15 fontos pont arról, milyen veszélyeket rejt az internet a gyerekek számára
Mennyire engedjük netezni a gyerekünket? Veszélyes a Facebook? Be lehet állítani, mit lásson egy kamasz és mit nem? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. – A WMN cikkét ajánljuk, melyben Kittka András szakértőt Zimre Zsuzsa kérdezte.
Bár én „A televízió hatása a gyerekekre" témában írtam a szakdolgozatomat, a világ már rég elhaladt mellettem, és naponta jönnek szembe rémtörténetek, amelyek virtuálisan abuzált gyerekekről, kihasznált, átvert kamaszokról és mindenféle mocsokságról szólnak, amiktől – mint minden szülő – szeretném megóvni a nagykamaszomat. Gyárfás Dorka ugyanígy aggódik a tízéves ikrei-, Tóth Flóra pedig a bölcsis és ovis korú lányai miatt, akik már a virtuális világba születtek.
Ezért megkértük a Funside Schooltól Kittka Andrást, hogy válaszoljon a kérdéseinkre. Ő ugyanis többek között internetbiztonsági tanfolyamot tart szülőknek.
1. Amíg nincs a gyerekeknek saját kütyüjük, mennyi ideig engedjük nekik a miénket használni?
Egyes kutatók szerint a képernyőidőt érdemes napi két órában maximalizálni. Fontos azonban, hogy különbséget tegyünk a tech-idők között: ha a gyerek a digitális eszközt tanulásra, információkeresésre, érdeklődési körében való elmélyülésre, alkotásra, gyakorlásra használja, azt ne keverjük össze a lövöldözős játékkal, a videó- és sorozatnézéssel!
2. Nézzünk szembe a ténnyel: nem leszünk ott mellettük, hogy együtt éljük át Peppa malac kalandjait, vagy amit mellé még a YouTube feldob. Tehát addig, míg nem ismerik ki a videómegosztó működését, hogyan gátolhatjuk meg, hogy nem nekik való tartalomhoz jussanak?
Kisebb gyerekek esetében ajánlott a YouTube teljes tiltása, illetve – még ha ez időigényes is – saját lejátszási listák definiálása és az automatikus lejátszás-indítás kikapcsolása.
Ne feledjük: XXI. századi szülőként egészen unikális kihívás előtt állunk. Meg kell tanítanunk a gyerekeinket valamire, ami legalább annyira életbevágó, mint az, hogy tudjanak késsel-villával enni, csak összehasonlíthatatlanul bonyolultabb.
Ráadásul előttünk nincs minta, mi nem a szüleinktől tanultunk meg eligazodni a digitális világban, sok mindent még mi is csak most tanulunk. Ebben segít ez a tanfolyam. Nyilván nagy szavak, de tényleg a gyermekeink jövőjéről van szó, érdemes rászánni az időt és az energiát a felkészülésre, aztán pedig a velük való foglalkozásra.
3. Mi a legoptimálisabb egy óvodáskorú gyermek szempontjából: ha tévén néz meséket, ha neki való játékokkal játszik okoseszközön, vagy ha felügyelet mellett megismerkedik a YouTube működésével?
A francia gyermekpszichiáter Serge Tisseron 3-6-9-12-es szabályrendszere szerint hároméves kor alatt érdemes kerülni a képernyő minden formáját. három és hatéves kor között megnézheti a tévében a kedvenc műsorait, de csak a szülők által megszabott keretek között. Az internethasználatot kilencéves kor alatt nem ideális elkezdeni, ezért érdemes olyan forrásokból választani videókat a készülékünkre, amelyeknél nincs meg a veszélye, hogy a gyermek az alkalmazást elhagyva az internetre lép, vagy pedig nem kívánt reklámokkal találkozik a videók között – ebben is segíthetnek a szülői felügyelet alkalmazások.
4. A gyerekek kezébe szabad adni az eszközöket, illetve válassza ki a szülő a játékot vagy a könyvet, és ne engedje ki a kezéből az irányítást?
Óvodás korban a felügyelet nélküli, nem közös helyiségben történő digitális eszközhasználat kerülendő. Beszéljük meg, mi mindent csinálhat a gyermek az eszközön, alapszinten ismerjük meg a játékot, nézzük meg, miről szól az adott tartalom. Segíthetnek a részletes, indokolással támogatott korhatár-besorolások, amelyek a mobilapplikációk esetében is elérhetők. Mondjuk el, miért engedünk, és miért tiltunk bizonyos játékokat.
Bár miénk a döntés, legyünk nyitottak a gyerek felé: ha nem látjuk ártalmasnak a tartalmat, de szerintünk „butaság” a játék, attól még megengedhetjük – hogy érezze a gyerek, neki is van némi kontrollja, választási lehetősége a mi kereteinken belül.
5. Ha közösen használunk egy eszközt, de mindig látom és hallom (néha fél szemmel), mit csinálnak, akkor szükséges speciális beállítás?
Igen, hiszen egy töredékmásodperc alatt is belefuthat a gyermek akár egy képbe, feliratba, reklámba, amit nem kellene látnia.
6. Hány éves korban, vagy milyen okból/háttérrel/körülmények között adjunk a gyereknek saját okostelefont?
Az okostelefon használatának engedélyezését nem érdemes ünnepekhez, alkalmakhoz kötni, hanem inkább ahhoz, mikor éri el a gyerek a függetlenség és az önállóság egyes mérföldköveit.
Gondoljuk végig, az élet más területein készen áll-e az önállóságra, megfelelő-e a szociális ítélőképessége,
hogyan áll olyan dolgokkal, mint a titoktartás, a magán- és a nyilvános szféra közti különbségtétel képessége, az impulzivitás, a saját hibák elismerése, a konfliktusmegoldás.
7. A gyerekeim már simán kiiktatták a szűrőt, amit beállítottunk a YouTube-on – innentől hogyan vigyázhatok rájuk?
A mi megközelítésünk szerint a monitorozás, a korlátozás legfeljebb egy bizonyos életkorig jelenthet megoldást, idővel azt ki kell egészítenie, majd teljesen fel kell váltania a szülői mentorálásnak. Bármilyen nehéz is ez néha, bizonyos mértékig el kell merülni a gyermek digitális világában, keresni kell az alkalmat arra, hogy a szükséges szociális és kommunikációs képességeket, így az asszertivitást, a nemet mondást, az empátiát és az önvédelmet, a kritikus gondolkodást megtanítsunk nekik. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni tanfolyamunk Monitorozás és mentorálás című első részében, erre épül a tanfolyam gyakorlati anyaga is.
A teljes cikk a WMN-en olvasható.