Kinek milyen iskola való?
Nálunk boldogabb országokban általában körzetes rendszer működik, ahol a körzeti általános iskolák színvonala nem tér el drámaian egymástól, így a szülők energiáikat az iskolák kiválasztásánál hasznosabban tudják eltölteni. Nálunk a szülők egyre nagyobb pánikban vannak, amikor iskolaválasztásra kerül a sor. Aggódnak, hogy ha rosszul választanak, akkor a gyerek sorsa egy életre megpecsételődik. Ezért megpróbálnak tájékozódni, részben a játszótéri szülői beszélgetéseken, másrészt a neten elérhető információkon keresztül.
A „Hogyan válasszunk iskolát” kérdésre rengeteg jó tanácsot lehet olvasni a neten. Én először inkább arról írnék, hogyan ne válasszunk iskolát.
Hogyan ne válasszunk iskolát
A tehetség mítosza
Sokan azt gondolják, hogy minél hamarabb fel kell fedezni a gyerekben a tehetséget és azt fejleszteni kell. Pedig pszichológusok sokasága hívja fel a figyelmet arra, hogy a korai tehetség detektálása nem működik, maximum a matematika és zene területén. A többi területen bizony hosszú az út. Ráadásul a gyerekek nem egyformán fejlődnek. Amire viszont mindenkinek igénye van, az a mozgás, játék, jó levegő és a szeretetteljes egyben kreatív környezet. Sok kutató állítja, hogy a tehetség csupán mítosz. Hatalmas különbséget jelent az, ha erős a kulturális elkötelezettség nem csak a tanulással, de egyben az erőfeszítések megtérülésével kapcsolatban is. A PISA felmérés eredményei azt mutatják, hogy azok az országok, ahol elhiszik, hogy valakik okosnak születnek, és valakik nem, és meg is erősítik mindezt a rendszeren keresztül, soha nem fognak az élvonalba tartozni. Kelet-Ázsia vezető szerepének egyik oka ugyanis az, hogy a tehetségek kiemelése helyett a kemény munkára összpontosítanak.
De vajon jót teszünk-e a gyerekünknek, ha a legjobb iskolába küldjük?
A legfrissebb kutatási eredmények azt mutatják, hogy az ilyen iskolák hatása a tanulókra meglehetősen vegyes. Herbert W. Marsh, a ma egyik legtöbbet idézett amerikai oktatáspszichológus mutatta ki, hogy a legjobb képességű diákokat begyűjtő elitiskolák negatív hatással vannak a tanulók többségének az önképére. Az általa használt metafórával élve: Vajon mi a jobb, ha a gyerekünk kis hal lesz egy nagy tóban, vagy nagy hal egy kis tóban? Szerinte jobb egy „csupán” jó iskolában a legjobbnak lenni, mint a legjobb iskolában az utolsók közt lenni. Vagyis nem általában a legjobb iskolát kell megtalálni, hanem a saját gyerekünk számára a legmegfelelőbbet, vagyis legjobbat. A gyerekek sokfélék és legtöbbjüknek nem is való egy elitiskola. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy később esetleg ne lennének ugyanolyan sikeresek, vagy akár sikeresebbek, mint egy elitiskolában végzett diák. Ahogyan Marsh fogalmazott: az elitiskola nem a gyerek, hanem a szülő önképét erősíti. De hát ugye, nem a szülőről szól ez az egész.
A munkaerőpiaci sikerek főleg a nem kognitív készségeken múlnak
Az iskolai rangsorokban általában a matematika és szövegértési kompetenciamérési eredmények, felvételi statisztikák és a különböző tantárgyi versenyeken elért versenygyőzelmek kerülnek reflektorfénybe, miközben számtalan más, sokkal fontosabb terület is van, ahol egy iskola hosszú távú pozitív hatást tud kifejteni. Mai világunkban felülértékeljük a versenyt és alulértékeljük az együttműködést. Túlintellektualizált és tantárgycentrikus az oktatás világképe, elsikkadnak az egyébként a Nagy Betűs Életben fontosnak tartott kompetenciák. Súlyosbítja a helyzete, hogy éppen a munkaerőpiacon kevésbé számító kognitív – intellektuális területeken vannak mérőszámaink, a fontosabb, nem kognitív készségek terén viszont nincsenek. Nem tudjuk, hogy jelenleg hol fejlesztik legjobban a kreativitást, problémamegoldó készséget, innovativitást. Ma az írni-olvasni és számolni tudás már kötelező kűr, ennél jóval fontosabbak az ún. K betűs dolgok, mint a kreativitás, a kooperativitás, a komplexitás megértése, a kritikus gondolkodás, a kulturális befogadás és a kíváncsiság.
A rangsorok csak a középiskola esetén hasznosak és akkor is csak egy, a sok információ közül
Általános iskolák esetén nincs értelme a rangsoroknak, az általános iskola feladatait és teljesítményét ezek még megközelítőleg sem tudják visszaadni. A középiskolák esetén a rangsorok több adat alapján születnek, gyakran többféle rangsorok is léteznek, ezek alapján korrektebb képet alakíthatunk ki.
A jó iskola tehát nem feltétlen az, ahova az elit jár vagy ahol a legjobbak a versenyeredmények. De akkor mégis, hogyan lehet dönteni? Azért vannak erre is tippjeink.
Mi a fontos az általános iskola választásnál?
Legyen közel
A legfontosabb, hogy közel legyen. Nem érdemes a kisgyermeket és magunkat sem azzal terhelni, hogy feleslegesen több órát utazgassunk. Nézzük meg, milyen iskolák vannak elérhető közelségben és ezek közül válasszunk.
A környezet fontos
Fontos, hogy az iskola környéke biztonságos legyen, ha lehet, legyen zöld terület és tiszta levegő. Az iskolában legyenek terek a mozgásra (például elegendő tornaterem), a mellékhelyiségek tiszták és rendezettek legyenek, a folyosókon és tantermekben a gyerekek munkái látszódjanak, valamint a termekben legyen lehetőség többféle térelrendezésre is.
Pedagógiai program
Az iskola honlapján elérhető általában a pedagógiai program, mindig pozitívum, ha elsősorban nem a rend és fegyelem, hanem valamilyen pedagógiai érték áll a középpontban, mint a kreativitás vagy gyerekközpontú megközelítés. Amennyiben elsősorban tagozatokban és egyéb szolgáltatásokban merül ki a program, ez lehet akár intő jel is, itt a versenyen és teljesítménykényszeren van a hangsúly, ami a fentiek tükrében nem annyira vonzó.
A pedagógusok és az igazgató
Nagyon fontos, hogy milyen az intézmény vezetője, illetve milyen a leendő tanító néni. Érdemes időpontot kérni az igazgatótól, így személyesen is meg lehet győződni arról, hogy milyen értékeket képvisel. A nyílt órákon pedig elsősorban ne a tanító nénit figyeljük, aki ilyenkor a legjobbját próbálja mutatni, hanem a gyerekeket. Mennyire oldottak az órán, vagy mennyire feszültek. Mennyi időt kap a gyengébben teljesítő, vagy inkább az a lényeg, hogy minél gyorsabban szülessenek meg a jó válaszok. Kapnak-e időt a gyerekek az elmélyülésre, gondolkodásra, játékra, vagy mint a gépek, köpik a jó válaszokat.
Speciális igények
Azok a szülők, akiknek gyermeke speciális igényű, legyen ételallergia, valamilyen mozgásában korlátozottság, vagy egyéb hátrány, nagyon nehéz helyzetben vannak. Az alternatív iskolák egy része (de csak egy része) felvállalja az ilyen igények kielégítését, de bizony nagyon sok iskola elzárkózik a tőlük esetleg plusz energiát jelentő feladatoktól. Míg általában az iskolákról a szülők véleménye nem igazán mérvadó, hiszen nagyon függ attól, hogy milyen a gyerekük, az ilyen típusú információknál sokat érhet az ilyen network.
Néhány tipp, ha elakadunk
Amennyiben még ezek után is kétségeink vannak, hogy melyik iskolába menjen a gyerek, fel lehet keresni a legközelebbi pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadóját. Ezen felül érdemes megnézni az iskolák telephelyi jelentését, amit az Oktatási hivatal a kompetenciamérés eredményei alapján készít el. Ezen a linken: https://www.kir.hu/okmfit/ ha beírjuk az iskola nevét, vagy OM kódját, akkor feljön a telephelyi jelentés. Az ún. „Telephelyi jelentésből" minden érdeklődő sokoldalú képet kaphat az egyes iskolák jellemzőiről. Megismerheti az adott iskola, és annak osztályai teljesítményadatait, az iskolai munka fejlesztő hatását. Megtudhatjuk, hogy az iskolába járó diákok szociokulturális hátterük szempontjából milyenek, és láthatjuk azt is, hogy az ebből adódó hátrányokat az iskola mennyiben tudja kompenzálni. Mindezt az ország többi – hasonló, vagy éppen különböző – iskolájával való összehasonlításban, egyszerűbb, vagy részletezőbb formában.
Hogyan tovább az általános iskola után?
A középiskola választásnál választhatunk egyházi, alternatív vagy állami középiskolát, gimnáziumot vagy szakképzést, gimnáziumon belül nyolc, hat vagy négy évfolyamos gimnáziumot. A középiskola választásnál még fokozottabban érvényes, hogy az elsősorban a tanuló választása. Mi szülők abban segíthetünk neki, hogy bemutatjuk a kínálatot és kötetlen beszélgetés formájában segítjük abban, hogy világosabbá váljon számára, mit szeretne elérni. Alapszabály a nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumok esetén, hogy csak akkor érdemes mozdulni, ha a gyerek is szeretne. Természetesen, ha a gyermekünk váltani akar – és sokszor akar -, akkor ne habozzunk. De nem érdemes megerőszakolni és egy jól működő osztályközösségből elvinni, ha ő nem szeretné. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban egyébként – az adatok alapján – nem fejlődnek gyorsabban a gyerekek, mint az általános iskolákban. Az előnyük nagyrészt abból fakad, hogy a magasabb teljesítményű tanulókat gyűjtik be.
A középiskolák esetén is érdemes a könnyebben megközelíthetők közül választani (ami nem feltétlen a legközelebbit jelenti). Itt már érdemes az iskola profilja szerint dönteni a gyerekünkkel közösen. A rangsorok mellett itt is érdemes a honlapokat és a pedagógiai programokat megnézni. A kiválasztott opciókat pedig érdemes személyesen is felkeresni a gyerekkel együtt és utána közösen dönteni.
