Segítség, ember! Ne csak szívvel, ésszel szeress!
Mi történne, ha az állatok beszélni tudnának? Vajon elmondanák nekünk, mit gondolnak rólunk?
"A póniló 3. kikötése": "Oda sem megyek, ahol nem szeretik egymást a családtagok. Mert az ilyenek mindig az állatba rúgnak bele legelőször."
„Sokszor megkérdezitek a találkozókon, hogy miért írtam meg ezt a könyvet. Most minden ilyen kérdésre válaszolok. Ezt a könyvet Bence fiamnak köszönhetem. Ő tartott állatokat a gyerekkorában: halakat, madarakat, hüllőket és egyéb kis szaladgálókat. (Igaz, az akváriumokat, ketreceket gyakran nekem kellett tisztítani, de ezt megbocsátom Beninek a Segítség, ember!-ért.) Bence nem csak gondozta ezeket a kis élőlényeket, hanem minden könyvet elolvasott ebben a témában, amit meg tudtunk szerezni. Az osztálytársai is kértek hobbiállatokat a szüleiktől, de nem tudtak annyit róluk, mint Beni. Ekkor határoztam el, hogy írok nekik egy könyvet az állatok gondozásáról. Csakhogy ha tankönyvet írok, azt nemigen szerették volna. Így született a Segítség, ember!, amelyben maguk az állatok mondják el humorosan, hogyan kell őket gondozni. A könyv sok-sok kiadásban, százezernél nagyobb példányszámban jelent meg, és zenés játék is készült belőle. Remélem, ennek, nem csak a gyerekek, de az állatok is örülnek.” (Nógrádi Gábor)
Érdekes, humoros és elgondolkodtató olvasmány Nógrádi Gábor könyve, melyben 45 állat „mesél” magáról, életéről. Mindazoknak ajánljuk, akik kíváncsiak arra, hogyan érezhetnek, hogyan láthatnak minket, mit gondolhatnak rólunk, emberekről. Mert egy biztos: az állatok körülvesznek bennünket, bármerre járunk is. Némelyek társunkká szegődnek, kiszolgálnak, segítenek bennünket, másokban gyönyörködünk. De valóban úgy éreznek, viselkednek, ahogyan az mi feltételezzük róluk? Mi történne, ha az állatok beszélni tudnának?
Nógrádi Gábor
Nyíregyházán születtett 1947. június 22-én. 9-10 éves korától írt verseket, majd később novellákat, humoreszkeket. 1966-ban építőgépész-technikusi oklevelet szerzett, majd 1969 és 1973 között elvégezte a főiskolát könyvtár-népművelés szakon. 1964 óta publikál, első verseskötete: a Kéthátú életünkben (1973), sikert hozó ifjúsági regénye: a Gyerekrablás a Palánk utcában (1983). 1976–1989 között az Új Tükör munkatársa, 1990-től a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1991-től főmunkatársa, 1992-től szabadfoglalkozású író. 1998-ban a Tanárnő folyóirat főszerkesztője. 2000-ben az IBBY (International Board on Books for Young People), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét. 2013-ban a könyvhét nyitónapján adták át az IBBY Év Gyermekkönyve 2012 díjait. Nógrádi Gábor több évtizedes írói munkássága elismeréséül életműdíjat vehetett át. Ugyanebben az évben a felnövekvő nemzedék irodalmi műveltségének alakításáért végzett kiemelkedő munkásságát megköszönve az a megtiszteltetés érte, hogy ő kapta a Janikovszky Éva-díjat.
Nógrádi Gábor: Segítség, ember! Ne csak szívvel, ésszel szeress!, Móra Könyvkiadó, 2019.
