Különleges helyzetekFelvételiFelsőoktatás

Felsőoktatási ponthatárok

Július 24-én nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A 110 ezer jelentkező közül 80 ezren bekerültek valahová, a népszerű szakokra idén is rendkívül magas pontszámra volt szükség, ellenben sok természettudományos alapképzésre elég volt a minimum, a 240 pont a bekerüléshez.

A felvi.hu gyorsjelentését itt olvashatják el.

A pontszámokat egy matematikai algoritmus segítségével határozzák meg, amely a keretszámokat és az intézmények kapacitását, a jelentkezők összpontszámát, illetve a megjelölt képzések sorrendjét figyelembe véve számítja ki az eredményeket.

Az algoritmus a jelentkezők összpontszáma alapján minden szakon felállít egy-egy országos rangsort. Ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve besorolja őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe. Amikor egy intézmény "megtelt", vagyis elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program megállapítja a ponthatárt és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákot már a másodikként megjelölt képzésre sorolja be, majd így halad tovább. Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár.

Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg, minden jelentkező csak egy helyre kerülhet be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol felvételi összpontszáma először éri el a megállapított ponthatárt. Ha a jelentkező összpontszáma minden jelentkezési helyén alacsonyabb, mint a megjelölt képzések ponthatárai, ebben az eljárásban nem vehető fel egyetlen szakra sem. Leghamarabb az augusztusi pótfelvételi során próbálkozhat újra.

A ponthatárok a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetőinek, szakembereinek közreműködésével, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának együttműködésével születnek meg. Az Educatio Nonprofit Kft. az informatikai hátteret, a ponthatárok megállapításához használt algoritmust biztosítja.

A besorolási döntésről - azaz, hogy melyik intézmény mely képzésére kerültek be és hová nem - az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat pedig, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola is - szintén írásban - értesíti. Ezek a levelek tartalmazzák többek közt a beiratkozással kapcsolatos információkat, valamint a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosul, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont kapható. A bekerüléshez legalább 240 pontot kell elérniük a felvételizőknek. 

Mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolákra, egyetemekre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82.661-en jelentkeztek nappali képzésre. Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen. Az idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében, összesen 13.950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. A második helyen a gazdaságtudományok képzési terület áll 11.421 jelentkezővel, míg a harmadikon a 9187 felvételizőt vonzó bölcsészettudományok.

A keretszámok módosítását az oktatási államtitkár június 26-án jelentette be, közölve: ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben kezdődő tanévben. Hoffmann Rózsa akkor elmondta, az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma; az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte. 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás