Szülő- és gyereknevelés

8 ok, amiért nem szabad kihagynod az esti mesét! Ezért tartják rendkívül fontosnak a szakemberek az esti mesélést!

Miért kihagyhatatlan az esti mese gyerekkorban? Tudja-e a látott mese, a könyvből olvasott mesehallgatást helyezettesíteni? Hogyan fejleszti az esti mese a gyerekeket? Gyermekpszichológusokat, írókat, pedagógusokat idézünk.

 

Az izgalmas mesecsatornák, internet, okostelefonok világában adja magát a kényelmes helyzet, hogy a bölcsiből, oviból, suliból holtfáradtan hazaesve a lestrapált szülő pillanatnyi nyugalmat keresve bekapcsol egy mesefilmet. A nagy rohanásban éppen  csak a lényeg marad el, hogy a gyerekkel minőségi időt töltsünk.

A nyugodt, összebújós esti mesélést semmi nem pótolhatja, mert óriási szerepe van a felolvasott vagy elmondott mesének gyerekkorban!
Pedagógusok, pszichológusok, írók véleményét idézzük az esti mesehallgatás kapcsán.

  1. Hanula Erika pedagógus, író, blogger:
    „Az esti mese a legalapabb alap. Aki elég mesét hallgat gyerekkorában, annak a képzelőereje megerősödik, a személyisége egészséges irányba fejlődik, az a feszültségeit a mese erejével tudja oldani, és a későbbiek folyamán könnyebben fog tudni tanulni”.
  1. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus
    „A jó tündérmese nemcsak a három-hétéves gyermek gondolkodásmódját tükrözi, de tartalmazza azokat a konfliktusokat is, amelyekkel ez a korosztály szinte törvényszerűen küszködik. A mese hőse - akár királyi családban nevelkedik, akár szegényember kunyhójában -, nem lehet más, csak a „legkisebb” gyermek, hiszen aki a mesét hallgatja, szintén a legkisebb a családban.

    A gyermek - azonosulva a kiszolgáltatott mesefigurákkal - a saját helyzetét, a saját sorsát éli át, és a mesehős diadalával átéli azt a felszabadító, nagyszerű élményt is, amit Arisztotelész óta katarzisnak nevezünk.”
     
  2. Dr. Donauer Nándor klinikai szakpszichológus, neuropszichológus:
    „Ma már egyértelmű, hogy az élő mese hallgatása semmi máshoz nem hasonlítható mértékben fejleszti a később az olvasáshoz és tanuláshoz szükséges képességeket: a verbális kódolást, a figyelem fókuszálását vagy a „belső”, mentális kép létrehozásának a képességét.”

    „Az ölbe vont gyerek szinte észrevétlenül tanulja meg a fókuszált figyelmet mesehallgatás közben. Lebecsüljük a jelentőségét, pedig az élő szöveg megértése kulcsfontosságú lesz az iskolában. Óriási tévedés, hogy a mesefilm be tudja tölteni ugyanezt a szerepet, ugyanis teljesen máshogyan dolgozza fel az agy a látott és a hallott élményeket.”
     
  3. Rudolf Steiner, a Waldorf pedagógia alapítója:
    „Találjatok ki ti magatok meséket! Nem baj, ha rosszabbak, gyengébbek, ha szerényebb a szókincsük. A gyerekek a ti segítségetekkel végzik el a belső munkát, miközben élvezik a ti kreativitásotokat is - számukra ez rendkívül vonzó, és leköti őket.”
     
  4. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus:
    „A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás,  indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul.”

    "Aki minden nap hall mesét, annak iskolába lépéskor a nyelvi fejlettsége másfél évvel előzheti     meg azt, mint aki csak rendszertelenül hall, vagy pláne csak néz mesét. Márpedig a nyelvi fejlettség a gondolkodás alapja."

6.Janikovszky Éva: Ők ma gyerekek

Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet,
Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod vagy a fiad. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz.

 

  1. Bruno Bettelheim amerikai gyermekpszichológus
    „A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni”.

    „Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a tükörképet mutatja; de mögötte hamarosan felsejlik a lélek belső kavarodása, és az, hogyan érjhetük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma.”
     
  2. Vavyan Fable író:
    „A mese spirituális felfedező út, és ennél fogva a legéletszerűbb, amivel úgy tárja fel az emberi életet, ahogy lelkünk látja, érzi vagy érleli magában.”
     
  3. Dr. Kádár Annamária gyermekpszichológus:
    „Két-hároméves korban gyermek- és kisállat történeteket mesélhetünk. Fontos, hogy ekkor a mesében még ne legyen gonosz szereplő, akadjanak viszont a gyermek számára ismerős elemek. (…)

    A hároméves óvodás már tudja, hogy melyik könyvben találhatók kedvenc versei, meséi, élvezettel hallgatja a láncmeséket, a kalandos állatmeséket, a rövid történeteket, a hármas tagolású ismétlődéseket. A mese akkor tartja ébren a gyermek figyelmét, ha váltakoznak benne a párbeszédek, a ritmikus ismétlések, szófordulatok. (…)

    A négyéveseknek az egyszerű szerkezetű, ismétlődő részeket is tartalmazó láncmesék, valamint a rövidebb állat- és novellamesék ajánlottak, mivel cselekményük egyszerű, a bennük szereplő állatok tulajdonságai és viselkedése is emberi. (…)

    Öt-hétéves korban már következhetnek a terjedelmesebb és bonyolultabb tündérmesék valamint a cselekménydúsabb novellamesék.”
     

Forrás:
Ranschburg Jenő:
http://meseterapia.blog.hu/2014/09/27/ranschburg_jeno_a_tundermesek_lelektanabol

Vekerdy Tamás, Rudolf Steiner:
http://www.nlcafe.hu/mesedoboz_gyujtooldal2/20151027/vekerdy-tamas-mese/

Dr. Kádár Annamária:
 http://108.hu/a-mese-pszichologiaja-nem-mindegy-mikor-milyen-meset-hall-a-gyerek

Dr. Donauer Nándor: Magyar Narancs interjú, Nők Lapja Café – Kocsis Kata

2017 szeptember 27. NIC

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás