Szülő- és gyereknevelés

BOLDOG CSALÁDI ÉLETRE VÁGYSZ? INDULJ EL A BÉKÉS SZÜLŐSÉG ÚTJÁN!

Sokszor kiabálsz a gyerekeddel? Előfordul, hogy annyira rosszul reagálsz egy helyzetben, hogy magadra sem ismersz? Úgy érzed, folyamatosan rombolod a közted és a gyerekeid között lévő kapcsolatot? Nem olyan szülő vagy, amilyen lenni szeretnél? Nem vagy egyedül. Gyereket nevelni – annak minden örömével együtt – megterhelő feladat, ami nap mint nap kemény próbatételek elé állítja az embert.

Teljesen normális, ha néha elszakad a cérna, és addig nincs is nagy baj, amíg tudod a módját, hogyan kezeld az ilyen egyedi helyzeteket, és amíg együtt tovább tudtok lépni akár egy kiadós ordibálás után is.

Ha viszont állandósul a rossz mintázat, ha a gyerek és a szülők is rosszul érzik magukat, ha mardos a bűntudat, mert azt bántottad, aki mindennél jobban bízik benned, ideje váltani. A családi krízishelyzetek és az állandósult stressz kezelése szakértő bevonását igényelheti, ezért ha úgy érzed, egyedül nem tudod visszaterelni a dolgokat a helyes medrükbe, kérj segítséget! 

Ha viszont csak irányt váltanál, hogy békésebb szülő legyél, cikkünk neked szól. Laura Markham klinikai szakpszichológus a Psychology Today hasábjain mesél arról, hogy tapasztalatai alapján milyen lépések vezethetnek el bennünket egy békésebb szülői lét felé. A változás mindig hosszú, és az oda vezető út sokszor rázós lehet, de a szakember szerint a végén begyógyulnak a sebek. 

Sokszor kerülsz bele abba a spirálba, amelyben a gyerekek idegességére te is mérgesen reagálsz, mire ők még ádázabbul viselkednek? Ha így van, már maga a békés szülőség kifejezés is simogathatja a lelked.

Milyen az a békés szülőség?

  • Olyan, amiben felelősséget vállalunk azért, hogy a saját érzéseinket szabályozzuk, és olyan nyugodtak maradunk a gyerekünkkel való kapcsolatban, amennyire csak tudunk.
  • Olyan, amiben empátiával jelöljük ki a határokat.
  • Olyan, amiben vizsgálódunk, mielőtt reagálnánk: keressük az okot a gyerek viselkedése mögött.
  • Olyan, ahol kapcsolódunk a gyerekünkhöz, mielőtt javítani kezdenénk a hibáit.
  • Olyan, amiben megpróbáljuk a gyerekünk szélsőséges érzéseit együttérzéssel kezelni, és ezzel segítjük, hogy túllépjen rajtuk.
  • Olyan, amiben felelősséget vállalunk azért, hogy saját érzelmi raktárainkat is feltöltsük, és ezáltal mi is adni tudjunk. 

Túl szépnek hangzik? Elsőre biztosan. Ha ma még rendszeres, hogy elveszíted a fejed, hogy kiabálással, büntetéssel vagy megszégyenítéssel záródnak a konfliktusok, mindez nagyon távolinak hathat. De ha elhatározod, hogy változtatni szeretnél, minden apró lépés közelebb vihet a célhoz. 

1. Kezdd magaddal

A békés szülőség legalább egy nyugodt szülővel kezdődik, így mindenekelőtt magadon, magaddal van dolgod. Sőt, akkor is magaddal érdemes kezdened, ha a partnerednek is volna mit változtatnia. Szánj időt arra, hogy megfigyeld magad és felismerd, melyek azok a helyzetek, amelyekben nem jól reagálsz. Melyek azok a gyújtó hatású mondatok vagy viselkedésformák, amik azonnal felbőszítenek? Ha tudatosan elkezdesz figyelni az érzéseidre, könnyebb lesz őket kordában tartani.

Amikor egy tipikus konfliktushelyzetben megint érzed, hogy kezd elönteni a harag, lépj közbe! Ilyenkor alapvetően ösztönszerű reakcióink vannak: agyad a harcolj vagy menekülj! parancsot adja. Csakhogy a másik oldalon most a gyereked van, a harc így biztosan nem jó megoldás. Inkább lépj ki a helyzetből, és várd meg, amíg kicsit elcsitulnak az indulataid. Sok gyakorlást igényel, amíg elsajátítod a magad lecsendesítésének képességét, de megéri a fáradozást, mert segít, hogy reálisan lásd az adott helyzetet és magadat is. 

Kezdjetek el hidakat építeni!Fotó: Sverre Haugland / Getty Images Hungary

Ne akarj egyszerre mindent! Biztos, hogy a reggeli rohanás közben nehéz zen üzemmódra váltani. Először inkább olyankor próbálkozz, amikor több időd van csiszolni a reakcióidon.

2. Folytasd a kapcsolatotok ápolásával

Amikor te kiabálsz, ő sír, vagy fordítva, a köztetek lévő értékes kapcsolat nagyon sérülékennyé válik. Könnyen mondhattok egymásnak olyan dolgokat, amikkel bántjátok egymást, ez pedig eltávolodáshoz és szomorúsághoz vezet. Innen nem könnyű, de nem is lehetetlen visszafordulni. A békés szülőség alapfeltétele, hogy elkezdj a gyerekeddel való kapcsolatodon is dolgozni. Ha erősödik a köztetek lévő kötelék, ha újra felépül a bizalom, kevesebbet kell majd büntetned is, mert a jó kapcsolat motiválja majd, hogy „jó” legyen.

Akármilyen furcsán is hangzik, a gyerekek alapvetően szeretnek jók lenni, és szinte mindennél jobban vágynak arra, hogy a szüleik elégedettek legyenek velük. Ha sikerül mély, intim kötődést felépítenetek, majd fenntartanotok, ez a kapcsolat önmagában arra motiválja a gyereket, hogy keresse, hogyan tehet a kedvedre.

A kapcsolat persze nem épül egyik pillanatról a másikra, de soha nincs késő dolgozni rajta. Ha nagyon távol vagytok, ha mostanában az együtt töltött idő csak a veszekedésről szól, először csak napi 15 percben törd meg a körforgást. Kerítsetek egy-egy olyan nyugis negyedórát, amit csak egy gyerekre szánsz, és amiben épp nem kell nevelni, harcolni, sem elkezdeni vagy befejezni valamit. Csak együtt lenni, lehetőleg az ő szabályai szerint. Lehet, hogy először nem érti majd, mi ez, és az is előfordulhat, hogy próbára tesz: vajon tényleg higgadt vagy-e, tényleg rá figyelsz-e. Ilyenkor úgy érezheted, nem érdemes vesződnöd, mert lám, te változtál, ő mégis ugyanúgy viselkedik. Tarts ki! Nagyon hamar érezni fogod a változást, mert ha a gyerek érzi, hogy tényleg van hely és figyelem a napodban az ő számára, lassan megszokja ezt a kellemes és biztonságos érzést, így gyógyulni kezdenek a sebek is. 

3. Magyarázd el, mi történik

Fontos, hogy a gyerek értse is, hogy változtatni szeretnél. Ha tegnap még a kiabálás volt az esti rutin, nehezen érti majd, hogy ma miért viselkedsz másképp. Ez félelmet, bizonytalanságot kelthet benne. Ezért inkább magyarázd el, hogy szeretnél változtatni azon, ahogy eddig mentek köztetek a dolgok, és azt is, hogy miért szeretnéd másképpen megpróbálni. Emeld ki, hogy nem szeretnéd őt többet a szavaiddal bántani vagy megijeszteni, és azt szeretnéd, hogy mindig nyugodtan meg tudjátok beszélni a dolgokat. Lehetsz egészen töredelmes is: „Sajnálom, hogy sokszor kiabáltam és csúnyán beszéltem veled. Nem lett volna szabad. Senkinek sem szabad így beszélnie a gyerekével. Szeretlek, és mindent meg fogok próbálni, hogy ezt jobban ki tudjam mutatni.”

Elsőre biztos, hogy ez sok lesz neki, és ha elmérgesedett a viszony, akkor hosszú időre lesz szükséged ahhoz, hogy újra a bizalmába férkőzz. De hidd el, ő is akarja a változást, ezért ha igazán elkötelezett vagy, ő is változtatni fog. 

Apró lépésekkel haladva már egy jól sikerült reggel is óriási lépés

Apró lépésekkel haladva már egy jól sikerült reggel is óriási lépésFotó: Catherine Delahaye / Getty Images Hungary

4. Kérd az együttműködését

Fontos, hogy tudatosítsd, neki is szerepe lehet abban, hogy jobban menjenek a dolgok. Úgy, ahogy te is változtatsz, ő is megpróbálhat finomítani azon, ahogyan a testvérével bánik, vagy veletek, a szüleivel beszél. Beszéljetek meg olyan, mindenki által elfogadható szabályokat, amik mentén fel tud épülni az új családi együttműködés, és vitassátok meg azt is, miért fontos ennek betartása. 

Egyszerű alapszabály lehet például, hogy egymással kedvesen beszélünk, hogy nincs helye ordibálásnak, lökdösésnek, verekedésnek egymás közt. Biztos, hogy eleinte próbálgatják majd, tényleg másképp lesz-e eztán, vagy csak terv marad a nyugalom. De ha elkezdenek megerősödni abban, hogy ezután más reakciókra számíthatnak tőled, lassan ők is belesimulnak ebbe. 

Az együttműködéshez nagyon fontos, hogy tényleg próbálj az élen járni. Ha te elveszted a fejed, nehezen várhatod el, hogy a testvérek is nyugodtan viselkedjenek egymással, ha pedig köztük megint eldurvul a helyzet, az a te haragodat is újra feltüzelheti. 

A cikk teljes egészében divany.hu

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás