Mesterséges emberi embriókat hoztak létre kutatók - Elméletileg képesek lennének élőlénnyé fejlődni
Tudomány - Hímivarsejt és petesejt nélkül hoztak létre mesterséges emberi embriókat kutatók. A tudományos áttörés segítheti a genetikai rendellenességek kutatását, ugyanakkor komoly etikai és jogi aggályokat vet fel.
A tudósok mindössze őssejtek felhasználásával hoztak létre mesterséges emberi embriókat, azaz petesejtek vagy spermiumok felhasználása nélkül.
A modellembriók nagyban hasonlítanak az emberi fejlődés legkorábbi szakaszaiban lévő természetes embriókra, amely időszakra egyfajta "fekete doboz" időszakként tekint a tudomány. A kutatók célja a modellembriók létrehozásával az volt, hogy betekintést nyerjenek egyes genetikai rendellenességek és a visszatérő vetélések biológiai okaira - írja a The Guardian. Azért nevezik "fekete doboz" időszaknak ezt az embrionális állapotot, mert a tudósok embriókat törvényesen csak 14 napos határidőig tenyészthetnek laboratóriumi körülmények között. A tudományos áttöréssel viszont sokkal tovább követhető lesz az embrió fejlődésének menete.
A mesterségesen előállított struktúrák nem rendelkeznek dobogó szívvel vagy az agyi kezdeményekkel, de már tartalmaznak olyan sejteket, amelyek jellemzően a méhlepényt, a sárgatestet alkotják - ezek az embrió kialakulásához szükségesek.
Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Technológiai Intézet munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság éves bostoni ülésén tartott plenáris előadásában ismertette a munkát.
"Emberi embriószerű modelleket hozhatunk létre embrionális őssejtek átprogramozásával"
- mondta a találkozón.
Jelenleg illegális mesterséges emberi embriót páciens méhébe beültetni
Jelenleg illegális ezeket a mesterséges emberi embriókat beültetni egy páciens méhébe, és továbbra is bizonytalan, hogy képesek-e egyáltalán ezek a struktúrák a legkorábbi fejlődési szakaszon túljutni. A tudósok azt remélik, hogy így tanulmányozhatják a fejlődés kezdeti szakaszait, és azonosíthatják a lehetséges rendellenességeket anélkül, hogy a korai embriókra vagy terhességi vizsgálatokra hagyatkoznának.
Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője elmondta:
"A gondolat az, hogy ha őssejtek segítségével valóban modellezzük a hagyományos emberi embrionális fejlődést, akkor rengeteg információt nyerhetünk arról, hogyan indul a fejlődés, mi romolhat el, anélkül, hogy korai embriókat kellene felhasználnunk a kutatáshoz."
A Cambridge-Caltech laboratórium legújabb munkájának minden részletét még nem publikálták folyóiratban. A konferencián Żernicka-Goetz azonban arról beszélt, hogy az embriókat egy olyan stádiumig tenyésztették, amely éppen csak meghaladja a természetes embriók 14 napos fejlődési idejét.
Ebben a szakaszban még nincsen dobogó szíve az embriónak
A modellstruktúrák, amelyek mindegyike egyetlen embrionális őssejtből nőtt ki, elérték a gasztrulációnak nevezett fejlődési mérföldkő kezdetét, amikor az embrió folyamatos sejtlapból különálló sejtvonalak kialakulásához és a test alapvető tengelyeinek kialakításához vezet. Ebben a szakaszban az embriónak még nincs dobogó szíve, belei vagy az agy kezdetei, de a modell kimutatta az őssejtek jelenlétét, amelyek a petesejt és a spermium elősejtjei.
Elméletileg képesek az élőlénnyé fejlődésre
A jogi szabályozáson túl jelentős megválaszolatlan kérdés az is, hogy ezek a struktúrák elméletileg képesek-e élőlénnyé fejlődni. Az egérsejtekből növesztett mesterséges emberi embriók a jelentések szerint szinte teljesen azonosnak tűntek a természetes embriókkal. Amikor azonban nőstény egerek méhébe ültették őket, nem fejlődtek élő állattá. Áprilisban kínai kutatók majomsejtekből szintetikus embriókat hoztak létre, és felnőtt majmok méhébe ültették be őket, amelyek közül néhányan a terhesség kezdeti jeleit mutatták, de egyikük sem fejlődött tovább néhány napon túl. A tudósok szerint nem világos, hogy a fejlettebb fejlődés akadálya pusztán technikai jellegű, vagy alapvető biológiai oka van.
Fotó: Getty Images
via
