Szülő- és gyereknevelés

Beszakad 2020-ra a magyar felsőoktatás? – A hét ábrája

Az új szabályozás szerint 2020-tól csak azok nyerhetnek felvételt a felsőoktatásba, akiknek legalább egy B2 típusú nyelvvizsgájuk van. (A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdés a) pontja.) A felsőoktatásba jelentkezők közt még 2016-ban sem érte el az 50 százalékot a legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya.

Az új szabályozás szerint 2020-tól csak azok nyerhetnek felvételt a felsőoktatásba, akiknek legalább egy B2 típusú nyelvvizsgájuk van. (A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdés a) pontja.) A felsőoktatásba jelentkezők közt még 2016-ban sem érte el az 50 százalékot a legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya.

A legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők százalékaránya a felsőoktatásba jelentkezők közül - A hét ábrája

Forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2017, MTA KRTK KTI

Sajnos nem úgy tűnik, hogy két év alatt megoldjuk ezt a problémát. A gimnazisták alig több, mint egyharmada tanul heti öt vagy több órában idegen nyelveket, a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban (régi szakiskola) pedig még rosszabb a helyzet.

A heti öt vagy több órában idegen nyelvet tanulók aránya, középfokú képzés (2016)

Forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2017, MTA KRTK KTI

A magyar felsőoktatás évek óta zsugorodik. Ha megfeleződik a jelentkezők száma (hiszen csak a felének lesz nyelvvizsgája), akkor a 2016-os 90 ezer fő helyett már csak 45 ezer jelentkezővel számolhat a magyar felsőoktatás. Végiggondolta ezt valaki?

2018 május 03.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás