az egyik kutató.

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás