Elisabetta Gnone – Olga a papírlány: egy könyv sorozat, ami újra és újra átöleli a bennünk lakozó gyermeket

És talán nem is csak a gyerekeinknek mondogatjuk ezeket a sorokat, hanem magunkat is gyakorta próbáljuk emlékeztetni vele arra, hogy egyebek mellett miért is olyan fontos az önelfogadás, az, hogy békében legyünk a saját énünkkel. Mindez mondhatni rendkívül egyszerű feladatnak tűnne, ha mindeközben nem tudnánk pontosan, hogy az emberek teremtette világ, a társadalom, amelyben nap mint nap lélegezünk, a legkevésbé sem ennyire elfogadó a saját tagjaival szemben.

A társadalom, ami azalatt, hogy kifelé azt szajkózza, merj önmagad lenni, a mai színtiszta valóságban cseppet sem gondolja ezt őszintén: mert ha úgy gondolná, nem érne senkit semmi miatt hátrányos megkülönböztetés, soha senkinek nem kéne szorongania a puszta lényéből fakadó, vagy az őt a kezdetektől körülvevő szociális burok adta tulajdonságok, adottságok miatt. Ha visszagondolsz akár csak a saját gyerekkorodra, egész biztosan fel tudsz sorolni legalább 1-2 olyan konkrét pillanatot-, akár a saját, akár egy gyerektársad életéből-, amikor úgy láttad, érezted, hogy te vagy a társad nem elfogadott mások szemében. Talán magad is épp papírvékony lányka voltál az általános iskolában, akit a deszka, pálcika, vagy más gúnyszavakkal illettek a külsődért, vagy dadogós fiúként elkönyvelték rólad, hogy te vagy a gyávaság megtestesült mintapéldája, de az is lehet, hogy egyszerűen csak azért érezted kevesebbnek magad másoknál, mert egyetlen szemüvegesként nem lehettél te is olyan „normális”, mint a többi átlagos gyerek az osztályban.

Az „Olga a papírlány” is mondhatni egy meg nem értett gyermek világába repíti az olvasót: egy olyan kislányéba, akit épp legkülönlegesebb tulajdonsága-, hogy szeret és csodálatosan is tud történeteket mesélni-, tesz mássá a többiek szemében. Igen, nem csak a kortársaiéban, de még a felnőttekében is: hihetetlennek tűnő meséinek hála ugyanúgy gyarapszik az őt körülvevő barátok, mint a kétkedők tábora, amely nem kis nehézségeket görget újra és újra az útjába. Saját kalandjaival párhuzamosan ismerkedhetünk meg főhőse, a szintén Olga névre keresztelt papírlány elképesztő történetével, aki papírból lévén elindul végeláthatatlannak tűnő utazására, hogy egy varázslónő segítségével talán ő maga is igazi kislánnyá válhasson.

Hosszú, rengeteg meglepetést tartogató útján gyakorta felmerül a kérdés az olvasóban: vajon miért akar szinte megszállottan húsvér emberré válni, miközben bárki, akivel barangolása során összehozza a sors, a lehető legigazibb kislányak látja őt. Azt, hogy végül megtalálja-e a varázslónőt és ténylegesen maga mögött hagyja-e papír mivoltát, nem mondhatom el, hiszen azzal sokat elárulnék arról, hogyan is alakul a papírlány sorsa, no meg a kis falu, Balico lakóinak élete az ő Olgájuktól hallott történetek hatására. Ha te is boldogan repülsz olyan varázslatos tájakra, mint Olga és egyik útitársa Melo a hőlégbalonnal, ha gyerekként legalább egyszer is elképzelted, milyen lehet egy föld alatti üregben élni, akár csak a meséből megismert beszélő borz, akkor a gyönyörű, kissé sejtelmes borítóval megkoronázott könyv mindhárom részének ott a helye az éjjeliszekrényeden, hogy talán a gyermekeddel közösen induljatok el ezeken az izgalmas fantázia-ösvényeken, amelyet két nagyon is különleges Olga nevű kislány taposott ki a számotokra. A sorozat címei: 1. rész: Olga a papírlány – Különleges utazás, 2. rész: Olga a papírlány – Jum, a sötét szerzet, 3. rész: Olga a papírlány – Talányka, amelyek itthon a Móra Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.

Móra Könyvkiadó, 2018, 2019, 2022.