Miért jó a ló, avagy hogy kerül egy csecsemő a nyeregbe?
Vannak megszállott emberek, olyanok, akik hosszú évek óta hajtanak-űznek egy álmot, mi több, meg is valósítják azt. Köztük olyan "elvetemültek" is akadnak, akik vágyálmaikat nem kizárólag a saját örömükre alkották meg. Villáminterjúnkban egy ilyen embert mutatunk be, Koczka Bélát, akinek az az igen erős belső késztetése van, hogy minél több gyerek és felnőtt nyeregben érezze magát a társaságában.
Hány éve foglalkozol lovakkal?
20 éves korom óta. Amikor én kezdtem, diák koromban,nem voltunk vastagon eleresztve zsebpénzzel. A lovaglás lehetőségéért lovat ápoltam, istállót takarítottam és gyerekeket lovagoltattam. Valahogy úgy, hogy amit a hét elején megtanultam, hétvégén már a futószárazó kezdőknek mutogattam, magyaráztam.
Mekkora gyerekek voltak ott?
5-től 12 évesig.
Mitől volt ez jó egy 20 éves embernek, a lovagláson, mint fizetségen kívül?
Azok a gyerekek – ha már ott voltak – mindent meg akartak tudni és csinálni a lehetőségeik szerint. Kíváncsiak voltak és szorgalmasak, élmény volt tanítgatni őket.
Mit tanultál Te ebből az élethelyzetből, munkából?
Sok jó "fogást". Akadt olyan nap, amikor több tíz vendéget kellett meglovagoltatni, mindenkire nagyon kevés idő jutott. Ki kellett találni, mi az a három-négy dolog, mondjuk "utasítás", amivel elérhetjük, hogy pár perc lovon ülés után, merjen ügetni pár kört. Ez nem lovaglásoktatás volt, hanem egy pici élmény átadás csupán. Ez a megközelítés, ez a szemlélet – az élmény átadása –, a lehető legegyszerűbb oktatási lépések alkalmazása azóta is velem maradt, és azóta is sikeresen alkalmazom. Innen már nem volt megállás vagy kiszállás. Évekig lovagoltattam sérült gyerekeket, utána a régi munkahelyemen hátrányos helyzetű gyerekeket. Mindig voltak körülöttem lovagolni vágyó ifjak.
Azóta is foglalkozol kezdőkkel?
Soha nem hagytam abba a "térítést". Lassan 10 éve lovas túráztatok Erdélyben, de mindig várom a kezdő, tapasztalatlan és fiatal lovasokat. Ha nem foglalkozunk a fiatalokkal, gyerekekkel, kivel megyünk túrázni öt év múlva?
Az ilyen alkalmak kimondottan gyermekeknek szervezett túrák?
Nem. Ezek családi lovas túrák, ami az egyik kedvenc műfajom! Egy családon belül nem lovagol mindenki, ilyenkor szekérrel és lóval és vezeték lóval megyünk, amin váltják egymást a lovasok és nem lovasok. Aztán a végére mindenki egy kicsit lovassá válik...
Meg lehet így tanulni lovagolni?
Azt éppen nem, de sokat meg lehet tudni a lovaglásról, a lovon ülésről, a lovaglás alapjairól, lovas túrázásról. Főleg azt, hogy nem igényel különleges képességeket, nincsen benne semmi misztikus. Aki a popsiján tud ülni és a térdét össze tudja zárni, az erre a lovon is képes. A tanulás-tanítási folyamat szerves része a túráknak. Bárki, aki kipróbálta, értékelhető és használható ülésbiztonságot szerzett a túrák alatt, ha gyerek, ha felnőtt volt az illető. Vezetéklovon kezdett lovas túrák minden esetben önálló lovaglással végződtek.
Milyen korosztály vett részt ilyen túrákon nálad?
A legfiatalabb lovas pár hónapos volt, és anyukája ölében idősebb testvérkéjével, szekérben túrázott végig egy hetet, míg apuka lovon kísérte a karavánt. Visszatérő család, mert már az azóta megszületett kishúguk is végigcsinált egy nagy túrát. Itt tehát alig volt egyéves a kis vendég.
Volt olyan család is, ahol 3 éves volt a legényke, a testvérei és a szülei is lovagoltak, és felváltva ültek vele a szekéren.
Az ilyen picurkáktól egészen tizenévesig. Sok év telt el, de az ilyen családi túrákra, vagy gyerek-szülő párosokra, hármasokra mindig emlékszem.
Ezek nagyon kedves emlékeim.
Ha már itt tartunk, mennyi idős volt a legidősebb lovas?
Őszintén szólva ezt a kérdést is vártam..több mint hetven.
Ezek szerint nálad nincs megkötés korosztály, súly, tapasztalat tekintetében?
Nagyjából így van. Ez annak köszönhető, hogy olyan lovakkal dolgozom, akiknek sok munkatapasztalattal rendelkeznek, és ha megértik, hogy mit kíván tőlük az ember, azt meg is teszik. Nyugodtak, okosak és nincsenek fölösleges mozdulataik.
Látszik rajtad a lelkesedés... Végül is milyen lovak ezek?
Csángó munkalovak, akik szekeret húznak, nyereg alatt mennek, az évszázadok óta munkára szelektált lovak gyöngyszemei. Ott születtek, nőttek fel a hegyekben, és ha nem is ismernek többet tíz vezényszónál, azt végrehajtják legjobb tudásuk szerint, bármilyen körülmények között.Tíz éve dolgozom velük, és soha nem is akarok másokkal!
