Szakács Eszter: Villámhajigáló Diabáz
Diabáz, a nefelejcskék szemű küklopsz, nem szerette a lávalevest és a rántott kavicsot, pedig anyukája minden vasárnap ezeket főzte, mivel ezek a küklopszok nemzeti ételei.
Így aztán nem csoda, hogy az éhség étellopásra késztette, majd miután rajtakapták, egy embercsaládnál töltött sok-sok munkával, főzéssel teli, boldog évet. Egészen addig, míg egy szép nyári napon a ház felett el nem szállt egy sárkány. Mert innentől Diabáz élete teljes egészében felbolydult.
Hipposz, a kentaurgyerek csonkacsaládban nevelkedik, mert táncolni szerető anyja egy idő után képtelen volt meglenni a karrier nélkül, és beállt egy tánciskolába tanárnak. Apja azonban igazi tudósember, aki a környék legnagyobb magánkönyvtárával büszkélkedhet. Hipposz úgy érzi, egyikükre sem ütött, hiszen ő leginkább csak futni szeret, de azt nagyon. Ám egy reggel apja könyvtárszobájában magára tesz egy maszkot, s így kiderül, hogy bizony jobban hasonlít a szüleire, mint ahogy gondolta volna.
Akár hetekig is mesélhetünk a fentiekhez hasonló történeteket a gyereknek Szakács Eszter remek könyvéből. A görög mitológiából táplálkozó, finoman humoros mesék fordulatokban bővelkednek, izgalmasak, nyelvezetük igényes, mégis, ritmusukkal és részleteivel közel tudnak kerülni a mai gyerekekhez. Tökéletesen alkalmas kötet ez arra, hogy a csemete érdeklődését felkeltse a mitológia iránt, egyúttal abszolút életszerű helyzeteket mutat be, és még tanulságokkal is szolgál – de kicsit sem szájbarágós módon.
Hogy mindezeken felül a kötetet még Molnár Jacqueline fantasztikus illusztrációi is díszítik, már csak a hab a tortán. Sőt, a hab tetején az az egy szem kandírozott cseresznye. Ajánlom minden nagyobb óvodás könyvespolcára, de szerintem helye van a kisiskolások könyvtárában is.
(Liget Kiadó)
