ÓvodaCsaládi napközi

Dr. Mátay Katalin olvasónk levele

A családi napközi célja és feladatai

Dr. Mátay Katalin a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének elnöke az alábbi levélben válaszolt a Kölökneten nemrégiben megjelent „Nem azonos az óvoda és a családi napközi” című cikkre. Írásában részletesen kifejti eme intézményforma célját és indítattásait, valamint feladatait és előnyeit. Ki működtethet családi napközit? Milyen előképzettség és infrastrukturális háttér szükséges hozzá? Ezekre a kérdésekre kaphatunk részletes válasz Katalin leveléből.

"A családi napközi a gyermekvédelmi törvény által szabályozott, a gyermekjóléti alapellátás körébe tartozó szolgáltatás, mely kis létszámú gyermekcsoport napközbeni ellátását hivatott szolgálni. Kialakításához, felszereléséhez, a szolgáltatást nyújtók kiválasztásához és a szolgáltatás működéséhez a gyermekvédelmi törvény és végrehajtását szolgáló jogszabályok keretet adnak, melyet minden fenntartónak be kell tartani.

Tehát a családi napközi a család számára egy gyermekjóléti, választható szolgáltatás, segíti a családot abban, hogy 20 hetes - 14 éves korú gyermeke számára megfelelő gondozást-nevelést, a gyermek korának megfelelő, tapasztalást és tanulást lehetővé tevő felügyeletet, tartalmas szabadidő eltöltést és megfelelő élelmezést biztosítson arra az időre, amíg a szülő dolgozik, vagy valamilyen oknál fogva napközben nem tud a gyermekről gondoskodni.

A közel két évtizedes tanfolyam-szervezési tapasztalat és a gyakorlat bizonyítja azt, hogy sok pedagógus – kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító és tanár – dolgozik a családi napközikben, az egyéb végzettségűek a szükséges tudást a családi élet, a saját gyermek nevelése során szerezték meg.

Ha valaki erre a feladatra vállalkozik, akkor a szakképzésben és a családban megszerzett tudása és tapasztalat mellett el kell végeznie egy a 40 órás tanfolyamot. A felkészítés a családi napközi ismérveivel, a létesítés szabályaival, a működtetés, gazdálkodás, az adminisztráció összefüggéseivel ismerteti meg a hallgatót, tanítja azt, hogy a napi munka feltételeit, a gyermekek napközbeni életét a gyermekek korához, igényeihez, szükségleteihez igazodva kell megtervezni és végezni, segítve az egyes gyermek testi, lelki és szociális fejlődését.

Csak akkor kap a szolgáltatás működési engedélyt, ha a szakmai program hitelt érdemlően bizonyítja a megfelelő feltételeket és a napirend összeállításánál a gyermekek nevelésében elvárt gyakorlatot.

Mit várhat el a családi napközi szolgáltatástól a szülő, ha családi napközibe íratja gyermekét:

  1. A család szükségletéhez igazítható, nagyon rugalmas szolgáltatást mind a nyitvatartási időben, mind a szolgáltatást igénylő napokban, napszakokban;
  2. A gyermekek korának megfelelő, egészséges testi és lelki fejlődését szolgáló teret, bútorzatot, játékokat, szabad levegőn tartózkodás, mozgás, játék lehetőségét;
  3. A gyermekek korának megfelelő napirendet, melybe a szakember beépíti és használja a professzionális tudását, a gyakorlatban megszerzett gyermeknevelési tapasztalatát;
  4. A kis gyermeklétszámot, ahol a gondoskodás, a gyermeki tapasztalás és tudás megszerzésének lehetősége személyre szabott, az adott kisgyermek fejlettsége, szükséglete, igénye maximálisan figyelembe vett. A kis létszámú gyermekcsoport és a gyermeknevelésben jártas szakember tudása különösen azoknak a gyermekeknek adhatja meg a megfelelő fejlődés és a felzárkóztatás esélyét, akik az átlagtól eltérően fejlődnek, ezért egyéni foglalkozást, nagyobb odafigyelést igényelnek. Ez 5-7 gyermekszám mellett megfelelően biztosítható, míg egy intézményi (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi) csoport magas létszáma az eredményt ronthatja.
  5. A szabályba foglalt gyermeklétszámot és szolgáltatók számát – maximum 7 gyermek, ehhez rendelt 2 fő dolgozó;
  6. Családi élelmezést, ahol a négyszeri étkezésnél figyelembe lehet venni a speciális igényeket,
  7. A rendszeres – a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak való megfelelés – hatósági és szakmai ellenőrzését;
  8. A családdal egyeztetett szakmai munka megállapodásban rögzítését;
  9. A térítési díjra vonatkozó szabályok betartását;
  10. A gyermeki jogok betartását és a szülő panaszjogának biztosítását. 

A családi napközi nem bölcsőde, nem óvoda és nem iskolai napközi. Nem kívánunk összehasonlítani egyetlen intézményt sem a családi napközi szolgáltatással.

Hiszünk abban, hogy a szülő ismeri legjobban a gyermekét és a jövőben is élhet azzal a jogával, hogy szükségleteik, igényeik és lehetőségeik ismeretében megválaszthatja azt a szolgáltatási formát vagy intézményt, ami a rendelkezésére áll az iskolára való felkészítést megelőző időszakban."

 

                                                Dr Mátay Katalin

                                                Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének elnöke

2013 június 24.

 
 
Kölöknet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 
2013 június 25.
SzViki
Teljesen egyetértek L Tündével. Biztosan van Magyarországon olyan ovi, ahová tényleg csillogó szemmel járnak a gyerekek, de mi is azt tapasztaltuk, hogy a családi napközi nemcsak nevében családias, de odafigyelő is, és igenis jelen van az egyéni fejlődési szinteket is figyelembe vevő nevelés.

Az a mondat, hogy " Minden állampolgár létesíthet családi napközit, akinek nincs munkája, ha az előírt 40 órás képzést elvégzi, és meg tudja teremteni a minimálisan előírt követelményeket" - kissé félrevezető, azt sugallja, hogy ha mondjuk Piri néni a Diófa utcából egy reggel kitalálja, hogy nagyon unatkozik otthon, ripsz-ropsz elvégzi ezt a 40 órás tanfolyamot, és máris zöld utat kap 5 gyerek nappali ellátásához. Ez a jogszabály szerint így is van. Viszont elég sok - gyermekét csanába járató ismerősöm mesélte, hogy családi napközit elsősorban pedagógusok, óvodapedagógusok létesítenek, illetve helyezkednek el ezekben az intézményekben. Tehát nem egy "hómlesz" az utcáról, hanem igenis képesítéssel rendelkező emberek.

2013 június 25.
L Tünde

Amikor olvastam az elősző cikket, "nem azonos a családi napközi és az óvoda" már akkor felháborodtam. most nem tudom megállni h pár gyakorlati tapasztalatomat meg ne osszam az olvasókkal, ha van még aki döntés előtt áll.
Mi az ami van, az egyikben és nincs a másikban? Szívesen csinálnék táblázatot én is, de talán jó lesz így.
A családi napköziben van ölelés!! Az óvodában csak a tünibündi copfos kislányokat vagy a rokon-barát gyerekeit ölelgetik, esetleg a folyton sírokat, bár a rosszcsontoknak is szüksége lenne rá..pl ha a "problémás" örökmozgó kisfiam fekszik a földön a tentikéjét markolászva, akkor HA MEGÖLELNÉK (mert ugye a viselkedése alapján nehogy már feltűnjön...) rögtön észre lehetne venni h tüzel a láztól...(ez 4 hónap alatt éppen 3szor fordult elő)
A családi napköziben van minden délután beszámoló, mit evett a gyerek, mit nem, fájt e vmije, érte e vmi sérelem, nevetett sokat, vagy sírt, aludt, vagy nem.oviban ugyanez: hát nem tudom, nem én voltam velük délelőtt...
Csanában van segítség az evésben ha aznap rosszabb passzban van a gyerek, oviban elveszik előle az ételt, aztán délután 5-8-ig megállás nélkül eszik otthon az egész nap éhező gyerek...
Családi napköziben van a 30 fokban udvaron játszó gyereknek kancsó víz, oviban:majd hoz anyád inni mikor jön érted (nehogy már felálljon a székről és bemenjen egy pohár vízért, még akkor sem amikor ott állok mellette és rosszallóan nézem)
Csanában van homokozás után átöltöztetés, oviban:na nehogy már ennyi gyereket átöltöztessünk, az nagyon sok idő(itt jelezném h ekkora gyerekek már hellyel közzel átöltöznek magutól ha a kezükbe adják a ruhát)
Csanában van időjárásnak megfelelő öltöztetés, oviban meg 30 fokban vastag pulóver van....
mindkettő 5-ig van nyitva, a csanában az utolsó gyerek távozása UTÁN mosnak fel, az oviban fél 5 körül és ott van:ba***a meg ráment ez a hülyegyerek moshatok fel újra szöveg...
A csanában ugyanakkor nincs a fejlődés nyomon követése, még jó h az oviban van: mit is írtam a múltkor h nincs, akkor most azt írom h kialakulóban.....hűha, még jó h ez fedi a valóságot...
Múltkor rákérdeztem az oviban h a fiam jól használja a személyes névmásokat, mire az volt a válasz h tökéletesen, és akkor mondanék egy jellemző példát:engünket..hát ez még nem éppen tökéletes...sztem, persze én nem vagyok képzett óvónő, csak egy anya...
Számomra minden szempontból hatalmas csalódás az óvoda, pedig olyan izgalommal vártam ,annyit beszéltünk róla, úgy reméltem h a fiam jól fogja érezni magát.És akármennyire is nem mutatom előtte, bíztatom, csupa szépet és jót mondok az oviról a fiam éjjel kettőkor ébreszt h ugye holnap nem megyünk oviba?? aztán reggel az első mondata is ez.
Igen, valóban nem ugyanaz a családi napközi és az óvoda.
Ez egy modern nagyközség óvodája, ahová előszeretettel íratják a közeli nagyvárosból is a gyermekeiket a szülők, mert h ez milyen jó ovi..el sem tudom képzelni h milyen lehet egy városi ovi, ha ezt annyira jónak tartják.
Nem értem továbbá azt sem h akinek bármilyen okból otthon van az egyik szülője ott miért KELL hazavinni a gyereket már délben.(engem ez nem érint, de mégis felháborít)
Az egy hónapos nyári szünetet már ne is említsem..
Hogy mit csinál egy olyan házaspár ahol nincs kisebb gyerek, mindketten dolgozunk, a 4 lehetséges nagyszülőből csak egy él és az is dolgozik másik nagyvárosban és nincs elérhető munkanélküli vagy nyugdíjas egyéb rokon??
Megmondom:visszaíratja erre az időre a családi napközibe, ahová boldogan járt a gyermek!
Kölöknet hozzászólás
aláírás