Szülő- és gyereknevelés

Újabb útvonalon menekítik a szülők a gyerekeket a közoktatásból

A tanulócsoportok jóval nagyobb szabadságot biztosítanak az oktatóknak és a gyerekeknek, mint a hagyományos iskolák, és pótolják az alternatív iskolákat is több régióban.

Az alternatív, reformpedagógiai módszereket követő iskolák létezése nem újdonság. Montessori-módszerrel több általános és középiskolában tanítanak, évtizedek óta működnek Waldorf-szemléletű intézmények, a személyközpontú Rogers és a magyar fejlesztésű Kék Madár pedagógiai program sem ismeretlen Magyarországon. Találni a felhozatalban saját alternatív programmal dolgozó intézményeket, ilyen például a 80-as évek óta működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium, ami 2018 szeptemberében általános iskolával bővül. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete csaknem kilencven tagot számlál, igaz, közülük nem mindegyik tekinthető alternatív szemléletű iskolának.

A diák nem csupán intézményi keretek között, hanem magántanulóként is teljesítheti tankötelezettségét. Ezt elsősorban a kiemelkedő tehetségű vagy egyéb területen jól teljesítő, ezért elfoglalt, például élsportoló gyerekeknek találták ki. A gyakorlatban viszont bárki lehet magántanuló, ha a család megkapja az engedélyt az iskolaigazgatótól, aminek a törvény szerint feltétele a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleménye.

Mindkét említett egérutat általában akkor választják a szülők, ha nem tudnak vagy akarnak részesei lenni az állami oktatásnak.

Az utóbbi években azonban megjelent a kínálatban egy harmadik lehetőség: a tanulócsoport.

A tanulócsoport az alternatív iskolák és a magányos tanulás közötti megoldás. A gyerekek kis csoportokban, általában vegyes korosztályban egy vagy két tanító vezetésével sajátítják el a tananyagot. A diákok jellemzően gyakorlatiasan, tapasztalati úton ismerkednek a világgal.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője, Dobos Orsolya azt mondja, az utóbbi években egyre népszerűbb ez a megoldás, tapasztalata szerint háromféle motivációból.

  • Vannak azok a szülők, akik szeretnének kivonulni az intézményesült világból, nemcsak a közoktatásból, hanem mindenhonnan. Bizonyos szempontból a Vissza a természethez! rousseau-i szemléletet követik.
  • Más szülők egyszerűen elégedetlenek a közoktatással, és nem találnak olyan alternatív intézményt, ami tetszene nekik. Nincs ilyen a közelükben vagy óriási a túljelentkezés.
  • A többi családot a kényszer viszi rá, hogy tanulócsoportot keressen vagy alapítson, például mert olyan tanulási nehézsége van a gyereknek, ami miatt nem találnak neki (jó) iskolát.

Jellemzően ezekben az esetekben történik meg, hogy néhány, hasonló elveket valló, hasonló problémával küzdő szülő összefog, és létrehoz egy tanulócsoportot. Hogy mekkora létszámmal, hány pedagógussal, milyen épületben, milyen időbeosztással, az egyéni elhatározás kérdése.

Jogilag nincs szabályozva, hogy szervezetileg miként kell felépülnie egy tanulócsoportnak, a minisztériumnál sincs bejelentési kötelezettség, és a tantervet sem kell engedélyeztetni. Miért is kellene, hiszen a magántanuló hivatalosan az anyaintézmény diákja, félévente pedig számot kell adnia az ismereteiről

– magyarázza Dobos Orsolya.

Egy dolog viszont biztos, a valódi magániskolákhoz hasonlóan a tanulóközösségeknek is van tandíja, hiszen valamiből működtetni kell a rendszert. Az árak eltérőek, jellemzően 40-50 ezer forinttól indul a havidíj.

Gombaszámra gyarapodnak

Talán kevesen tudják, hogy a Halácsy Péter alapította Budapest School valójában tanulócsoportok összessége és jogszabályi értelemben véve nem iskola. Éppen ezért nagy szabadságuk van, nem kötelező az sem, hogy a gyerekeket pedagógus végzettségű tanárok oktassák. A tanulócsoportok szaporodása alapján pedig úgy tűnik, Halácsyék bátorsága egyre több szülőt inspirál.

Átlagosan kéthetente befut egy megkeresés hozzánk, hogy adjunk tanácsot, mi hogyan csináljuk. Körülbelül egy tucat olyan csoportról tudok, ami tavaly jött létre, hiszen egyre többen látják, hogy ezt meg lehet és érdemes is megcsinálni.

Az iskola alapítója a tendencia alakulásáról azt mondja, kevesebb tanulócsoport létesül a jó nevű alternatív iskolák közelében és kicsit több ott, ahol azokból hiány van. Értelemszerűen szükséges hozzá egy bizonyos népsűrűség, és kell az is, hogy rossz legyen az elérhető iskola.

A kaposvári Másik Iskola alapítója, Tallián Krisztina csalódott a hagyományos oktatásban, ezért alapította meg tavaly többedmagával a tanulócsoportot – meséli az iskola projektmenedzsere.

A kislányom tavaly szeptemberben lett elsős, én pedig pedagógusvégzettségű vagyok, ráadásul van két nagy gyerekem, aki átment már a hagyományos oktatási rendszeren. Egyre inkább azt látom, hogy nem megy jó irányba a frontális oktatás. A tanulócsoportunkkal azt szeretnénk elérni, hogy azok a gyerekek, akik ide járnak, úgy kerülhessenek ki az életbe vagy egy másik intézménybe, hogy talpraesett, önállóan gondolkodó, egészséges önbecsüléssel rendelkező felnőttek legyenek.

Krisztináék mikroiskolája mögött egy egyesület áll, a fenntartási költségeket pedig havi tandíjakból és támogatásokból finanszírozzák. Jelenleg nyolc elsős és másodikos korú kisdiák tanul náluk, akik egy tanítónő vezetésével haladnak, mindenki a neki megfelelő ritmusban. Alapvetően a Nemzeti alaptantervet követik, a könnyebb átjárhatóság érdekében. Illetve azért, mert az anyaiskola félévente számon kéri a diákok tudását.

A gyerekek sokféleségét alapvetőnek tekintjük, inkább a közösségépítésre és a szociális képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, mint a lexikális tudás átadására vagy a tananyagközpontú tanításra. Egy-egy téma köré épül minden tantárgy. Így az oktatás élményszerű, mindent a gyakorlaton keresztül tanulnak meg a gyerekek – hangsúlyozza.

Ez lesz a jövő

Tanulócsoportból országszerte egyre több lesz, Tallián Krisztina kapásból 4-5 várost nevezett meg, ahol a közeljövőben indul ilyen közösség. Ők egy pécsi csoportot mentorálnak mostanában, de nemrégiben tapasztalatgyűjtés céljából jártak náluk egy másik településről, akik már saját pedagógiai programot is készítettek. A megnövekedett igényekről árulkodik az is, hogy a Budapest School 32 óvodással indult 2015 őszén, idén szeptembertől pedig megnyitják újabb iskolájukat Óbudán.

Újabb útvonalon menekítik a szülők a gyerekeket a közoktatásból

Többen attól tartanak, hogy a minisztérium egyszer csak vérszemet kap, és megszigorítja a magántanulói státuszt, vagy másként tesz keresztbe az alternatív kezdeményezéseknek, de Halácsy Péter nem lát erre reális esélyt. 

Szerinte a közoktatás nemcsak Magyarországon, de máshol sem tud igazán jól megfelelni a megváltozott társadalmi igényeknek. A rendszer elavult, és nehézkesen mozdítható ki a megszokott keretekből, ezért jót tesznek neki az alulról jövő kezdeményezések és másféle szemléletek.

Halácsyék persze más léptékben haladnak, mint a vidéken működő, jóval kisebb tanulócsoportok. A Másik Iskola projektmenedzsere több vidéki csoport nevében nyilatkozta, hogy sokszor nemcsak anyagi, hanem hozzáállásbeli nehézségekkel is szembe kell nézniük az alapítóknak.

Vidéken sokkal tartózkodóbbak a szülők, sokkal negatívabban látnak dolgokat, és nehéz változtatni a gondolkodásmódjukon. Szeretik tudni, hogy mit írtak a gyerek füzetébe, mit mondott a tanítónéni, miért nem ott tartanak, ahol a másik. Egy szó mint száz, nehezen hiszik el, hogy ellenőrző és negyvenöt perces órák nélkül is működhet.

Krisztináék azt mondják, harcolni fognak, hogy a csoport fennmaradhasson. Jó jel, hogy szeptembertől további négy gyerek és egy újabb pedagógus csatlakozik hozzájuk.

A cikk forrása: 24.hu

2017 november 15. Haszon Zsófia

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás