AUTIZMUS, KORONAVÍRUS ÉS DIGITÁLIS OKTATÁS? – ÍGY LÁTJA A PÁRHUZAMOKAT EGY ÉRINTETT ÉDESANYA
Autista gyermekemet otthon ápolva az én életem nem sokban változott az elmúlt időszakban, pedig a kisfiam egyébként iskolába jár, integrációban tanul. Az autizmust azok értik igazán, akik közvetlenül vagy közvetve benne élnek, ám a jelenlegi helyzet nagyon jó alkalom lehet arra, hogy a sok párhuzam segítse a megértést. - írta Imre Barbara a wmn.hu oldalán. (vendégposzt)
Két gyermekem van, a lányom tizenhárom éves, a fiam most lesz tíz, ő autista. A Vince körüli helyzet feje tetejére állította a családi életünket. Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, regionális marketing területen dolgoztam egy nagy multinál hosszú évekig, amíg be nem láttam, hogy az autizmus okozta otthoni feladatok mellett sem idegileg, sem fizikailag nem bírom a benti mókuskereket. Felmondtam, és harmincöt évesen beiratkoztam az ELTE gyógypedagógia szakára (nappalira), és az első két félévet az évfolyamelsők között végeztem. Sajnos második évtől az órarend nem volt vállalható a család mellett, ezért először halasztottam, aztán levelezőre váltottam, de azt sem tudtam csinálni a Vince körüli egyre nagyobb nehézségek miatt. A bennem dolgozó tenni akarás azonban nem csökkent, továbbra is keresem azokat a lehetőségeket, ahol a magam módján segíteni tudok, és egy nemes célért dolgozhatok!
A jelenlegi általános helyzet és a mi speciálisabb körülményeink között felfedeztem némi párhuzamot, elmesélem, hogy látom, hátha ez minden irányba segíti az érzékenyítést.
1. Nincs választási lehetőség
Bumm! A helyzet adott, kész tények elé vagyunk állítva.
A tudomány jelenlegi állása szerint már rég a kezünkben tartjuk gyermekünket, amikor megjelennek az autizmusra utaló jelek, amik alapján a diagnózis megszülethet. A szülőknek nincs választásuk.
A cikk teljes terjedelmében a wmn.hu oldalán olvasható.
