ÓvodaÓvodai mindennapok

Országos helyzetkép

Mit esznek az ovisok?

Minden szülő jól tudja, hogy az egészséges táplálkozást minél fiatalabb korban kell kialakítani. Azonban a szülői szándék önmagában nem elég, hiszen a lurkók jószerivel többször esznek az oviban, mint otthon.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2009-ben mintegy 1000 óvodában felmérte az étkeztetés helyzetét.

A vizsgálat eredményei koránt sem szívderítőek, hiszen az óvodai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg a követelményeknek. A napi friss zöldséget, gyümölcsöt csak a közétkeztetők fele tudta biztosítani, ugyanakkor az ételek sótartalma rendkívül nagy, mivel sokszor nem a megfelelő nyersanyagot választják, és ráadásul korszerűtlenül készítik el az ételeket.

A folyadékpótlást az óvodák egyharmadában nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő italokkal biztosították, a diétás étkeztetést pedig a közétkeztetők fele nem tudta biztosítani.
.Ráadásul az étrendek úgynevezett nyersanyag-kiszabatában tervezett összetevők és a ténylegesen kiadagolt ételek laboratóriumi vizsgálati eredményei előfordult, hogy nem voltak összhangban.

A napi nettó nyersanyag-norma országos átlagban 259 Ft, ami nem elegendő a korszerű és egészséges táplálkozás elveinek megfelelő étkeztetés biztosításához.

Sláger a hús és a száraztészta

A vizsgálat szerint húsból a rendeletben előírt mennyiség másfélszeresét tartalmazzák az óvodai étlapok. Ráadásul, míg az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlások azonos mennyiségű vörös- és fehérhús fogyasztását javasolják, a vizsgált óvodai étrendekben ez az arány 60-40% volt a vörös húsok javára. Ezen belül elsősorban a sertéshúsból készült ételek voltak jellemzők, a marha-, esetleg vadhúsok aránya ugyanakkor elenyésző.

A korábbi tapasztalatokkal szemben kedvező változás, hogy az óvodák felében megjelent a kínálatban a hal, bár többségében rántott hal vagy halrúd formájában. A gyermekek a 10 nap alatt még így is átlagosan csak egy alkalommal ettek halat.

Tej, illetve tejkészítmények terén az előírt mennyiségnek átlagosan mindössze a 75%-át biztosította a közétkeztetés, ami azért súlyos probléma, mert a kalcium felszívódása ezekből a termékekből a legoptimálisabb. A gyerekek 10 nap alatt átlagosan alig két alkalommal kaptak tejet vagy natúr savanyított tejterméket. Ezzel szemben az elhízás és fogszuvasodás kockázatát növelő, magasabb energia- és cukortartalmú cukrozott tej, kakaó, karamellás tej, tejeskávé a 10 nap alatt átlagosan három alkalommal fordult elő.

Kenyérféléből, péksüteményből az ovisok a rendeletben előírt mennyiségnek átlagosan a 117%-át kapták. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint a finomított pékárukkal szemben előnyben kell részesíteni a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket. A vizsgált óvodák közül 23 adott a gyermekeknek a 10 nap alatt legalább egyszer barna vagy magvas kenyeret, miközben fehér kenyeret ugyanebben az időszakban átlagosan 15 alkalommal.

Száraztésztából átlagosan 2,5-szeresét biztosította a közétkeztetés az ajánlottnak a 10 nap alatt. Volt olyan óvoda, ahol minden másnap szerepelt a kínálatban főtt tészta.

Még mindig nem elég a zöldség és a gyümölcs!

A rendeletben előírtnál viszont kevesebbet, 88%-ot biztosítottak a közétkeztetők zöldségféléből. Nyers zöldséget a főzőkonyhák átlagosan a 10 nap alatt csak 5 alkalommal adtak a gyermekeknek. A 34 óvodából kettő kínálatában csupán egyszer jelent meg a nyers zöldség a 10 nap alatt, de volt olyan óvoda is, ahol 16 alkalommal kaptak a gyermekek zöldséget nyersen.

A zöldségekhez hasonlóan a gyümölcsök mennyisége is 24%-kal elmaradt a rendeletben javasoltaktól. A 10 nap alatt átlagosan 4-szer kaptak a gyerekek nyers gyümölcsöt. Két óvodában egyáltalán nem, két óvodában pedig csak egyszer biztosítottak a 10 nap folyamán gyümölcsöt az óvodásoknak.

Gyors és egészségtelen megoldások

A kényelmi termékek (levespor, leveskocka, gulyáskrém, stb.) használata elsősorban a nagy sótartalom miatt nem javasolt. Ennek ellenére a 35 óvodát ellátó főzőkonyhából 22-re jellemző volt a kényelmi termékek használata, átlagosan minden második napon. Volt olyan 10 napos étrend, ahol 17 alkalommal használtak kényelmi termékeket.

