Visszatekintés az Országos Osztályfőnöki Konferenciára a Csodák Palotájában - Fókuszban Tari Annamária és Gyarmathy Éva előadásai

A konferencia két meghívott előadója rendkívül érdekesen elemezte és foglalta össze a kihívásokat, melyeket a mai magyar diákok állítanak az osztályfőnökök, tanárok elé.

TARI ANNAMÁRIA: OFFLINE TANÁROK

    Tari Annamária arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai generáció az interneten "él". Itt  állandó rivalizálás, összemérés zajlik, amely rengeteg szorongáshoz és frusztrációhoz vezet.  A diákok már egész fiatalon "rivaldafényben" vannak, mindent megosztanak, kommentelnek a tág online térben, és követőik, véleményezőik szerint kezdenek el viselkedni, mellyel egyre távolodnak saját önmaguktól. Néhány "klikkel" minden és mindenki elérhető, bármilyen információ hozzáférhető, ami egy fordított szocializációt ereményez. Amíg a tudás régen az időseké volt, ma ez megfordult és egyre inkább a fiataloké, ez pedig a tekintély és az alázat megszűnéséhez vezet. A tanár helyzete is megváltozott. Rendkívül nehéz a feladata, hiszen a virtuális tér nyújtotta változatos világgal szemben kell  egyfókuszú figyelmet kiharcolnia. Erőfeszítést kell tennie, mondatokat megtanulnia, amelyek humorosak, XXI. századiak, és ezekkel a gyerekek figyelmét, szeretetét elérni. Fontos továbbá, mind szülőként, mind pedagógusként, hogy igenis megismerjük a fiatalok online életét, hozzá tudjunk szólni, beszélgteni róla, milyen játékokkal játszanak, zenéket hallgatnak, ami fárasztó, de ha nem tartunk velük, teljesen elveszíthetjük öket. A kulcsszó itt az érdeklődés és a rugalmasság, amikkel hozzájuk kell fordulnunk. Empatikus tanároknak és szülőknek kell lennünk, mert a gyerekek nem tehetnek róla, hogy ebbe a korba születtek.
    Tari Annamária szerint ez egy átmeneti időszak, melyben az értékes, az értéktelen és a kritika összemosódik. Mindenkinek a saját útját kell kitalálnia, járnia. Át kell konvertálódni offline tanárból online tanárrá, színes, változatos feladatokkal (egyéni, kiscsoportos, prezentáció, kiselőadás) kell ellátnunk őket úgy, hogy közben írni, olvasni tanítunk, empátiát és érzelmi intelligenciát fejlesztünk, alakítunk ki bennük.

GYARMATHY ÉVA: A MOBILITÁS ÉS A TÁRSAK MOTIVÁLNAK

    Mozgásra születtünk, de a stabilitás is rendkívül fontos számunkra. A technika rabul ejt bennünket, és ha nincs önirányítás, manipulálhatóak vagyunk. Az ember alapvető létét jelenti a dopamin, az izgalom. Éppen ezt célozza meg az online tér, ahol könnyű sikereket érhetünk el, szemben az iskolával, ahol rögtön nehézségekbe ütközünk. Az oktatás folyamatában rendkívül fontos a következetesség, a lépések jutalmazása, amíg a virtuális tér pont az ellenkezőjét teszi, bizonytalanságban tart, éhséget épít fel és addiktivitáshoz vezet. Az ingergazdagság rengeteg választási lehetőséget kínál, az agynak kell ezt sok információt feldolgozni, az igazi elmélyedés lehetősége ezáltal csekély. Ezért fontos a figyelem, a tudat irányulása, hogy az én irányításom alatt legyen, én döntsek, ne az ingerek vezéreljenek. A hangsúly az önirányításon van, hiszen: "Nem az vagyok, ami történik velem, hanem az, amit választok." A digitális technika vívmányai között vergődve borzasztó fontos megtalálnunk az egyensúlyt, hiszen jó és rossz hatásai egyaránt léteznek, befolyásolnak minket. Mégis, átgondoltan alkalmazva őket nagy segítségre lehetnek olyan területek fejlesztésénél, mint a mozgás, a művészet, a stratégiai játékok és az olvasás.
    Pedaógus szempontból nézve rendkívül fontos a nyitottság, az érdeklődés felkeltése, hogy passzívból aktív résztvevőkké váljanak a gyerekek, bármilyen területről, tevékenységről is beszélünk. A világ változik, arra kell odafigyelnünk és alkalmazkodnunk mindannyiunknak. Ezért kap fontos szerepet a probléma alapú tanulás, amely nem elmélyedést, hanem helyzetmegoldást követel. Emellet természetesen az aktív tanulás sem hanyagolható el, hiszen ez ad alkalmat a tudatosság és az önirányítás visszaszerzésére. E tevékenység lényege a kipróbálás, a rendezettség, a cél definiálása, az aktivitás, a türelem és a "kevesebb több elv", melyek elsajátítására mindenkinek nagy szüksége van.    

CSOPA

    Mizda Katalin igazgatónő a "CSOPÁ"-t informális oktatási intézményként nevesíti, melynek vezérfonala, hogy "tanulni élményteli módon lehet". Elsődleges céljuk, hogy a tanulást kiegészítsék és a pedagógusok munkáját segítsék. A kezdetben elsősorban a fizikára építő tematika mára már a természettudomány különböző területeire is kierjedt. Fontos szempontjuk, hogy minden korosztálynak, generációnak ajánljanak alternatívát, "észrevétlenül oktató tevékenységet". Két szinten 8 tematikus egység található, valamint a  Richter Gedeon Labor, az Öveges terem, élményvetítő termek és szabadulószobák. A programok színes palettája pályaorientációs élményműhelyt, témanapokat, szakköröket, pedagógus klubokat, élménynapokat és családi rendezvényeket kínál.

 WORKSHOPOK

    A délután folyamán három párhuzamosan zajló műhelyfoglalkozást szerveztek a következő fókuszokkal:

1. SZEMÉLYISÉG

A tanulók egyéni történetére, személyes készségeik fejlesztésére, nehézségek esetén támogatásukra, illetve a nehézségek megelőzésére koncentráltak az ifjúsági munka legkülönfélébb eszközeit, csoportfoglalkozásokat, prevenciós programokat az iskoláknak kínáló szervezetek. (Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány - Rimóczi Tamás ügyeletvezető, iskolalátogató tréner; Békés Iskolák program - Adler Katalin, projekt koordinátor; Az örömök urai - interaktív elemekkel kiegészített prezentáció - A workshop vezetője Dávid Ferenc biopolitikai szakértő, Kék Pont Alapítvány; MáSzínház - Az AppArt Egyesület és a MáSzínház küldetése, elfogadtatni a másságot, dráma- és színházpedagógiai eszközök alkalmazásával; Hintalovon Alapítvány - Gyerekjogok az iskolában - Az Alapítvány munkájáról Németh Barbara, gyermekjogi programvezető beszét)

2. MŰVÉSZET

Az irodalom, színház, film, zene, mint az önkifejezés eszköze és mint befogadói élmény - megvalósulhat iskolai keretekben. Bemutatták, hogyan gondolkodak minderről azok a müvészeti csoportok, akik utat kerestek és találtak az iskolákhoz. (Vészkijárat könyvek - Vinczellér Katalin, a Veres Pálné Gimnázium magyar-média szakos tanára és a Pagony/Tilos az Á Könyvkiadó munkatársa; Nézőművészeti Kft - Gyulay Eszter, a társulat művészeti vezetője, dramaturg, Katona László és Kovács Krisztián, színművészek, Takács Hajnal, írónő; Kreatív Partnerség program (T-Tudok) - Németh Szilvia, programvezető; Játék – színház – nevelés – Nyitott Kör Egyesület (Nyitott Kör Egyesület) - Jozifek Zsófia, interkulturális szakértő, színházi nevelési szakember; Zenebatyu Élményprogram -Sőnfeld Mátyás, ének- és zenetanár, pszichopedagógus, zeneterapauta, a Bátor Tábor volt zeneszakértője; Tünet Együttes – Beavató program - Szász Dániel, a társulat tagja; Sulimozi (BudapestFilm) - A SuliMozi vetítéseihez kapcsolódó beszélgetések tapasztalatairól Kovács Gellért, filmszerész számolt be)

 3. ÉLMÉNY

A közelmúlt tapasztalatai meggyőzően igazolják, hogy a tanulás élményközpontú megközelítése számos szempontból választ jelent a kultúraváltás kihívásaira. Hogy mi mindenre és pontosan hogyan, arról a szekcióban közösen gondolkodtunk. (Merjünk játszani! - A társasjáték pedagógiai hasznáról - Jesztl József és Lencse Máté társasjátékpedagógiáról szóló könyvének végiglapozható linkje; Legyen az osztályból csapat! Közterem - Lencse-Csík Orsolya; Együtt jó - Egy élménypedagógiai program tapasztalatai - Kalandok és Álmok Szakmai Műhely – Kovács Nikoletta; Hagyj nyomot! – DemoLab projekt Galambos Rita)