A vadregényes sziklaormon magasodó Cseszneki vár minden gyereket lenyűgöz

A vár meredek falairól letekintve a gyerekek szava egyszer csak eláll, örömmel teli rácsodálkozással fedezik fel maguknak a hosszan elnyújtózó Bakony "terepasztalát".

Családi kirándulásunk során meséljük el gyerekeinknek a Cseszneki vár történetének rövidített verzióját: a vár a tatárjárás utáni "várépítési hullám" egyik szereplője volt, kis idővel rá lovagvárként működött, majd többször is gazdát cserélt. Tulajdonosa volt többek között az a Török Bálint, akinek szomorú történetével az Egri Csillagok történelmi regényben ismerkedhetnek meg iskolás gyerekeink. A Rákóczi szabadságharc idején a magyar vitézek hősiesen és sikeresen védték a várat a labanc seregekkel szemben. A Cseszneki vár utolsó  virágkorát a 18. században, az Esterházyak idején élte. A várkastély sorsa akkor pecsételődött meg végleg, amikor 1810-ben a móri földrengés komoly károkat okozott benne, majd néhány év múltán egy villámcsapás következtében a tetőszerkezete is teljesen leégett. Ezt követően a helyi lakosság a vár alsó részének építőköveit szinte teljesen elhordta.

Ha ennél részletesebben szeretnénk a vár történetét megismerni, akkor arról érdemes a vár hivatalos honlapján tájékozódni, mint ahogy arról is, hogy milyen időpontokban látogatható meg a műemlék.

A fenti képen látható torony, egy különálló toronyépület volt régen, aminek alul egyáltalán volt bejárata, csak ezen a szakadék felett magasodó pallón tudtak ki és be közlekedni a bátor katonák – ezáltal teljesen bevehetetlen volt a torony. A pallót támadáskor a várvédő katonák be tudták húzni. Ma biztonságos vasrács zárja el az utat.
Ha csak ránéz az ember a pallóra, egyből rátör a tériszony.

A Cseszneki vár manói – Manókereső játék kicsiknek

A kicsiket kérjük meg arra, hogy keressék meg Terikét és Karcsikát, a vár két állandó lakóját. A kis manók még 2022-ben költöztek a romos falak közé, mert úgy gondolták, hogy a Bakonyban szeretnének végleg „letelepedni”. Ők egy szerelmespárt alkotnak, akik egymás kezét fogva tekintenek le a falakról, kémlelik és őrzik a vidéket.
A szobrokat Rónaszéki Zoltán, helyi művész készítette Cseszneken.

Véletlen baleset 1573-ban

A kapu melletti sziklára épült északnyugati torony a kapuőrség szállása lehetett, az akkori nyugati és déli oldalszárnyakban lehettek az istállók. Egy feljegyzés szerint itt történt 1573-ban egy ágyúrobbanás, amit díszlövésre készülve az ittas Wathay Lőrinc várkapitány okozott, és amelyben ő is életét vesztette.

Fotók a cikkben: Kölöknet