Sokszor kaptak a gyerekek zsíros, tepertős, vajas, margarinos kenyeret kisétkezésre. Az ebbe a csoportba tartozó ételek közös jellemzője, hogy nagy energiatartalom mellett alacsony a tápértékük. Ezek az ételek önálló kisétkezésként 23 óvodában jelentek meg, illetve volt olyan óvoda, ahol a 10 nap alatt 8 alkalommal kapták ezeket a gyermekek. Szalonna és kolbász 21 óvoda étlapján szerepelt, előfordult, hogy minden másnap.

Hasonló a helyzet a mogyorókrémes, lekváros kenyér, keksz, nápolyi, pék-, illetve cukrászsüteményekkel. Az ebbe a csoportba tartozó ételek is jellemzően nagy energiatartalmúak és kis tápértékűek. Ennek ellenére szinte minden óvodában megjelentek ezek az ételek a kínálatban, átlagosan minden második napon.

Nem takarékoskodnak a sóval

A vizsgálatban 96 napi étrendet laboratóriumi elemzésnek is alávetettek. Az étrendek több mint harmadrésze, 35%-uk egyetlen vizsgált szempontnak sem felelt meg, miután túl nagy volt a zsír-energiaszázalékuk, túl magas a só-, és ugyanakkor túl alacsony a kalciumtartalmuk. Az étrendek 58%-a 1 pontot kapott, ezek döntő hányada a 30%-nál kisebb zsír-energiaszázalék teljesítéséből származott. Két pontot kapott az étrendek 7%-a, ezek az energiaszázalék és a kalciumtartalom előírásának feleltek meg. Ám a vizsgált étrendek közül egyik sem felelt meg együttesen mindhárom követelménynek, mivel az összes étrend sótartalma jelentősen meghaladta az 1,95 g-ot.

Ez nem is csoda, hiszen sok helyen az ételízesítő mellett sót is használtak. Volt olyan közétkeztető, aki ezt az eljárást 10 nap alatt 14-szer alkalmazta.

A vizsgálat készítői a közétkeztetésre vonatkozó önálló rendelet megalkotását kezdeményezik, ami a személyi és tárgyi minimumfeltételek mellett tartalmazná a korcsoportonkénti előírásokat, a diétás étkeztetés előírásait, valamint az ellenőrzés szempontrendszerét a közétkeztetés teljes folyamatában.

A jelentés teljes szövege innen letölthető.

2010 január 03. kölöknet

 
Kölöknet hozzászólások  
(22 hozzászólás) 
2010 november 12.
Hajni
Azt nem tudom, hogy miért baj annyira a zsíros kenyér főleg ha lila hagymát esznek hozzá. Ha mangalica zsír az nagyon egészséges és nem kell minden nap azt enni, de egy héten egyszer szükség van rá. A margarin sokkal egészségtelenebb, mert annyi kutyulékot tesznek bele.A só túlzott használatát én is elítélem , de a szalonna megint nem egészségtelen kis adagban.
Olyan rossz, hogy az emberek tudatába beleépítették, hogy minden ami zsíros az ártalmas a szervezet számára.
Csomó vitamin zsírban oldódik fel ezért nem lehet teljesen megvonni az embertől , főleg nem a gyerekektől.
Persze a zöldség, gyümölcs is nagyon fontos!
2010 november 09.
Annanya
Sajnos a közétkeztetés elég siralmas, állítólag a pénzhiány miatt, de ahogy itt írtátok, hogy pluszba visztek be gyümölcsöt, úgy szerintem fizetnének is többet a szülők, ha ez azt jelentené, hogy egészségesebb ételt kapna a gyerek.
Az én kisfiam szerencsére imádja a zöldségeket, szinte még jobban mint a gyümölcsöket, úgyhogy ez nagy könnyebbség, de a téli náthás időszakban még így is szükségesnek tartom, hogy az immunrendszerét egy kicsit megtámogassuk. Mi probiotikus joghurtot szoktunk enni, általában homeopátiás golyócskákat is szedünk, megelőzés gyanánt, és a béres cseppet is, mióta lehet, adom az egész családnak. De még így is képes lyukat ütni a pajzsunkra az a fránya nátha..
2010 november 09.
Zsófia
Sajnos sok gyerek nem rajong azokért az ételekért, amiben sok a vitamin. Az én gyerekeim például nem esznek sok zöldséget és gyümölcsöt. Gondoltam, hogy utánanézek, hogy ezt hogyan lehetne pótolni. És láttam ,hogy a béres a hiányos táplálkozásra is megoldás. Nálunk ez bevált, de remélem, hogy rászoknak majd a zöldségre...és nem kell mindig így pótolni a vitamin bevitelt, de most ez tűnik a legjobb megoldásnak. Egyébként bevált, a termék jó, nincs mellékhatás...ajánlom azoknak, akiknek a gyerekük olyan finnyás, mint az enyém :):):)
Összes hozzászólás (22) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás