Kinyílnak a tiszavasvári roma gyerekek, ha romani nyelven is megszólalhatnak az órán
– az Abcúg cikkét ajánljuk
Sokszoros hátrányból indulnak a magyar nyelvű iskolarendszerben azok a roma gyerekek, akikhez otthon valamelyik cigány nyelven beszélnek a szüleik. A megoldás azonban nem a cigány nyelv teljes elnyomása – akár a szülő, akár az iskola részéről -, hanem annak beemelése az iskolai környezetbe. Ezt próbálja bebizonyítani egy nyelvész és egy iskolaigazgató, akik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári egyik iskolájában nyelvközi vagy “transzlingváló” osztálytermi munkával kísérleteznek. A romani nyelv szabad használata az iskolában a magyar nyelvű tananyag értelmezéséhez és megtanulásához lehet fontos mankó, emellett óriási sikerélményt jelent a gyerekeknek, ha végre ők mondhatják meg egy szó vagy egy mondat jelentését osztálytársaiknak, vagy egyenesen a tanító néninek.
Nyuszivo! Papin! Nyuszivo hi
– sorolják a kis elsősök lelkesen a “ny” betű tanulásakor a nyuszi és a lúd szavak roma nyelvű változatait. A tanító kérésére mondják cigány nyelven a szót, aki aztán azt is kéri tőlük, mondjanak cigányul mondatokat a nyusziról. Később megtudjuk, hogy a “papin” valójában ludat jelent, de ennek a tévesztésnek az órán nem volt nagy jelentősége.
Kezek a levegőben, a felszólított kisfiú mondja: “A nyuszi répát eszik”. Esélytelen, hogy megjegyezzem, hogy hangzik cigányul ez a mondat, és azt is csak onnan tudom, hogy amit a kisfiú mondott, ezt jelenti, hogy a padtársa lefordította a tanítónak.
Fotó: Magócsi Márton
A tanító persze értette a mondatot, csak úgy tett, mintha szüksége lenne fordításra – tudom meg tőle már az óra végén -, az volt a fontos, hogy a gyerekek együttműködjenek, és úgy érezzék, bátran használhatják a nyelvet, amivel általában otthon kommunikálnak.
Romani-magyar kétnyelvű órák Tiszavasváriban
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban járunk, a Magiszter Alapítvány általános iskolájában. A Magiszter Alapítvány 2009-ben vette át az önkormányzattól az iskola fenntartását, ahová már akkor is főképp a Széles utcai cigány családok gyerekei jártak.
Oláh cigányokról van szó, akik a romani egy nem sztenderd nyelvváltozatát még mindig anyanyelvükként beszélik: egy friss nyelvészeti kutatás szerint
a szeptemberben beiskolázott elsősök 80 százalékát romani nyelven szocializálják a szülei.
A kutatás szerzője Heltai János Imre, a Károli Gáspár Református Egyetem nyelvész kutatója, tanára. Szakterülete a szociolingvisztika, és két éve, 2016 januárjában kezdte kutatni a tiszavasvári oláh cigányok nyelvi viselkedését.
Fotó: Magócsi Márton
Annak ellenére, hogy az oláh cigány családokban felnövő gyerekek sokkal gyakrabban és természetesebben használják a romanit, az iskolában a tanórákon csak magyarul szólalhattak meg, jegyzetelhettek. Ha valamilyen szót mondjuk romani raggal használtak – például ilyen az említett “nyuszivo” -, azt hibaként értékelte a tanár.
Ezt pedig már Kerekesné Lévai Erikától halljuk, a Magiszter Általános Iskola igazgatójától, aki épp most próbálja áthangolni iskoláját egy olyan hellyé, ahol szabadon használható a romani nyelv a sikeresebb tanulás érdekében.
Beengedni
Heltai János Imre és Lévai Erika János egyik hallgatóján keresztül ismerkedtek meg, aki szemináriumi dolgozatot írt a tiszavasvári oláh cigány gyerekek nyelvhasználatáról, Heltai pedig tökéletesen alkalmasnak találta az iskolát arra, hogy kipróbáljon ott egy Amerikából származó módszert, a nyelvközi, vagy transzlingváló osztálytermi munkát.
Beengedünk egy olyanfajta nyelvhasználatot, amit otthon használnak anyanyelvként, hogy amikor szükséges, akkor segíthessék vele egymást a gyerekek a tananyag megértésében
– foglalja össze röviden a módszer lényegét Lévai Erika, aki Heltain és kutatócsoportján keresztül ismerkedett meg a módszerrel, mikor ők a terepre érkeztek.
Fotó: Magócsi Márton
A tanároknak nem kell megtanulniuk romani nyelven – ezt elvárni a hazai tanárhiányos oktatásban lehetetlen is lenne -, és a számonkérés nyelve is a magyar marad, hiszen a gyerekeknek Magyarországon kell továbbtanulniuk, és a középiskolában már nem választhatnak, melyik nyelven szeretnék kifejezni magukat – magyarázza Lévai Erika.
Amiről inkább szól a módszer, az a tanulás és a nyelvi kompetenciák elsajátításának megkönnyítése a gyerekek anyanyelvének beemelésével.
Most ott tart a dolog, hogy szeptemberben egy elsős osztályt, fél évvel később pedig a másik elsős osztályt már a kétnyelvű módszerrel kezdték tanítani osztályfőnökeik.
Így tud igazán kijönni, mit tudnak
“Nyolcadik osztályban a tanárnő, miután lediktált egy rövid szöveget a diákoknak a környezetszennyezésről, arra kérte őket, írjanak egy fogalmazást arról, az ő környezetüket mi és hogyan szennyezi. Az ide tartozó instrukcióval: “Azon a nyelven írjátok, amelyiken kényelmes nektek”. Ebből tudják, hogy a romanit is használhatják” – hoz be egy példát a módszer megértéséhez Heltai János Imre.
“Ilyenkor olyan jegyzetek készülnek, amikben mindkét nyelv megtalálható, és ezek sokkal gazdagabbak, bővebben fogalmaznak, mintha csak magyarul írnák őket a gyerekek”
– mondja.
Nemrég, a gyerekek anyák napja alkalmából az édesanyjuk jó tulajdonságairól írtak. Magyarul kissé sematikus és szegényes válaszok születtek: okos, kedves, ennél tovább nem mentek. De amikor romani nyelvet is használhattak, sokkal több,10-15 új szó jött elő, amit vissza tudtak közösen fordítani magyarra, így tanulták meg őket.
Fotó: Magócsi Márton
“Az egyik szó a kedveso volt, ami egy magyar szó romani toldalékkal. De a gyerekek fejében ez egy romani szóként él, ezért, ha azt kéred, magyarul írjanak tulajdonságokat, lehet, hogy ezt le sem írják”
– magyarázza Heltai, hogyan hozhat ki többet a gyerekekből, ha mindkét nyelvüket szabadon használhatják az iskolában.
A teljes cikk az Abcúgon olvasható.
