“Őszintén? Teszek rá!” – Biztos, hogy olyan rossz dolog a káromkodás?
A Pszichoforyou magazin cikkét ajánljuk.
Ha létezne gyermeknevelési tízparancsolat, a ne káromkodj valószínűleg igencsak előkelő helyet foglalna el rajta, valahol a ne feleselj és az edd meg a spenótot között. Elvégre mit gondolunk arról, akit káromkodni hallunk? Hogy goromba? Műveletlen? Együgyű? Pedig, a francba is, ismerjük be, nálunk is, ahogy mindenkinél, ki-kicsusszan egy-egy cenzúrát igénylő szó (vagy egész mondat), akármennyire jólneveltnek, műveltnek vagy kedvesnek is tartjuk magunkat. Egy kutatás alapján azonban úgy fest, nincs miért restellnünk magunkat – a profánság ugyanis őszinteségünk bizonyítéka is lehet.
„Anyu, mi az a k*rva?” Ha van gyermeked, ennél valószínűleg cifrább kérdésekre is kellett már neki válaszolnod – rosszabb esetben egy zsúfolt bevásárlóközpont kellős közepén, szúrós tekintetek kereszttüzében –, és valószínűleg te is próbálod megértetni vele, hogy vannak bizonyos szavak, amiket nem illik használni. Persze, egyszer valaki veled is megpróbálta megértetni ezt, nem igaz? És mennyire volt tartós az okítás végeredménye? Igaz, ehhez talán az is hozzájárul, hogy ma már a társadalom is elnézőbb a káromkodást illetően: Rhett Butler legendássá vált „Őszintén szólva drágám, köpök rá!” (amit ma inkább “teszek rà”-nak fordítanánk) mérsékelten profán szóhasználata az Elfújta a szél zárójelenetében például nem kis pénzbírságába került a film készítőinek 1939-ben. Ma már meg sem hökkenünk, ha Samuel L. Jackson száját egy újabb filmben hagyja el az a bizonyos mother*ckerkifejezés. De mégis mit árul el rólunk, ha egy vita hevében akaratunk ellenére is “töltelékszavakkal” díszítjük mondanivalónkat?
Őszintén szólva
Egy nemzetközi, holland, brit, amerikai és hongkongi kutatócsoport a Social Psychological and Personality Science szaklapban publikált eredményei alapján többek között azt, hogy kisebb eséllyel hazudunk és verünk át másokat. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ez nekem elsőre nem tűnt túl hihetőnek.
A cikk teljes terjedelmében a Pszichoforyou online pszichológiai magazinban jelent meg és itt olvasható.
