A depresszió sem mindenkinél egyforma, hat típusát különböztetjük meg

Dacára annak, hogy az orvostudomány óriási léptékben fejlődik, sajnos még mindig nem tartunk ott, hogy a depresszióban szenvedő betegek mindegyike a számára legmegfelelőbb kezelésben részesüljön, vannak, akik éveket töltenek különféle kezelések kipróbálásával, mielőtt a számukra hatásos terápiát megtalálják.

Az Egyesült Államokban a depresszióban szenvedők közül sokan nem kapnak megfelelő diagnózist, közel 30 százalékuknál a tünetek többszörös orvosi beavatkozás után sem javulnak, sokakat ezért félrekezelnek, ami költséges, hatástalan, bosszantó és bizonyos esetekben káros tud lenni. A Stanford kutatói most ezen kívánnak változtatni azzal, hogy a depresszió egyes típusainak egyedi biomarkereit azonosítják, hogy célzott kezeléssel lehessen a betegeket kezelni – írja a National Geographic.

A Nature Medicine című szakfolyóiratban nemrégiben közzétett eredményeik mellett a kutatócsoport a depresszió hat különböző altípusát azonosította.

Önbevllás helyett biológiai tesztek

„A pszichiátria más orvosi területekkel ellentétben jelenleg az önbevalláson alapuló tünetekre támaszkodik, és nem használ biológiai teszteket a betegek diagnosztizálásához és kezeléséhez” - mondja Leanne Williams, a tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem Orvosi Karának pszichiátria és viselkedéstudományok professzora. „Emiatt olyan tesztekre van szükség, amelyek pontos diagnózisokat adnak, amelyek a tünetek biológiai hátterén alapulnak, hogy lehetővé tegyék a személyre szabott kezelést”.”

Agyi szkennelés a depresszió azonosítására

Bár a stanfordi tanulmánynak vannak korlátai, és valószínűleg még évek választják el attól, hogy megállapításait széles körben alkalmazni lehessen, a mentális egészségügyi szakemberek dicsérik a kutatást, mert

segít a pszichiátereknek és pszichológusoknak közelebb kerülni ahhoz, hogy az agyi szkenneléseket a depresszió azonosítására és kezelésére tudják használni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kardiológusok a mellkas röntgenfelvételeit használják a szívproblémák azonosítására és kezelésére.

A depresszió hat típusa – mi az, ami sérül?

A stanfordi kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) technológiát használtak, hogy tanulmányozzák az agy azon régióit, amelyek a depresszióval leggyakrabban kapcsolatba hozhatók, és ami még fontosabb, az ezen agyi struktúrák közötti kapcsolatokat, az úgynevezett áramköröket.

Williams szerint a beteg depressziós altípusának - más néven biotípusának - meghatározása azért fontos, mert mindegyik altípus más-más módon zavar meg egy-egy fontos agyi kapcsolatot, ami a depresszióhoz társított nemkívánatos tünetekhez és viselkedéshez vezet. Ezekről az agyi kapcsolatokról ismert, hogy befolyásolják a személy figyelemfelkeltő képességét, munkamemóriáját, kognitív rugalmasságát, tervezését, döntéshozatalát, ruminációját, motivációját és a pozitív és negatív érzelmekkel kapcsolatos hormonokat.

Ezt a hat áramkört és a hozzájuk tartozó zavarokat (depressziós biotípusok) a következőképpen határozták meg:

1# Az alapértelmezett üzemmód áramkör akkor aktív, amikor az egyén olyan belső mentális folyamatokkal foglalkozik, mint a gondolatvándorlás és az önvizsgálat. „Ha ez az áramkör megzavarodik, akkor ezek a belső mentális folyamatok is érintettek” - mondja Williams.

2# A szalienciaáramkör segít abban, hogy a fontos érzelmi ingerekre összpontosítsunk, mind a bennünk, mind a külsőnkben. „Ha ez az áramkör megzavarodik, az a szorongás fizikai tüneteihez és túláradó érzékszervi élményhez vezethet” - magyarázza.

3# A pozitív affektus áramkör, más néven jutalomáramkör, döntő fontosságú az öröm, a jutalom, a társas öröm, a motiváció és a céltudatosság megtapasztalásában. „Ennek az áramkörnek a zavara érzelmi zsibbadtsággal és az élvezet megtapasztalására irányuló fokozott erőfeszítéssel jár” - mondja Williams.

4# A negatív affektus áramkör kritikus fontosságú a negatív érzelmi ingerek, például a fenyegetések és a szomorúság feldolgozásában és az azokra való reagálásban. „Ha megzavarják, a negatív érzelmekre adott reakciók intenzívebbé és elhúzódóbbá válhatnak” - magyarázza.

5# A figyelemáramkör - más néven frontoparietális vagy központi végrehajtó hálózat - részt vesz a figyelem és a koncentráció fenntartásában. „Ha megzavarják, a figyelmi folyamatok sérülnek, és csökken a koncentrációs képesség” - mondja Williams.

6# A kognitív kontrollkör olyan végrehajtó funkciókat támaszt alá, mint a munkamemória és a tervezés, valamint a gondolatok és a cselekvések irányítása. „Ha megzavarják, akkor ez megnehezítheti a döntéshozatalt és kihívást jelenthet az előre tervezés” - magyarázza.

Cél: eredményesebb legyen a depresszió kezelése

Ha a mentálhigiénés orvosok helyesen tudják azonosítani az egészséges agyműködés megzavarásáért felelős hat depressziós biotípus egyikét, akkor képesek lesznek személyre szabott kezelést javasolni

- magyarázza Aron Tendler, a Massachusetts állambeli Burlingtonban működő BrainsWay vezető pszichiátere, aki nem vett részt a tanulmányban, de az eredményeket „rendkívül izgalmasnak” nevezi.

Williams szerint eredményeik több példát mutatnak arra, hogy az egyik biotípussal rendelkező betegek jól reagáltak az egyik antidepresszánsra a másikkal szemben, valamint arra is, hogy a más biotípussal rendelkező betegek javulást tapasztaltak a konzultációs terápia révén, amikor a gyógyszeres kezelésre nem reagáltak olyan jól.

De ha a tanulmány eredményei a további kutatások során is konzisztensek lesznek, és ha a biztosítótársaságok és a gyógyszergyártók számára bebizonyítható, hogy a konkrét kezelések valóban hatékonyak az egyes megzavart kapcsolatok helyreállításában, „vízválasztó pillanathoz érkezhetünk a területen” - mondja Jonathan Rottenberg, a Cornell Egyetem pszichológiaprofesszora, aki nem vett részt a stanfordi kutatásban. „Ez a munka potenciálisan hatékonyabbá és eredményesebbé teheti a depresszió kezelését”.

Külföld / National Geographic

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás