Büntetés helyett… – 7 szempont, ami segít megnyugodni és szeretettel nevelni
A szülőség és a gyermeknevelés egy belénk kódolt “egyednevelési” ösztön, amely alapján ősidők óta képesek vagyunk ellátni, nevelni, támogatni a gyermekeinket a felnövekedés útján. Régen nem volt kérdés, hogy felelős szülőnek nem “lenni”, hanem válni lehet edukatív tapasztalatok és “saját élmény” alapján. A gyermekünk engedetlensége, a düh, az agressziói nem jó tanácsadók, 7 pontban összefoglaltuk mit tehetünk ezen helyzetekben.
Ma mindenki az internetes instant módszereket keresi szülőként: pl. hiszti = lépcsőre ültetés; sírás = hideg vizes mosdatás; akarati ellenállás = szobájába izolálás; rossz jegyek =büntetés, barátoktól megvonás; nem akar enni= becsapni, erőltetni, kényszeríteni stb. Nos ezeket felejtsük el egy életre, mert a “google-pedagógia” nincs átvizsgálva és nincs benne emberi kapcsolódás, ami a gyermeknevelés alapja.
Amikor valamiben szülőként nincs még jártasságunk, vagy csak tanulgatjuk a szülőséget, akkor ilyenkor a látott, hallott, “belénk ivódott” gyermekkori mintákhoz nyúlunk ösztönösen, bízva abba, hogy nem ronthatjuk el, hiszen az alapján mi is felnőttekké váltunk. Akinek optimális volt a mintája, egyszerűbb lesz. Akinek nem, annak önfejlesztéssel ki lehet alakítani!
A bennünk keletkezett düh, harag, agresszió nem jó “tanítómestere” a szülőknek. A gyermeknevelés folyamán az első és legfontosabb dolog amit tehetünk: önnevelés +önfejlesztés+önismeret+éni-idő biztosítása+ frusztrációink megfelelő levezetése, de ne a gyerekeken!!!!
Semmi gond, ha ezt eddig elszúrtuk. A jövőbe tekinteni és elgondolkodni ezekről közösen, nos ez az alapja a változást hozó attitűdnek. Fontos tudnunk, hogy ha foglalkozunk ennek a felnőtt részével is, akkor ezáltal a jövő generációjának adunk egy lehetséges esélyt arra, hogy jó mintákat tudjanak követni. A jó minta semmiképp sem az, hogy átesünk a “ló túloldalára” és mindent ráhagyunk, megengedünk a gyermeknek, ez veszélyes! Ez is egy jelenkori szélsőség, aminek az lett a következménye, hogy rengeteg félelmet, szorongást, pszichés nehézséget, éretlen idegrendszert és határtalanságot alakított ki a gyerekekben.
Sok édesapaság és édesanyaság születésének a történetét hallgattam végig az elmúlt 20 évben. Senki sem tökéletes szülő és különben is elég “elég jó” szülőnek lenni! Ez egy folyamat és önnevelés. Mi neveljük a gyermekeinket, ők nevelnek minket. A nevelésnek nem szabad, hogy alapja legyen az, hogy majd én megnevellek!!! Ha nem megy szép szóval, akkor majd erőszakkal! De az erőszak erőszakot szül, de van amikor nem rögtön, hanem később, más területen, máshol és másként tőr majd ki. Ma a legtöbb párkapcsolati- és házassági problémák gyökereiben ezek a dolgok vannak elrejtve. A nevelés egy helyes keret biztosítása, aminek alkalmazkodnia kell az életkori változásokhoz.
Felsorolok néhány javaslatot, aminek az alkalmazása nem könnyű akkor, amikor már “kiborított a gyermek” lélekállapot van, de lehet benne edződni és fejlődni. A tehetetlenség túlságosan megjelent, mint akadály, de itt sincs lehetetlen, csak tehetetlen. Ha ma nem sikerül, akkor holnap újra próbálkozok és egyszer csak megszületik a várva várt eredmény és a szülői sikerélmény is. Mindezeket többdiplomás gyakorlati szakemberként úgy állítom és vallom, hogy három gyermekemet felneveltem és jól működött, pedig a lehetőségeink bizonyos akadályok miatt nagyon nehezek voltak!
7 javaslat a gyermekneveléshez, a düh és harag elkerülésére:
1. Düh, harag, agresszióra nem érdemes egy ugyanilyen sorozatot kilőni szülőként, mert abból “háború” lesz a megbékélés helyett! Ha ezt nehéz megállnunk, akkor “szünetet” kell kérni a lecsillapodásra. Mindenki próbáljon meg megnyugodni (gyermek, felnőtt egyaránt), ezt el kell tudni érni. Van akinél pár perc, de van akinél órák kérdése is lehet. Ezekben a pillanatokban nem érdemes belemenni a dolgok tisztázásába, hibás keresésbe, megbeszélésbe, mert ez járatlan út!
Fontos, hogy szülőként ezekben az állapotokban megismerjük magunkat és én-ismeretet szerezzünk! Az ilyen helyzetben a gyermeket, de önmagunkat is segíteni kell! A tiszta víz ivása és a friss levegő mindig segít az idegrendszernek a háttérben, hogy a megnyugvás elinduljon! Amikor a gyermeknek ebben az állapotban “visszaszámlálunk”: 5,4,3,2,1….., akkor tudnunk kell, hogy a dühét, haragját még jobban feltüzeljük és ilyenkor szokott elcsattanni az, amit sok szülő utólag megbán majd!
2. Figyelemelterelés: ez a legalapvetőbb lehetőség minden korosztályban, főleg ha gyorsan meg kell szüntetni egy kialakult kellemetlen helyzetet (áruházban hiszti, színházban sírógörcs). Ehhez kell a humor és az érzelmi intelligencia használata. Próbálkozni kell, mert minél kisebb a gyermek, annál nehezebb lehet, de épp ez az a módszer, amely a fókuszált figyelem, motiváción keresztül képes a gyermeket kilendíteni ebből a beszorult élethelyzetből. Amint a “beszorultság” pszichés állapota megszűnik, a figyelme visszaterelhető lesz a dolgok megbeszélésére, megnyugtatására, továbblendülésére!
3. Azonnali bocsánatkérés és bűnbánatra felszólítás mellőzése: ez egy agresszív forma és nem vezet jó útra! Regressziót okoz, vagyis a problémába való bennmaradást! Ahhoz, hogy megtegyem ezt a gesztust valaki felé szívből, ahhoz meg kell nyugodnom+ be kell látnom + rá kell éreznem + meg kell értenem a helyzetet. Ez egy agresszív elvárás, nagyon fontos belső érzéseket hagyna ki és az ilyen gyermeknevelés éri el azt, hogy felnőttkori párkapcsolatban vannak emberek, akik nem tudnak vagy nem akarnak bocsánatot és elnézést kérni senkitől! Ez az út ide vezet. Persze nevelni kell ezt a területet,önmagunkban is, de meg kell várni azt, amíg beszélgethetünk róla, vagyis az 5. fázis ajánlásomat. Akkor sem úgy kommunikálva, hogy “kérj bocsánatot”, hanem asszertív kommunikációval:
pl: “Mit gondolsz, mit kéne most tenned, mondanod, ha te voltál a hibás?” Rá kell vezetni erre a gyermeket. Ezt már óvodáskorban nagycsoporttól lehet alkalmazni. Azelőtti életszakaszban pedig kéz a kézben például odamenni ahhoz, aki ellen vétett valamit és együtt elmondani a dolgokat. Ez a minta beépülhet
A cikk teljes terjedelmében a felelosszulokiskolaja.hu oldalon olvasható
