Hogyan tedd gyerekbiztossá a házasságod?
Azt már alaposan megtanultuk, miként lehet az otthonunkat gyerekbiztossá tenni, de vajon azzal tisztában vagyunk-e, hogy egy gyermek érkezése, jelenléte, nevelése milyen próba elé állíthatja a kapcsolatunkat? A "Szeretlek, de miért én vagyok mindig az utolsó?" című könyv éppen ezt a témát járja körül egy szakavatott, híres szerző kalauzolásával.
A gyerekneveléssel töltött évek alatt sok párnál eljön az a pillanat, amikor az egyik fél úgy érzi, a másik számára minden előbbre való, mint ő: a karrier, a házimunka, a kedvenc hobbi, de leggyakrabban a gyerekek.Szinte elkerülhetetlen, hogy egy idő után a szennyesruhakupacok és játékhalmok között elgondolkozzatok: kik vagytok ti valójában? Már csak szülőként funkcionáltok? Fontosabb az, hogy új tornacipőt vegyél a gyereknek, mint egy közös hétvége a pároddal?
A mai modern családoknál általában az a társadalmilag elfogadott, hogy a szülők kiemelten kezelik a gyerekek minden igényét. Andrew G. Marshall azonban úgy véli, hogy azok a párok, akik csak a gyerekeikért élnek, előbb-utóbb végleg lemerítik saját magukat és kapcsolatukat.
A könyv két központi témát jár körül: hogyan őrizzük meg házasságunk épségét és hogyan neveljük szép fokozatosan önállóságra a gyerekeinket, ami nem csak nekik, de nekünk is jó lesz.
Ha így gondolod, akkor több mint valószínű, hogy tenned kell valamit.
Andrew G. Marshall párkapcsolati tanácsadó, író és kiváló színpadi szerző. Huszonöt éve folytat sikeres praxist az Egyesült Királyságban, emellett a Times, a Guardian és a Psychologies című folyóiratok publicistája.
Részlet a "Szeretlek, de miért én vagyok mindig az utolsó?" c. könyvből
Azokban a családokban, ahol mindig a gyerekek vannak a középpontban, könnyen felmerülhet a következő probléma: ha azonosítod a saját érdekeidet a gyerekeidével, nagy valószínűséggel erre bátorítod a partneredet is. Ez nagyon veszélyes lehet. A gyerekek iránti szeretetet a párod kontrollálására tudod használni, így az történik, amit te akarsz, és te mégis mosod kezeidet.
Miről is beszélek? Ha anyaként azt mondod: „Ne golfozással töltsd az időt, apa vagy, és vannak kötelezettségeid.”, természetesen van benne igazság, hiszen mostantól több segítségre lesz szükséged. Ilyen esetben legjobb előhozakodni azzal, ami valójában nyomja a szíved – például, hogy a golfozás túl sok időt vesz el a hétvégéből – hiszen így meg tudjátok beszélni a dolgot, és kompromisszumot tudtok találni. Ehelyett azonban sokszor rossz üzenettel zárul a kommunikáció. Félreérted a párod minden cselekedetén azt gondolva, hogy nem szeret téged és a gyerekeket, vagy hogy csak részidős apuka szeretne lenni. Nyilvánvalóan ezt a játszmát nem csak nők játsszák . Ez a mondat elhangozhat az apa szájából is: „Tényleg akarod azt a továbbképzést? A sok tanulás miatt kevesebb időd jut majd a gyerekekre.” vagy „Úgy látom, a kicsinek sok gondja lesz az iskolában. Nem hiszem, hogy ez a legjobb idő arra, hogy távol legyél a hétvégeken.” Hogyan is tudnál válaszolni ezekre az amúgy jogos kérdésekre – különösen akkor, ha a listádon a gyerekek az elsők, és te magad csak a hatodik vagy a hetedik helyen állsz? Senki sem akarja „rossz” anyának vagy apának érezni magát, így aztán könnyen manipulálhatóak vagyunk, és eltemetjük személyes igényeinket.
