Szelfimánia – avagy miért sikeresebbek az empatikus gyerekek?
– a mindset pszichológiai szaklap cikkét ajánljuk
Korunkban központi szerepet kap az egocentrizmus, melyet jól szemléltet a „szelfik” térhódítása. Az énközpontúság nagymértékben csökkenti az empátiát, az emberség alapját, ezért vált szükségessé gyermekeink fókuszának átalakítása „Én”-ről „Mi”-re. De hogyan is érvényesülhet gyermekünk empátiával napjaink énközpontú világában? Hogyan neveljünk empatikus, ebből adódóan pedig sikeres és boldog gyermekeket? Michele Borba többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Szelfimánia című könyvében. Könyvajánló.
Megdöbbentő tény, hogy a tizenévesek empátiaszintje 40 százalékkal alacsonyabb, mint harminc évvel ezelőtt, ezzel párhuzamosan a nárcizmus 58 százalékkal emelkedett körükben, alapoz a legfrissebb kutatásokra a szerző. Hálózatra kötött, stresszes kultúránk járványt okoz a fiatalok körében. Kutatások szerint a kamaszok stressz-szintje magasabb, mint a felnőtteké.
A szorongás növekedésével csökken az empátia.
Amikor a fiatalok „túlélési üzemmódban” vannak, nehéz együttérezniük másokkal, fogalmaz Borba.
Azok a gyermekek, akik úgy vélik, az egész világ értük van, sikertelenebbek lehetnek az iskolában, később pedig a munka világában, valamint szociális kapcsolatokat is nehezebben teremtenek. Nehezíti a beilleszkedésüket, ha azonnal hisztizni kezdenek, amint nem az ő akaratuk érvényesül. Viselkedésükön változtathat, ha változásokat iktatunk be a nevelési technikáinkba. A könyv szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy
az empátia tanulható és fejleszthető.
Michele Borba pszichológus, nevelési és oktatási szakértő. Könyvében a fejlődéslélektan, az idegtudomány és a társadalompszichológia legfrissebb kutatási eredményeire támaszkodva, megtörtént esetekkel illusztrálva mutat be kilenc praktikus módszert, mely segíti gyermekünk empátiára nevelését.
A könyv első része bemutatja, hogy a nevelésnek köszönhetően hogyan fejlődhet ki a gyermekekben az empátia első négy alapköve. Az érzelmi műveltség, mely arra utal, hogyan ismerhetik fel saját és mások érzelmeit, szükségleteit. Az erkölcsi identitás, mely akkor alakul ki, ha gyermekünk képes értékként tekinteni az empátiára. A nézőpontváltás, amikor gyermekünk más bőrébe bújva képes szemlélni a világot, és az erkölcsi képzelőerő kifejlesztése, amely például az olvasás segítségével lehetséges, ekkor ugyanis a gyermekeket az irodalom, a filmek együttérzésre késztetik.
A teljes cikk a mindset online pszichológiai szaklapban olvasható.
