Különleges helyzetek

Hagyd abba a rángatózást! – Gyermekpszichológia 2. rész

Abbahagyná szegény, ha tudná... Idei-óráig (percekig) képes is rá, de a felnőttek számára idegesítő szokása mögött olyan problémák húzódhatnak, amelyeket a gyermek maga nem tud kezelni, segítségre van szüksége, nem dorgálásra.

A tic (ejtsd: tik) a vázizomzat meghatározott izomcsoportjának gyors, ismétlődő, cél és szándék nélküli mozgása a test egy vagy több részén. Ez lehet motoros, azaz mozgásos vagy vokális. A mozgásos tic esetén előfordulhat kar- vagy vállrángatás, arcrángás, vagy akár fejbillentés. A vokális tic során hangot ad a gyerek, de lehet ez egy krákogásra emlékeztető hangadás is. A szemtic viszonylag gyakori, bizonyára sok olvasó találkozott már vele, ez a szemhéj, az arcizomzat szemhez közeli részének akaratlan összehúzódása.

Előfordul, hogy a szülők ilyenkor rászólnak gyerekükre, hogy hagyja abba. Erős koncentrációval egy ideig elfojtható a tic, de a belső feszültség csak tovább nő, ami fokozhatja a tüneteket.

Enyhe, átmeneti tic: általában 2 és 15 éves kor között jelentkezik szemhéjtic formájában. Az esetek nagy részében spontán gyógyul.

Krónikus tic: megfigyelhető az arc-nyak-váll tic, és egy évnél tovább fennáll.

La Tourette-szindróma: a motoros (felsőtest, fej) és vokális tic egyszerre jelentkezik, mindezt önkéntelenül kiejtett szavak, hangok kísérik, amelyek függetlenek a beszéd tartalmától és többnyire trágár kifejezéseket tartalmaznak. Régen azt gondolták, az elfojtott, tudattalan konfliktusok okozzák az obszcén szavak áradását, ma már egyértelmű, hogy idegrendszeri sérülésről és a betegségre való hajlam öröklődéséről van szó.


A tichez esetenként kísérőbetegségek is társulnak, ugyanis a társak elutasítása, gúnyolása, a környezet rosszallása, esetenként büntetése erős szorongáshoz, zárkózottsághoz, önértékelési problémákhoz, depresszióhoz vezethet.

A helytelen, büntető, megalázó reakció csak olaj a tűzre, és egyfajta ördögi kör jön létre: a negatív reakció erősíti a tünetet, ami fokozza a szorongást és a negatív reakciókat, ami aztán tovább növeli a tünetek megjelenését.

Pszichoterápiával, viselkedésterápiával és relaxációs technikák alkalmazásával, tanításával jó eredményeket lehet elérni. Esetenként gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet.

(Az írás részlet a Mi bántja a gyerek lelkét? lelkét című könyvből)

Mi bántja a gyerek lelkét?
 
Peer Krisztina olvasmányos, közérthető stílusban ír nemrég megjelent könyvében gyermekkori pszichés megbetegedésekről. A könyv praktikus útmutató kíván lenni a szülők, nevelők számára, hogy felismerjenek néhány lehetséges ráutaló jelet vagy épp megnyugvást leljenek egy-egy probléma kapcsán.
 
 
 
 

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás