ÓvodaCsaládi napközi

Bölcsőde, óvoda és családi napközi – mi micsoda?

Anyagi vagy elvi megfontolásból, de gyermekünknek előbb-utóbb közösségbe kell kerülnie. Általában több alternatíva közül választhatunk, ám azért nem árt egy kicsit ügyeskedni, ha tényleg megfelelő helyet szeretnénk biztosítani számára.

Kevés olyan család van, ahol valamelyik szülő a lehető legtovább szakadatlan felügyeletet tud biztosítani a csemetéje számára, úgyhogy ilyenkor merülnek fel olyan alternatív lehetőségek, mint a bölcsőde, az óvoda, magánóvoda vagy családi napközi. Az elválás persze soha nem könnyű, rengeteg könnyel és hadakozással fog járni, ám nem lehet mit tenni, a szocializáció szólítja a porontyot. 

A gyermekkel legkorábban, 20 hetes kortól harmadik életévének betöltéséig foglalkozó állami intézmény a bölcsőde. Két fajtáját különböztethetjük meg, a naposat és az úgynevezett heteset. Napos esetében a maximális gondozási idő nem haladhatja meg a 12 órát, a hetesnél viszont legalább 120 órában, bentlakásos formában biztosítják az elhelyezést arra az esetre, ha a gyermek egészséges testi és szellemi fejlődése otthon nem biztosítható.

Magán változata országunkban nem igazán elterjedt egyik verziónak sem, pedig férőhely hiányában volna rá igény, bár sokan összekeverik a családi napközivel, holott ez utóbbi egy más intézményforma, melyre később kitérünk.

A bölcsőde célja, hogy életkori sajátosságoknak megfelelően napközi ellátást biztosítson a kicsiknek, gondoskodjon nevelésükről, gondozásukról, testi-lelki fejlődésükről. De ezen felül vállalhatja a 6 éven aluli fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását is. Tehát az intézményben nem „csupán gyermekmegőrzés” zajlik, ahogyan ezt sokan gondolják.

A bölcsődei ellátást általában funkcionális okokból önként veszik igénybe a szülők, de kezdeményezheti gyermek- vagy háziorvos, körzeti védőnő, szociális- és családgondozó, gyermekjóléti szolgálat és gyámhatóság is. A szülői hozzájárulás azonban ezekben az esetekben is szükséges.

A felvételi kérelmet egy orvosi igazolással együtt kell benyújtani, ami megerősíti, hogy a gyermek nem szenved semmiféle fertőző betegségben, egészségi állapota alkalmas közösségben való tartózkodásra. Az ellátás hároméves korig vehető igénybe, tehát a nevelési év végén megszűnik, ha csak a bölcsőde orvosa mást nem javasol. Ebben az esetben plusz egy évig maradhat a bölcsődében a gyerkőc.


A szocializációs lépcső következő foka az óvoda, amely hároméves kortól iskolakezdésig biztosít ellátást . A bölcsődével ellentétben itt már nemcsak a szülő dönt arról, hogy igénybe kívánja-e venni az állam nyújtotta lehetőségeket, a gyermek 5 éves korától napi négy órában köteles részt venni az óvodai foglalkozásokon – sőt, a tervek szerint 2014-től már hároméves kortól kötelező a kisgyermekek beíratása.

A napközbeni ellátáson felül az intézmény feladata a testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlesztés is, valamint az iskolában zajló nevelő-oktató munka előkészítése. Az óvodások számára életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő pihenést, szabadidőt, testmozgást, étkeztetést biztosítanak egészséges és biztonságos környezetben. Az óvodai ellátáshoz igénybe vehető heti időkeret ötven óra, ám ez szükség esetén bővítendő.

Az állami óvodákban a különböző foglalkozások ingyenesen igénybe vehetők, nem kell fizetni az egészségügyi felügyeletért, eszközhasználatért, egyedül az étkeztetésért kérhetnek térítést. A beíratási szándékot a limitált mennyiségű férőhely miatt nem árt jó előre jelezni az intézményeknek, s amennyiben azok alkalmasak a gyermek fogadására, már csak óvodai alkalmasságot igazoló orvosi papírra és személyi adatokra van szükség.

A magánóvodák az állami megfelelőjükhöz hasonlóan szigorúan szabályozottak és ellenőrzöttek, ám létesítésük és fenntartásuk bonyolultabb és költségesebb. Többségük alapítvány által működtetett, de magánóvodának minősülnek az egyház üzemeltette intézmények is.

A gyermekek itt szintén hároméves kortól iskolakezdésig vehetik igénybe a szakértő felügyeletet, fejlesztést, oktatást, étkeztetést, ám mindezért a szülőknek fizetniük kell. Léteznek magasabb és alacsonyabb árkategóriás óvodák is, de a kevesebb költséggel járók felszereltsége gyakran nem éri el az állami megfelelőjükét. Általában kisebb csoportlétszámok, színesebb programok jellemzik őket. 

Családi napközibe, mely a két intézménytípus között helyezkedik el a szocializációs létrán, 20 hetestől 14 éves korig járhatnak gyermekek. A hely nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést biztosít számukra az életkoruknak megfelelően, a csoportok kis létszámának köszönhetően pedig esetlegesen nagyobb odafigyelést, mint az egyéb intézmények.

Remek, ám eléggé költséges megoldás ez azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde-óvoda, vagy egyszerűen csak nem elegendő a férőhely. Családi napközi üzemeltethető a működtető személy otthonában vagy egy külön erre a célra kialakított helyiségben, mindkét esetben szigorú jogszabályok vonatkoznak rá.

Az oda járó gyermekek létszáma csak két gondozó esetében haladhatja meg az öt főt, de hétnél semmiképpen nem lehet több. Amennyiben az ellátottak között fogyatékkal élő is van, négy fő a maximális határ, ha pedig mindegyik gyermek fogyatékos, akkor három.

Ezeket az intézményeket is gyakran bölcsődének keresztelik a könnyebb elérhetőség érdekében, ezért mindenképpen tájékozódjon az intézmény jellegéről, ha gyermekét be szeretné iratni.

Vörös Dóri 

2013 április 09. Vörös Dóri

 
 
Kölöknet hozzászólások  
(3 hozzászólás) 
2014 április 29.
modrill
Kedves Anna, ehhez tudnunk kellene, milyen speciális nevelési kihívásokkal jár a kislánya betegsége.
2014 április 18.
Kádi Anna
tisztelt kölöknet olyan kérdésem volna hogy van egy3éves gyerekem és ovodát keresek neki és kiskunfélegyháza környékén mert bigacra nem veszik fel betegsége miat nagyon szépen kérem,hogy segitsenek köszönöm
2013 augusztus 15.
Krisztina
Tisztelt Kölöknet! A cikkükben az szerepel, hogy bölcsődei gondozásnál "napos esetében a maximális gondozási idő nem haladhatja meg a 12 órát". A kisfiam bölcsődéjében pedig gyerekvédelemre meg helyi rendeletre hivatkozva azt mondják, hogy egy gyereknek nem szabad 9 óránál többet a bölcsődében tartózkodni. A hivatkozott rendeletet nem tudták nekem bemutatni. Egyedülálló szülő esetében, ha vidéken dolgozik napi 8 órában, akkor fizikai lehetetlenség megoldani, hogy 9 órába beszorítsa a gyerek bölcsődei tartózkodását (én is csak úgy tudom, hogy a munkaadóm hozzájárul a 7,5 órás munkaidőhöz, a munkám fennmaradó részét pedig esténként, otthon fejezem be). Kérdésem: milyen jogszabály alapján szigorítják a gyerekem bölcsődéjében a maximális benntartózkodást (egyébként 6-17 között van a nyitvatartás).
Kölöknet hozzászólás
aláírás