Óvoda

Mi lesz veled, családi napközi?

Törvénytervezet látott napvilágot 2015 utolsó negyedévében, ami igen megdöbbentette a szakembereket, és csak részben jutott el a szülőkhöz, az érintettekhez. Az EMMI törvénytervezete szerint valóra váltható  a kormány bölcsődei férőhelybővítése 2018-ig 17 ezer új helyről szól az ígérete. A családi napközikre viszont, úgy látják, már nem lesz szükség.

Tehát alaposan átalakítanák a kisgyerekek napközbeni ellátásnak a rendszerét.

A három legfontosabb tényező a  tervezett változásokból:

  • a családi napközik megszüntetése,
  • újfajta bölcsődék bevezetése (mini-, munkahelyi- és családi bölcsőde néven),
  • az eddiginél sokkal több önkormányzat kényszerítése bölcsődei ellátás biztosítására.

Az indoklás szerint az átalakítás oka, hogy most már vannak kötelező délutáni iskolai foglalkozások, kötelező az óvodába járás is, és egyébként célszerű "profiltiszta" szolgáltatásokat létrehozni. Az intézménytípus megszűnésével eltűnne az a lehetőség is, hogy egy gyerek 5 éves koráig családi napköziben tegyen eleget az óvodába járási kötelezettségének.

családi napközi

A családi napközi (csana) és a bölcsődei hálózat átszervezéséről, a megjelent törvénytervezet tartalmáról, a várható nehézségekről és a tennivalókról beszélgettünk a szakma kiváló képviselőivel.

Arra a kérdésre, hogy miként érinti a csana átszervezése a bölcsődéket, Farkas Anikó bölcsődei szakember sem tud egyértelmű választ adni. Véleménye szerint olyan értelemben talán nyer a bölcsőde, hogy az eddigieknél többféle intézmény kínálkozik (munkahelyi, mini, családi), és ezáltal olyan településeken is lehetséges lesz bölcsődéket nyitni, ahol eddig nem működhettek. Hozzátette, hogy ez is értelmezés kérdése, mert a csana eddig is nyílhatott ezeken a területeken...

Úgy gondolom, hogy az egységes elnevezés – „bölcsőde” – a szakmai elvárások egységére is utalhat, de csak és kizárólag abban az esetben, ha kisgyermeknevelői végzettséggel rendelkező szakdolgozókat foglalkoztatnak az új intézmények is. A kisgyermeknevelői képesítést eddig is sokféle tanfolyamon, iskolaformában lehetett megszerezni, éppen ezért fontos figyelni a színvonalra. A szakmának arra kell törekednie, hogy egységesítse a minőségi képzés elvárásrendszerét, és nem pedig arra, hogy további, esetleg rövidebb idő alatt végzettséget adó, „gyorstalpaló” tanfolyamok indulhassanak. A minőségpolitika érdekében lényeges tisztázni továbbá a személyi feltételeket, nevezetesen azt, hogy a kisgyermeknevelők helyettesítése csak azonos végzettségű munkatárssal legyen lehetséges” – vélekedik a szakember.

családi napközi

Mátay Katalin főorvos asszony, a csana szülőanyja és elkötelezett támogatója sajnálja, hogy elveszik a név, ami jól tükrözte azokat a feladatokat, amit vállaltak: az identitás megőrzését, a szülői igények kielégítését, a gyermekközpontú gondolkodásmódban történő napközbeni gyermekellátás differenciált megvalósítását, a széles korosztály gondozási–nevelési lehetőségét.

„Ha a bölcsődében mint gyűjtőnévben (vö.: 3 éven aluli kisgyermekek napközbeni felügyelete) gondolkodunk, nem szabad, hogy ez egyenlő legyen azzal, hogy az 5 kisgyermeket ellátó Családi Bölcsőde szolgáltatás elveszítse az elődjére jellemző előnyét, feltétel rendszerét” – hívta fel a figyelmet. „Ami jó, azt meg kell tartani. A rugalmassága, a kis gyermeklétszám, a maximális odafigyelést biztosító, egyéni szükséglet szerinti ellátás, a családi otthonhoz közelítő tárgyi feltételek mind-mind változatlanul vonzóak lehetnek azon családok számára, akik ezt értéknek tekintik, illetve azoknak a kisebb településeknek is megfelelhetnek, ahol a gyermeklétszám miatt nincs szükség bölcsődei intézmény kialakítására. Ha a nevünk változik is, aminek természetesen nem örülünk, a tartalomnak nem szabad változni.”

Hozzátette, egy szolgáltatástípus életében valaminek a megszűnése új lehetőségeket is teremt. Reményei szerint, a 3 évesnél fiatalabb kisgyermekek ellátása mellett a korai fejlesztést igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő gondozásához is megkapják a segítséget.

Az átmeneti rendelkezések sok mindenben döntően befolyásolják majd a megvalósítást. Gondolok például arra, hogy biztosítani kell, hogy a most 2015 szeptemberében felvett 3 éves óvodáskorú gyerekek két évet maradhassanak a csanában, és csak 5 éves korban menjenek át az óvodába. Nem tehetjük őket ide-oda a törvényi rendelkezések változásai miatt. Valamint azt is tudjuk, hogy 5 évig a pályázati pénzekkel létrejött szolgáltatásoknak működniük kell. Ez kötelezettségvállalás volt, ezt nem lehet megszegni.” – hívta fel a figyelmet.

Felvetette, mi lesz az óvodába/iskolába járó, de felügyelet szempontjából kérdéses helyzetű gyerekekkel. Mátay Katalin szerint a problémát a szakemberekkel együtt át kell gondolni és ki kell dolgozni. A jelenlegi helyzetről a tartalmi munkák ismeretében az a véleménye, hogy arányát tekintve kevés óvodáskorú gyermek jár jelenleg családi napközibe, és kisebb számú az iskoláskorú, magántanuló vagy a délutáni iskolalátogatás alól felmentett gyermek. Új lehetőségként tárgyalja a törvénytervezet a napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatást, ami a 14 év alatti gyermekek számára, tehát a legszélesebb korcsoportban ad lehetőséget olyan gyermekek ellátására, akiknek bölcsőde, óvoda vagy iskola mellett/ helyett szüksége van napközbeni felügyeletre – rugalmasan, teljes szülői munkaidőben, részidőben, akár a gyermek otthonában is. A főorvos asszony bízik abban, hogy ha a szakemberek figyelmet fordítanak a szakmai tartalmak meghatározására, ez a szolgáltatás jól ki tudja majd egészíteni a bölcsődei, óvodai és iskolai napközbeni ellátás lehetőségeit.

A következő ajánlások fogalmazódtak meg az eredményes átalakítás érdekében:

A családi bölcsődével szemben támasztott elvárás az, hogy

  • a 3 éven aluli gyermek ellátását vállaló családi napközik változatlan feltételekkel kerüljenek át az új szolgáltatási körbe,
     
  • az alacsonyabb gyermeklétszám, illetve az SNI-s kisgyermekek ellátási lehetőségének biztosításához, megteremtéséhez kérjük az állami támogatás újragondolását, differenciálását,
     
  • a települések szükségletei alapján létesülő, új családi bölcsődék nyerjenek befogadást az állami támogatási rendszerbe,
     
  • kerüljön felülvizsgálatra a működtetés feltételét jelentő tanúsítványt adó tanfolyam szakmai tartalma, óraszáma, ez igazodjon a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokhoz,és a tanfolyam érettségire épüljön,
     
  • a szolgáltatók - függetlenül attól, hogy hálózatban, vagy egyénileg dolgoznak, - kapjanak módszertani segítséget, melynek rendszerét ki kell dolgozni. Biztosított legyen számukra az elérhető (financiálisan és földrajzilag is), rendszeres továbbképzési lehetőség.

 

 

„A jelenleg ismert átalakítási tervekről az a véleményem, hogy több szempontú, nem egyértelműen jó, vagy rossz az elképzelés” – vélekedik Bakonyi Anna pedagógiai szakértő

 

„A bölcsődei hálózat szélesítésével nagyon egyetértek. Óvodapedagógiai szakemberként nem kompetenciám megítélni, hogy a leendő – és vélhetően többféle – bölcsődei változatok milyen minőségben lesznek képesek ellátni a 0-3 éves korosztályt. Nyilvánvaló, hogy egy sor szempontot végig kell gondolni, mind a szakmai működés, mind a technikai feltételek szempontjából. Annak a lehetősége, hogy több fajta intézmény közül lehet választani, továbbá, hogy a családok életkörülményeihez rugalmasan alkalmazkodó megoldások lesznek, s hogy ezáltal bővül a hálózat, mindenképpen üdvözítő.” – fejtette ki a szakember.

Hozzátette, mivel az óvoda felől közelíti meg ezt a kérdést is (ha nem is ez az első tennivaló), előbb-utóbb ki kell dolgozni az új rendszer és az óvoda közötti kapcsolat mélyítésének szempontjait, módjait. Ennek egyébként már vannak előzményei – ezeket a dokumentumokat lehet adaptálni, speciális megoldásokkal kibővíteni.

Úgy véli, az átalakuló csanákkal kapcsolatban meglepő a változtatás, hiszen nem is olyan régen még a csanák megerősítése volt a cél, elsősorban azzal, hogy 5 éves korig kiválthatta az óvodát. Ez a szándék abban is megnyilvánult, hogy az elmúlt években számos pályázat a csanákra fókuszált, és ezért fejlesztési tevékenységek indultak be több megyében, városban és a fővárosban is.

„A csanák színvonalát nem érintem, nagyon elismerem a munkájukat. Ugyanakkor azzal nehezen tudtam azonosulni, hogy az óvoda szerepét átvegye bármely más intézmény, ami nem óvoda... Sem a képzés módja, sem az intézmény célja nem indokolja az átjárhatóságot. Ráadásul így az óvoda utolsó éve (többnyire nagycsoportja, de nem feltétlenül, hiszen léteznek vegyes csoportok is) pusztán egyfajta iskola előkésztő lesz.” – mondta Bakonyi Anna.

Megjegyezte, hogy a csanák és az óvodák közötti együttműködés nem szűnik meg, egyrészt az átmenet miatt, másrészt pedig azért, mert lesznek gyerekek (várhatóan nem túl sokan), akik délután, óvoda után majd az átalakított csanákba – új nevükön: házi gyermekfelügyelet intézményébe – fognak járni, és nem hazamennek egyből az óvoda után. Hogy ők együtt is lehetnek iskolásokkal, az külön szakmai kérdés, ami kidolgozásra vár, mint ahogy az is, hogy az óvodába nem járó gyerekek (hanem a bölcsődében és/vagy a csanában maradók) számára milyen tartalommal és milyen módszertannal jelenjen meg az iskolába lépés előtti időszak eltöltése.

családi napközi

„A 3 éves korban kötelező óvodába járás – minden dicséretes és indokolt célja ellenére – merevnek tűnik. Vannak gyerekek, akiknek a bölcsőde, másoknak pedig a csana a megoldás. Nem utalok a felmentett gyerekekre, erre ma is van lehetőség. Azokra a kicsikre térek ki inkább, akik járnak intézménybe, de nem való nekik az óvoda, vagy azért, mert SNI-sek, vagy pedig azért, mert lassan érők, lassabban fejlődők stb. (Ezeket az okokat részletesen és nagyon alaposan kellene kidolgozni.) Fontos tehát, hogy számukra biztosítva legyen a közösség, az anyák számára pedig a munkavégzés lehetősége. Ezt az űrt nemcsak a bölcsőde, hanem a csana is kitöltheti. Erre azonban fel kell készülni a tárgyi, a tudásbeli és a humánpolitikai tényezők biztosításával. Ki kell dolgozni a feltételeket, és azt is pontosan meg kell fogalmazni, hogy mely gyereknél indokolt a bölcsődében maradás, és kinél (és miért) jobb a csana” – vélekedett szakértő.

Összességében a tervezet céljával egyetértett Bakonyi Anna, határozott véleménye azonban az, hogy a részletek kidolgozása elengedhetetlen része a folyamatnak, mivel ezek a részletek nem pusztán a szervezet működésének módjára, hanem annak tartalmára is vonatkoznak.

2016 január 18. Villányi Györgyné Jutka szakértő összeálíltása

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás