Óvoda

Mit tegyek, ha…?

Konfliktushelyzetek az óvodában

„A gyermek – gyermek közötti konfliktus tisztázása és megoldásának elősegítése óvodapedagógusi feladat. (Kérjük a Kedves Szülőket, hogy ne önbíráskodjanak!)
A szülő – óvodapedagógus/dolgozó közötti konfliktust elsősorban az adott helyen, az adott személlyel kell megpróbálni tisztázni. Sikertelenség esetén az intézményvezető segítségét kell kérni. Eredménytelenség esetén javasolt a fenntartó Önkormányzat intézkedésének megkérése”
– olvasható óvodai házirendekben.

Óvodai élete során számtalan probléma adódhat gyermekünkkel kapcsolatban. Fontos, hogy a kialakult helyzetet a lehető legjobb módon próbáljuk megoldani.

Arról, hogy mi történik az óvodában, amikor a szülők nincsenek ott, csak másodkézből szerezhetünk információkat: vagy az óvónőtől, vagy a gyermekünktől, esetleg egy „jó szándékú” szülőtől. Fontos tehát, hogy amikor tudomásunkra jut, hogy valami nincsen rendben, körültekintően járjunk el.

konfliktus helyzet az óvodában

Lássunk néhány tipikus helyzetet.

1. A gyerekünk otthon rendszeresen panaszkodik az óvó nénire. Biztosan van valami oka ennek, de ezt nem lehet a reggeli vagy délutáni rohanásban az ajtóból kiabálva „elintézni”. Kérjünk időpontot a pedagógustól, és nyugodt körülmények között beszélgessünk vele. Törekedjünk arra, hogy ne vádakat szórjunk a fejére, hanem jelezzük a gyerekünk érzéseit. A támadó hozzáállás a másik félből vagy védekezést, vagy ellentámadást vált ki, és ez semmiképpen nem segíti azt, hogy tisztán láthassunk és megoldást találhassunk.

2. Az óvó néni folyton panaszkodik a gyerekünkre. A négyszemközti beszélgetés ilyenkor sem kerülhető el. Biztosan nem esik jól szülőként azt hallani, hogy „baj van” a gyerekkel. De a gyerekek sokszor nem olyanok az óvodában, mint otthon. Az is előfordul, hogy amit mi otthon elfogadunk, talán észre sem veszünk, az a közösségben élve szembetűnővé válik, esetleg a társas élet szabályainak sem felel meg.

Szintén gyakori forrása a szülő és a pedagógus közötti konfliktusnak az iskolaérettség kérdése. Előfordul, hogy az óvó néni nem javasolja az iskola megkezdését, amit a szülő sérelmez. De az is gyakori, hogy az óvó néni alkalmasnak találja a gyereket az iskolára, a szülő mégis szeretné még egy évig az óvodában tartani. Hogy milyen lépéseket tehetünk, ha nem értünk egyet az óvodapedagógus véleményével, arról a Ki dönt az iskolaérettségről? című írásban lehet részletesen olvasni.

3. A gyerekünk panaszkodik otthon, hogy bántották az óvodában. Mi tehet egy szülő ebben a helyzetben? Javasolja a gyerekének, hogy üssön vissza? Esetleg kerülje el a „gonosz” gyereket? Vonja felelősségre a pedagógust? Talán „számoljon le” a verekedő gyerekkel vagy annak szüleivel?

Két vagy több gyermek konfliktusát nagyon nehéz kívülállóként megoldani. Az óvodapedagógus nem „igazságosztó”. Természetesen közbe kell lépnie minden olyan esetben, amikor valaki bántalmazza a másikat, de a nézeteltéréseket nem lehet pusztán a hatalomnál fogva eredményesen megoldani. Mivel a szülő csak utólag értesül az óvodai eseményekről, ezért a konfliktust megoldani már nem tudja, legfeljebb újabbakat generálhat a fellépésével. Láttam már feldühödött apukát, aki a bejárati ajtóból kiabálta, hogy „jöjjön elő az óvónő, majd megmondom én neki”, láttam már vöröslő fejű anyukát, aki berontott a csoportszobába, és követelte, hogy „adják elő neki azt a kölyköt”. És tanúja voltam már annak is, amikor az utcán meglátta a másik szülőt, és ott helyben akart vele elszámolni.

Hogy mit lehet akkor tenni? Semmiképpen nem szabad a problémát szó nélkül hagyni. Feltétlenül jelezni kell az óvó néninek, ha tudomásunkra jut, hogy a gyermekünket sérelem érte. Ő tudja megfigyelni a gyerekek viselkedését, és szükség esetén javasolhatja akár az érintett szülőkkel való közös megbeszélést, vagy kérheti szakember (például pszichológus) segítségét.

Az egymással való hatékony kommunikáció az eredményes együttműködés feltétele. Ahogyan Horváth Magdolna is fogalmazott egy korábbi írásában: „A legfontosabb, hogy ne ellenfelek legyünk, ne győztes-vesztes harcnak tekintsük a konfliktusokat, hanem a felmerülő probléma közös megoldására törekedjünk a gyermek fejlődése érdekében, világossá téve és tiszteletben tartva az intézmény és a család határait… A szülő és pedagógus közötti konstruktív problémamegoldás elemi érdeke a gyermekeknek.”

Emellett fontos az is, hogy sokat beszélgessünk otthon a gyermekünkkel. Mert nem biztos, hogy az óvodás mindig megérti azt, ami az óvodában történik. Sokszor csak érzi, hogy valami nincsen rendben. A közös beszélgetés nemcsak arra jó, hogy a felnőtt információkhoz jusson az óvodai életről, hanem arra is, hogy segítsen a gyereknek feldolgozni az eseményeket.

2011 március 07. Tajti Éva

 
Kölöknet hozzászólások  
(6 hozzászólás) 
2015 szeptember 20.
óvónéni
Kedves Hajni! Jobb lett volna az óvónővel megbeszélni ezt, és nem egyből a vezetőhöz szaladni... Nem erőből kell a konfliktusokat megoldani. Soha nem jó, ha a szülő és az óvónő között feszültség van - és a "kedves" új óvónő meg ön között - azzal, hogy nem vele beszélte meg, hanem elment "árulkodni" - egy nem jó kapcsolat alapozódott meg.
2011 december 15.
Szabóné
Kedves Marcsi!
Megdöbbenve olvastam soraidat.Nem tudtam én se aludni az oviban,de feküdtem csendben és ennyi.A gyerek így fejezi ki a jóságát.Csendben fekszik.Ezt inkább dicsérni kellene.Ha a jóságot ilyen drasztikusan bünteti el sem akarom képzelni hogy mivel bünteti a rosszat.Gyerekekkel foglalkozom 15 éve.Nevelés és a tanítás megkívánja a következetes gondolkodást.Ez is egy szakma.A diploma ellenére rengeteg kontár munkát tapasztalok manapság.Pedig ezek a diplomás emberek ugyebár a nevelés szakértői.-Legalábbis annak kéne lenniük.
2011 március 25.
Kedves Marcsi!
Az uzsonnát semmilyen okból nem lehet megvonni a gyermektől. Azért sem, mert nem aludt. Aludni nem kötelező az óvodában, csak ágyban pihenni, csendben lenni, a többiek alvását nem zavarni. Az uzsonnát a szülő kifizette (vagy ha ingyen étkezik, akkor az önkormányzat), ezért IS jogában áll azt a gyereknek az óvodában elfogyasztani. Én is azt javaslom, hogy próbáljon meg még egyszer beszélni az óvónővel. Ha ez nem vezet eredményre, akkor érdemes felkeresni a vezető óvónőt.
2011 március 25.
Kriszti
Kedves Marcsi,

szerintem szörnyű hiba, amit az óvónő csinál. Egyrészről azért, mert nem minden gyereknek van szüksége alvásra, másrészről ételmegvonással büntetni főbűn. Szóval szerintem tarts ki, képviseld továbbra is a gyereked érdekeit, ahogy eddig is, ne egyedül, egyesével, hanem csoportosan szólaljatok fel (pl. szülői értekezlet). Ha ez nem válik be, keresd meg a váltótársat, beszélj más óvónővel, és ha mindez nem vezet eredményre, menj a vezetőhöz. Sok sikert!
2011 március 24.
marcsi
és mi ojankor a teendő amikor a gyerekem nem alszik csak fekszik csöndben és az óvónéni mert nem aludt a gyerek büntiből nemkaphat uzsonnát és sír a gyerekem mikor a többi gyerek eszik és óvónő szerint valamivel megkell fogni.Többen szóltunk az oviba hogy ez nem helyes szerintünk és mégsem történt semmi:(
2011 március 16.
HajniVLB
Nálunk olyan volt ,hogy reggel bement a gyerek a csoportba ,és köszönt...mindig köszön ,mert megvárom.Erre a "kedves" új óvónéni elkezdte szekálni hogy köszönjön,mert ő nem hallotta ...és addig magyarázott míg a fiam sírni kezdett,mikor sosem sírt azelőtt az oviban....na délután beszéltem a vezető óvónővel ,azóta sincs semmi gond :D
Összes hozzászólás (6) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás