Nemes Jeles László: Minden kamasznak látnia kell a Saul fiát

A rendező a jelölésről szólva kiemelte: különösen sokat jelent, mert azt jelzi, hogy elsőfilmes is kerülhet ilyen kiváltságos helyzetbe. "Nem vagyunk zsenik, csak sokat dolgoztunk" - jelentette ki. Egy kérdésre válaszolva azt mondta a filmmel szembeni ellenséges internetes kommentekről, hogy csupán annyit jelentenek "mintha valaki felvenne egy hangversenyt, aztán összevágná belőle a köhögéseket".

Nemes Jeles László a film fogadtatásáról szólva arról is beszélt, hogy több mint száz közönségtalálkozón vett már részt, és sokan osztották meg vele, hogy félve ültek be a filmre, mert attól tartottak, hogy a látvány sokkolni fogja őket. Olyanok is akadtak közöttük, akik maguk is túlélők, és azt mondták, a film hangot adott mindannak, amit eddig nem tudtak elmondani.

MTI Fotó: Marjai János

A díjszezon során már számos elismeréssel lett gazdagabb a Saul fiának alkotógárdája.

Erdélyi Mátyás operatőr egyebek mellett a világ legtekintélyesebb és legnagyobb múltra visszatekintő operatőrfesztiválján, a Camerimage-on megkapta a Bronz Béka-díjat, és esélyes az amerikai operatőrszövetség díjára is a nem amerikai filmek kategóriájában.

A film hangmérnöke, Zányi Tamás, aki szintén több rangos elismerést vehetett át a Saul fiáért, elmondta, hogy a rutin, az inspiráció, valamint a díszlet mellett sok színész a hangjával is hozzájárult a hangkép kialakításához. Nem hangjátékot készítettek, mindig a filmmel együtt haladtak. Nem filmes effektusként, magamutogatóan alkalmazták a hangokat, hanem mindvégig a hitelességre törekedtek - tette hozzá. Arról is beszámolt, hogy egy amerikai hangmérnök azzal kereste meg, hogy szeretné beilleszteni a tananyagba a Saul fiát.

Vági Zoltán, a film történész szakértője úgy vélte: "A film nemzedékek gondolkozását fogja alakítani". A holokausztkutató szerint a Saul fia műfaját tekintve nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, "fikciós realizmusként" lehetne meghatározni. Rajk László díszlettervezővel együtt voltak a felelősek azért, hogy minden hiteles legyen a filmben. Amikor a kész filmet megnézte, úgy érezte, ő is ott van a lágerben, "ha a többi néző is úgy érzi, akkor sikeres a film" - mondta.

Rajk László a film különleges perspektívájával és eredeti látásmódjával kapcsolatban kifejtette, hogy a filmtörténet látványvilágát három részre osztaná: az elsőben a Ben Hur-jellegű filmek készültek hatalmas díszlettel, amit láttak a színészek, a rendező és a közönség is. A másodikban emberek kék vagy zöld dobozban dolgoztak, a rendező és a színészek nem látták a díszletet, csak a néző, a harmadik szakasz pedig, ami most elkezdődött, ennek éppen a fordítottja: a díszletet a rendező, az operatőr, a színész látja, a közönség viszont nem. "A filmtörténet egy olyan szakasza indult el, amikor igazán érződik a filmkésztés ’sajátszerűsége’. Ez a film bizonyítja, hogy az emberi arcjáték, az emberi testmozgás, a hangok, zörejek, kiáltások hozzásegítenek ahhoz, hogy megértsük ennek a szörnyű halálgyárnak a tereit. Tényleg olyan szakasz a filmes látványvilágban, amikor minden együtt működik, és elmondható, hogy a filmkészítés csapatmunka, mindenkinek a tudására szükség van ahhoz, hogy egy ilyen film készülhessen" - foglalta össze Rajk László.

Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere elmondta azt is, hogy a nyáron már szerveztek fiatalok számára vetítéseket, és újabbakat is terveznek a gimnazista korú közönségnek. "Az gondolom, hogy be fog íródni a filmtörténeti könyvekbe".

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Saul fiát csaknem nyolcvan országban vetítik vagy fogják vetíteni - az Egyesült Államokban több száz moziban -, és Magyarországon, ahol már több mint százezer nézője volt, csütörtöktől több mint húsz filmszínház ismét műsorra tűzi. A film később DVD-n is megjelenik.