ÓvodaÓvodaérettség

Vissza a munkába

Bölcsőde nélkül nem megy

Az országgyűlés május végén fogadta el a gyes és a gyed szabályozásának szigorítására vonatkozó rendelkezéseket, aminek kapcsán a nők egy részének korábbi munkába állása várható. De vajon lesz-e elég bölcsődei férőhely a 2010. április 30-a után születendő gyerekek számára?

Az országgyűlés a héten elfogadta a gyes idejének háromról két évre történő csökkentését és a gyed igénylési feltételének szigorítását – az igényléshez az eddigi 186 nap helyett 365 nap biztosítási időre lesz szükség. Az új rendelkezések csak a 2010. április 30. után születendő gyermekek szüleire vonatkoznak majd, tehát az addig világra jövő gyermekek után még a jelenleg érvényes szabályok szerint járnak a támogatások.

Ez a módosítás várhatóan az anyák egy részét korábbi munkába állásra sarkallja majd. Herczog Mária szociológus szerint a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy a gyes és a gyed módosítása praktikusan megnehezíti ugyan a családok életét, mégsem csökkenti a szülési kedvet. A családok gyermekvállalási kedvét sokkal inkább befolyásolja a rugalmas, megbízható és jó minőségű nappali ellátórendszer biztosítása, mint az anyagi támogatások szintje. Bölcsődei férőhely viszont nincs elég.

A bölcsődék száma a kilencvenes évek eleje óta csaknem ötven százalékkal, míg az érintett korosztály létszáma csak negyedével csökkent. Sőt örvendetes módon az utóbbi években a legkisebbek száma stabilizálódik. Jelenleg körülbelül nyolcezer gyermek születik egy hónapban, s úgy tűnik, ez a szám nagyjából állandó az elmúlt négy évre visszatekintve.

Kevés a hely a bölcsiben!

A csaknem háromszázezer bölcsődés korú gyermek mindössze tíz százalékának jut hely bölcsődében, holott az uniós irányelv szerint 2010-ig el kell érni, hogy minimum harminc százalék számára elérhető legyen a bölcsődei elhelyezés. Ez azt jelenti, hogy a mai több mint 25 ezer férőhely legalább háromszorosára lenne szükség. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium március 18-i tájékoztatója szerint a mintegy 3200 településnek mindössze 7 százalékában található bölcsőde. Ráadásul a meglévő intézmények 130 százalékos kihasználtságúak, ami az intézmények jó szakmai minőségét is veszélyeztetheti.

A szükséges bővítéseket a kormányzat Uniós forrásokból próbálja finanszírozni. A Nemzeti Cselekvési Terv szerint 2013-ig ötezer új férőhely létesül. Ettől az évtől kezdve megindult az újabb bővítés, és az erre fordított állami támogatás összege is nagyjából hatvan százalékkal emelkedett. A 2007/2008-as évben a Regionális Operatív Program keretében 4,5 milliárd forint támogatás igényelhető, mintegy 1500 férőhelyet biztosítva a 2010/2011-es tanévtől. Habár a fejlesztési és bővítési lehetőségek üdvözlendők, ugyanakkor az elvárt harminc százalékos ellátottságot egyelőre meg sem közelítik. A Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke kevesli a kormány ígéreteit: szerinte legalább 20-25 ezer új férőhelyre lenne szükség.

Alternatívák bölcsődére: a családi napközi

Mit kell tudni a csanáról?

Cikkünkben további információkat talál a családi napközi intézményéről.

Bölcsődét minden tízezer lakosnál nagyobb lélekszámú településen kell nyitni, ez azonban nem valósul meg mindenütt. A bölcsőde alternatívája lehet a családi napközi, amely szélesebb életkori csoportot fed le, hiszen húszhetestől 14 éves korig végezheti gyermekek napközbeni ellátását. A jogszabályban meghatározott működési feltételek szerint egy speciális tanfolyam elvégzése után bárki, akár saját otthonában is nyithat napközit, amelyben általában öt, de legfeljebb hét gyermeket láthat el. A családi napközi rugalmas ellátást biztosíthat, ugyanakkor költséges lehetőség. A bölcsődéhez képest (540 ezer Ft/fő) lényegesen alacsonyabb, 246 ezer forintos állami normatívából gazdálkodó intézmény havi térítési díja átlagosan 50 és 60 ezer forint között mozog, így éppen a leghátrányosabb helyzetű régiókban, ahol a bölcsődei ellátás is meglehetősen hiányos, nem jelenthet valódi alternatívát. Pedig a családi napközi egyúttal rugalmas női vállalkozási formát is jelenthetne, így a településeknek érdemes lenne ezt a megoldást támogatni. Jelenleg mindössze 200 ilyen napközi működik az országban, kevesebb mint 1400 gyermeket érintve.

Amennyiben az önkormányzatnak nem áll módjában önálló bölcsődét fenntartani, illetve a gyerekszám is alacsony, további megoldásokat is választhat a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására.

Összevont óvoda és bölcsőde
Működtethet úgynevezett összevont óvodát és bölcsődét, ahol a 0-3 éves korosztály és a 3-6/7 éves korosztály külön csoportban, külön szabályozók szerint kerül gondozásba. A két ellátási forma szakmailag önállóan működik, de mindkettőnek az óvoda épülete ad otthont. Körülbelül 119 ilyen intézmény működik országosan.

Egységes óvoda-bölcsőde

Újabb szervezeti forma a 2009. szeptemberétől induló egységes óvoda-bölcsőde. Abban az esetben hozhat létre az önkormányzat ilyen összevont intézményt, ha nem kötelező önálló bölcsődét fenntartania, illetve ha a településen nincs elég bölcsődés korú gyermek, és az óvodások száma sem éri el a 20 főt. Ekkor az egységes óvoda-bölcsődében együtt gondoskodnak a kicsikről és az ovis korúakról, ám csak kétéves kortól írathatóak be a gyermekek.

Az egységes óvoda-bölcsőde koncepciója ráirányítja a figyelmet, hogy a két korcsoport ellátása – a bölcsi és az óvoda – más-más szakmai feladatokkal, más-más minisztériumok irányítása alatt végzi a dolgát. A szociális tárca által szabályozott bölcsőde gondozási-nevelési feladatokat lát el, míg az oktatási tárca irányítása alá tartozó óvoda a közoktatás első szintjeként jelenik meg. Az előbbiben kisgyermekgondozók, az utóbbiban pedig óvodapedagógusok dolgoznak. Mindezt nem könnyű az egységes intézmény keretében összehangolni.

Egy OECD kutatás tanulsága szerint mára azokban az országokban nő a szülési kedv, ahol mind a női foglalkoztatás lehetőségei, mind az ellátórendszer rugalmasabb és bőségesebb a hazainál, még akkor is, ha alacsonyabbak a támogatások Reméljük, hogy az új szabályozással nem esünk két szék közt az asztal alá. Mert a gyes és a gyed szigorítása nem feltétlenül csökkenti a szülési kedvet, de csak akkor, ha egyidejűleg gondoskodunk elegendő bölcsődei helyről a kicsiknek, valamint megfelelő munkahelyekről a munkaerőpiacra visszatérő nők számára.

2009 június 05. Juhász Judit

 
 
Kölöknet hozzászólások  
(17 hozzászólás) 
2010 március 28.
 
Felsőfokú végezttséghez kötnéd? Az én gyerekemet meg a tanárok alázták meg pedig nekik felsőfokú végzettségük van.Akkor a te munkádat mihez kötnéd? Kitünő diplomához a Harvardon? Te megfelelően végzed a munkád? Mennyire érzed magad gondos szülőnek ha mindezt tűrted és nem jelezted ezt a vezetőségnek? Uram bocsá’ adtad másik bölcsödébe?Te hány gyereket aláztál meg a diplomáddal?Vagy te mit csinálsz ha egy gyerek rossz?Nálad mi folyik az udvaron? Nem kellett a bölcsődébe beadnod azt a gyereket! Maradhadtál volna vele otthon ! Jaaaaa...az már nem olyan jó muri mi?
2010 január 12.
T.
Sajnos a mai világban luxus 3 évig otthon maradni. A legtöbb anya nem engedheti meg magának, hogy a kevés gyes összeg miatt otthon maradjon tovább. Nem tudnak megélni ebből a pénzből. Főleg ha a férj keresete is kevés. Ráadásul féltik a munkahelyüket is, mivel 3 év kiesés már hosszu idő, nem biztos hogy vissza tudnak már oda menni dolgozni, a jelenlegi helyzetben meg új munkahelyet találni is sokkal nehezebb.
2009 június 16.
 
a 14-es hozzászólót sajnálom nagyon, hogy nem egy normális bölcsit sikerült kifognia. Nekünk szerencsére azt sikerült, igaz ez a ritka céges bölcsik közé tartozik, jó, diplomás, csecsemőgondozókkal, akik hihetetlen módon értenek a gyerekekhez, imádják őket, de a kölkek is imádják a gondozónőket. Most megyünk szeptembertől oviba - szintén céges - ott is ilyen jók az ovónénik. Nekünk mázlink volt. A 20. hozzászóló utolsó mondatával 100%-ban egyetértek! A t 15-ös pedig elmondhatná nekem a tudatlan, felelőtlen, gyermekét otthonról kilökő anyukának, hogy mi a különbség a bölcsis és a nem bölcsis gyerekek között. Mert nekem nem tűnik fel semmi különleges...
Összes hozzászólás (17) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás