Különleges helyzetekFelvételiFelsőoktatás

Idén harmincezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba

A felsőoktatás államilag finanszírozott keretszámainak drasztikus csökkentése nem maradt hatás nélkül. A nappali alapképzés és osztatlan felsőoktatás első évfolyamaira 30 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett az idén. Hosszú idő óta ez a legalacsonyabb szám, miközben az európai célok éppen a diplomások arányának növelését célozzák.

Nagyításért kattintson az ábrára!
Forrás: Oktatási Évkönyvek és felvi.hu

Nem könnyű a felsőoktatási adatok közt kiigazodni, ugyanis a hivatalos tájékoztatásban rendre összeadják az almát a körtével, a bachelor jelentkezőket a master szakra jelentkezőkkel, így rendre torzítottak az adatok és általában olyan irányba, hogy kedvezőbb képet mutasson a valódinál. A valóban összehasonlítható adatok a következő trendeket mutatják:

  • Évről évre 80-90 ezer tanuló érettségizik, ez a szám elég stabilnak mondható, kivéve egy évet, 2008-at, ekkor ugyanis az előző évhez képest 10 ezerrel kevesebben érettségiztek. Ez annak tudható be, hogy ekkor végzett az első olyan évfolyam, ahol a tanulók egy része már idegen nyelvi előkészítő évre is járt, így ezen az évfolyamon a tanulók egy része még egy évig maradt a középiskolában. 2009-től viszont már ők is érettségiztek és újra visszaállt a rend.
  • 2004-ben volt a legtöbb felvételiző, onnan kezdve rohamosan csökkent a számuk. Ez annak tudható be, hogy a felsőoktatás nagyfokú expanziója a kétezres évek közepéig szívta fel azokat a fiatalokat, akik korábban nem tudtak bejutni a felsőoktatásba és idősebb korban is próbálkoztak. Az elsőéves hallgatók átlagos kora is magasabb volt annak idején, mint napjainkban. Mára már mindenki bejutott, aki korábban (a kádári korszak „numerus claususa és az ezután még sokáig fennálló szűk keresztmetszet) miatt nem tudott bejutni.
  • A felvettek számának alakulása 2008-ig követte a jelentkezők számát, így a jelentkezők mintegy 70 százaléka be is jutott. 2008-tól viszont a felvettek száma változatlan, miközben a jelentkezők száma (sajnos csak átmenetileg) nőtt, így a felvételi arány is csökkent 60 százalékra.

Izgalmas kérdés, hogy idén vajon hányan jutnak be, mennyire csökken a felsőoktatásban tanulók száma, és vajon akik most nem jelentkeztek, jövőre megpróbálják vagy sem? És ha igen, itthon vagy külföldön? De még nagyobb kérdés, hogy ha külföldre mennek, visszajönnek-e? Nem lenne jó nyuggerklubbá alakítani Magyarországot!

2012 június 18. Kölöknet

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás