A bölcsisek kétharmada rendszeresen tévézik!
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság idén folytatja tavalyi online felmérését a kiskorúak védelmével és tévézési szokásaikkal kapcsolatban. Írásunkban – az idei online kérdőív elérhetőségének feltüntetése mellett – a tavalyi kutatás összegzését tesszük közzé.
Az NMHH a honlapján pénteken publikált online kérdőívben számos kérdés megválaszolását várja. Az önkéntes válaszadók véleményt nyilváníthatnak arról, mely tartalomtípusokat tartják a leginkább károsnak a különböző életkorú gyermekek számára, mennyire éri el célját a tévéműsorok kötelező korhatár-besorolása. A résztvevők emellett konkrét filmrészletek megtekintése után egyéni ítéletük alapján saját korhatár-kategóriákat határozhatnak meg.
A kutatás célja a médiafogyasztási attitűdök vizsgálata és a tudatosság fokozása az olyan, gyermekeket érintő problémás médiatartalmakkal kapcsolatban, mint az erőszak, a trágár beszéd vagy a félelemkeltés stb. A kérdőív kitöltése mintegy tíz percet vesz igénybe.
Gyerekek a képernyő előtt
Szülők gyermekeik tévénézési szokásairól online kérdőíves felmérés
(2013. augusztus-szeptember)
Az összefoglaló egy online felmérés eredményeit tartalmazza, mely a 16 éven aluli gyermeke(ke)t nevelő szülőket célozta. A kutatás a kiskorú eltartottal rendelkező családok, illetve az eddig kevésbé vizsgált három év alatti gyerekeket nevelő szülők televíziózási szokásait térképezte fel, illetve arra kérdezett rá, hogy milyen eszközökkel lehetne megkönnyíteni a szülők gyerekprogram-választását.
Az eredmények ismertetése előtt szükséges megjegyeznünk, hogy jelen felmérést nem nevezhetjük reprezentatívnak. Online kérdőívet dolgoztak ki, ami önkéntes kitöltésen alapult, s amellyel a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőket szólították meg.
A gyermekek televíziózási szokásai
A kérdőív első részében a média kiskorúakra gyakorolt hatásával összefüggő véleményeket kívánták feltérképezni. Az eredményekből megállapítható, hogy a három éven aluli gyermeket nevelő szülők többsége egy órában maximalizálja a televízió előtt tölthető időt. A legkisebbek 22%-a azonban naponta 1-3 órát is tévézhet, míg csupán 20%-ra tehető azon gyerekek száma, akik nem találkoznak semmilyen formában a képernyővel. A 7-11 éveseknél már markáns eltérés tapasztalható, a szülők közel fele (44%) nyilatkozott úgy, hogy gyermekük 1-3 órát tévézik, kicsivel többen voltak azok, akiknek csak 1 óra engedélyezett (46%).
A szülők többsége ennek ellenére úgy véli, gyermeke(i) nem tölt(enek) túl sok időt a képernyő előtt.
Érdekesség, hogy azon szülők körében, akik három éves vagy annál fiatalabb gyermekeket nevelnek, a 30-60 perc tévézés még elfogadhatónak számít, azaz a válaszadók 69%-a nem sokallja, hogy három év alatti gyermeke akár naponta egy órát is eltölt a készülék előtt. Mindössze a megkérdezettek 19%-a gondolta úgy, hogy túlságosan engedékeny gyermekével szemben, és a tévézésre fordított perceket redukálni kellene.
Háttértévézés
Szorosan a fentiekhez kapcsolható a háttértévézés jelensége. A szülők bevallása alapján 48%-ukkal előfordul, míg 52%-uk arról nyilatkozott, hogy náluk nem jellemző a passzív tévénézés. A háztartások 30%-ában azonban rendszeresen előforduló jelenség a televízió bekapcsolása, anélkül, hogy bármely családtag nézné az adott műsort. Tekintettel arra, hogy mindössze a háztartások 16%-ában található a gyerekszobában tévékészülék, a háttértévézés a gyermekeket is érinti, az inger ebben az esetben ugyanúgy éri őket, ha éppen az adott helyiségben tartózkodnak.
Tévé, videó, dévédé
A három éven aluliak 78%-a néz tévét, videót vagy DVD-t (33%-uk DVD/videót, 21%-uk televíziót, 24%-uk mindkettőt). Csupán valamivel több mint egyötödük nem nézett még életében televíziót. Ennek alapján elmondható, hogy 10-ből 8 kisgyermek találkozott már tévés műfajokkal. A DVD-t és videót nézők többsége még csak a második életévét töltötte be.
A gyerekműsorokat kínáló csatornák közül a legkisebbek szülei az M2-t nevezték meg gyermekeik kedvenceként, ezt követte a Minimax, majd a JimJam, mely kifejezetten a bölcsődés korosztály számára kínál műsorokat. A dobogós médiaszolgáltatók sorrendje az idősebbeknél sem változik számottevően. Az M2 tehát nagy népszerűséget élvez a gyermekek körében. (5. ábra) Érdekes, hogy a kapott eredmények a legnagyobb közönséggel rendelkező műsorszolgáltatók népszerűtlenségét jelzik - a szülői vallomások alapján az RTL Klub, valamint a TV2 gyermekeknek kínált műsorai a legkevésbé kedveltek a gyermekek körében, miközben a Nielsen Közönségmérés Kft. tavalyi reprezentatív mintája a Minimax után az RTL Klub, majd a TV2 töretlen fölényét mutatta ki.
Hány évesen ült tévé elé?
A felmérés során arról is megkérdezték a szülőket, hogy gyermekeik mikor kezdtek el televíziót nézni. A válaszadók körében meglepő eredmények születtek. A gyermekek közel kétharmada már egy-három évesen rendszeresen tévézett.
A megkérdezett szülők szerint ötéves korára már minden gyermek kivétel nélkül látott adást a televízióban.
A gyakoriságra vonatkozó kérdések eredményei is erősítik a fentieket. A legkisebbek többsége naponta egy órát is eltölt a képernyő előtt. A tévéző bölcsődések 81%-a meglehetősen gyakran (naponta, hetente többször) ül le a készülék elé. (6. ábra) Az eredményekből jól kirajzolódott a trend, miszerint a legkisebb korosztály jóval hamarabb találkozott a televízióval, mint a pár évvel idősebb társaik. Az egy-három éves korosztály adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a gyermekek már jóval harmadik életévük betöltése előtt tévéztek. Az adatok alapján a bölcsődés korúak több mint 26%-a egy évesen, illetve 30%-uk kettő évesen vált rendszeres tévézővé. Ugyan ez a szám a jelenlegi 12-16 éveseknél jóval alacsonyabb. A mostani kamaszoknak egy évesen még csupán a 6%-a tévézett, két évesen 16%-uk nézett műsorokat. Az óvodáskor elértével a szóban forgó korosztálynak a fele még mindig nem volt rendszeres tévénéző. Ezeket az eredményeket nemcsak jelen felmérés tapasztalatai támasztják alá.
Szülői attitűd
A gyerekek tévénézési szokásai mellett szerettünk volna árnyaltabb képet kapni a szülők véleményéről is (milyen mértékben kísérik figyelemmel gyermekük médiafogyasztását, mennyire tudatosak, illetve következetesek a kontroll kérdésében).
mi alapján választanak műsorta szülők?
Az eredmények alapján elmondható, hogy többségüknél (49%) a műsorszám zsánere a döntő, míg 40%-uk a kiskorúra hagyja a műsorválasztás jogát. Csupán 36%-os arányban igaz, hogy a szülő együtt tévézik gyermekével. Mindezek azt mutatják, hogy a szülői kontroll gyenge, és kevés információval rendelkeznek a korhatári jelölésekkel, illetve a káros tartalmakkal összefüggésben. Az eredmények azért is elgondolkodtatóak, mert a válaszadók határozott igényüket fejezték ki a körültekintő műsorválasztást megkönnyítő, segítő szolgáltatások/alkalmazások iránt.
A szülői kontroll kérdésében a gyerekek önálló, felügyelet nélküli tévézésével kapcsolatos válaszok is hasznos információkkal szolgáltak. A válaszok alapján minden negyedik gyereknél előfordul, hogy egyedül televíziózik. (8. ábra) Ez az arány a hétvégenként, illetve alkalomadtán magukra hagyott gyermekekkel együtt eléri a 73%-ot. Mindezek mellett érdekes, hogy a legtöbb szülő szerint a három éven aluliakra a tévénézés kedvezőtlen hatást gyakorol, és közel 70%-uk tartaná fontosnak, hogy a médiaszolgáltatók felhívják a figyelmet a körültekintő médiafogyasztásra a legkisebbeknek szóló műsorok esetében.
Milyen hatással van a tévé a kicsikre?
Azt az elképzelést, amely vitatta a televízió kisgyermekekre gyakorolt direkt hatását, több tanulmány és felmérés cáfolta meg az elmúlt években. A három év alattiak bizonyítottan kitüntetett figyelmet szentelnek a bekapcsolva hagyott készüléknek, nem beszélve a kifejezetten erre a célra gyártott speciális programokról. Fentieket egy 2010-ben végzett kutatás eredménye is igazolja, mely során 72 12-18 hónap közötti kisgyermek reakcióit vizsgálták a televíziózás tükrében. A babák oktató DVD-t néztek 1 hónapon keresztül, majd a kísérleti idő lejártával ellenőrizték a tudásukat. Az ASP (Association for Psychological Science) című folyóiratban megjelent cikk szerint a legkisebbek valós tudásról adtak számot, még ha ez el is maradt a hagyományos tanítási módszerek hozta eredményektől, melyet a kontrollcsoporton végeztek.
További érdekes kimutatást hozott a tanulmány a szülők véleményét illetően. Azok a szülők, akik maguk is kedvelték a DVD-n vetítésre került programokat, inkább meg voltak győződve annak jótékony hatásáról, és gondolták azt, hogy gyermekük profitál a látottakból. Sok esetben egyes műsorszámok tartalmi korlátozását és hatósági ellenőrzését a lineáris médiaszolgáltatásban az teszi szükségessé, hogy még gondos szülői felügyelet mellett sem zárható ki teljes bizonyossággal ezen tartalmi elemek káros hatása.
Összegzés
A 2013 augusztusában elindított online kérdőíves felmérés eredményeképpen elmondható, hogy a 3 év alattiak tévézése igenis számottevő, nem elhanyagolható kérdés. A szülők bevallása szerint kitüntetett figyelmet fordítanak a kisgyermekeik médiafogyasztási szokásaira, azonban a számok azt mutatják, hogy a 3 év alattiak életkorukhoz mérten sok időt töltenek el a képernyő előtt. A különböző technikai megoldások és az internet elterjedésével maguk a szülők is egyre inkább tudatosan fordulnak a média világa felé, és használják a tartalom szűrésére kialakított alkalmazásokat. Ezek mellett is, a megkérdezett szülők jelenetős hányada érzi bizonytalannak magát a különböző televíziós programokkal kapcsolatban, és szükségesek tartja a további tájékoztatást, valamint a kiskorúak védelmét szorgalmazó prevenciós eszközök és módszerek fejlesztését. A gyermek és a televízió kapcsolatának egyik igen fontos oldala a kiskorú jólétére ártalmas információk megfelelő szűrése, illetve az egészséges fejlődését szolgáló műsorok hozzáférhetőségének biztosítása, még ha nem is az elsődleges szórakoztató eszköz a gyermekek életében.
A gyermekek egészséges személyiségfejlődésének biztosítása alapvető fontosságú, fokozott figyelemmel kell közelíteni az őket érintő tartalmak elérhetőségével kapcsolatban, hogy a látottak semmilyen káros hatással ne lehessenek rájuk, tekintettel arra, hogy különös védelemre van szükségük.
