Hogy lehet szórakoztatóan szókincset bővíteni? Hát így!
Nagyjából ez volt az első gondolatom, amikor beleolvastam a Móra könyvkiadó legújabb, gyönyörűen illusztrált és remekül összeállított Kányádi Sándor kötetébe. A szerzőt azt hiszem senkinek nem kell bemutatnom, azt viszont el kell áruljam, hogy számomra is bőven tartogatott meglepetést ez a könyv, hiszen most szembesültem vele, mennyi verset, történetet ismertem már belőle, a szerzőjét mégsem tudtam volna ezidáig megnevezni.
Talán nem sértés ilyet írni, hiszen a meséknek, verseknek sosem az a lényege, ki írta őket, hanem, hogy mit ad, mit közvetít az olvasói számára, nem utolsó sorban pedig milyen, akár élethosszig tartó nyomot hagy bennük egy-egy történet elmesélése, meghallgatása. Nekem „Az Okos kos” nem kevesebbet adott az olvasásával, minthogy képzeletben visszakerültem kicsit a dédmamám kertjébe, udvarába és újra gyerekfejjel szemléltem végig a természettel való ösztönös kapcsolódást. A tanyasi élet a mai gyerekek számára már szinte kuriózum, épp úgy, ahogy néhány generációval korábban a falun élőknek volt elképzelhetetlen a jóval fejlettebb, haladóbb városi lét.
Kányádi Sándor versei és meséi azt a hétköznapi, tanyasi világot mutatják meg a gyerekeknek, amelyet manapság már szinte sehogy máshogy nem tudnánk eléjük tárni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kis olvasók ne tudnának kapcsolódni a történetekhez, sőt: mindegyik sztori épp annyi humorral, újdonságként ható kifejezéssel és meglepetéssel van fűszerezve a szerző által, hogy a kötetet lapozgató ne akarja abbahagyni az újabb és újabb vers, vagy soron következő mese olvasását. Személyes kedvenceim: „Az okos kos” és a „Krumpli mese” – utóbbitól még az étvágyam is megjött, és azt hiszem ennél többet már nem is kell mondanom. Keresd meg te is a kedvencedet a kötetben: annyit megsúgok, hogy biztosan nem egyet fogsz találni!
Kányádi Sándor – Az okos kos
Móra Könyvkiadó, 2022.
