Különleges helyzetekFejlődési rendellenességekAutista

Az autizmusról

Esőgyerekek

Az autista gyerekek társas viselkedésében jellegzetes sajátosságokat tapasztalunk, amelyek hátterében a kommunikáció, a gondolkodási képességek és a rugalmas viselkedésszervezés eltérő fejlődése áll. A korszerű szemléletben az autizmus „spektrumzavarként” szerepel, ahol a súlyos esetektől az enyhe szociális zavarral élő, kimagasló képességű érintettig sokféle gyermeket találunk. Lényeges, hogy ezek a gyerekek nem tehetnek különös viselkedésükről, mint ahogy a szüleik sem tehetnek a zavar kialakulásáról.

Az autizmus a jelenlegi vélekedések szerint az idegrendszer fejlődési zavarának, illetve genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásának következtében kialakuló, az egész személyiséget átható fejlődési zavar.

Jelek a korai években

A később autistának diagnosztizált gyerekeknél már pici korban is észrevehető néhány jellegzetesség, ami gyanúra adhat okot, ám ezeknek a tüneteknek a jelentkezéséből még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Előfordul, hogy a kisbaba szinte közömbösnek tűnik, ismerős arcok megpillantása esetén nem jelentkeznek örömreakciók, nem mosolyog vissza, nem szereti, ha megölelik. Hiányzik nála a hangok, gesztusok utánzása, s bár ép a hallása, nem figyel az emberi beszédre. Van, hogy az éhségét nem, vagy ritkán jelzi, s ügyetlenül, lustán vagy éppen türelmetlenül szopik. Nem fogad el új ételt, sokszor a darabos táplálékkal szemben teljesen elutasító.

Másfél-kétéves korban feltűnhet, hogy a gyermek viselkedésrepertoárjából teljesen hiányzik az élménymegosztó viselkedés: semmilyen formában nem hívja fel a figyelmet a számára érdekes tárgyra, jelenségre, nem törekszik arra, hogy örömét megossza. A közös játékok során nincs kölcsönösség sem a hang-, sem a tekintetváltásban. Nem mutat érdeklődést a játékok iránt, vagy például csak egyszer hajlandó a különböző játékokkal játszani. 

Amikor feltűnővé válik

Bár az autizmus tünetei már 3 éves kor előtt jelentkeznek, a szülőknek általában akkor válik nyilvánvalóvá gyermekük különös viselkedése, amikor a gyermek abba a korba lép, amikor az önállósodás, a beszéd, a társas viselkedésbeli megnyilvánulások, a csoportban való működés a fejlődés természetes velejárói lennének. Így óvodáskorban tűnik fel, hogy nem keresi a többi gyermek társaságát, nem játszik velük, helyette saját világába merül, egyedül tevékenykedik. A játékok helyett inkább a szakácskönyvek, menetrendek, telefonkönyvek, térképek érdeklik. Ha mégis játszik, a monoton, ismétlődő elemekkel teli játékok kötik le, nem a képzeletvilágot megmozgató játékok. Tevékenységéből teljesen hiányzik a szerepjáték. Ilyenkor ébrednek rá a szülők, hogy baj van, hogy a gyermeknek késik a beszédfejlődése, hogy figyelmetlen, nehezen befolyásolható a viselkedése, s nem hallási problémák miatt nem reagál a hozzá intézett szavakra.

Nem ritka állapot!

Az autizmus nem ritka állapot. Amerikai felmérések azt mutatják, hogy minden 150. ember érintett, míg európai adatok szerint minden 133. embert érint az autizmus. Magyarországon nem készültek erről statisztikák, de több tízezerre teszik az autista emberek számát. Hazánkban az iskolás korosztály a leginkább elérhető és mérhető. Jelenleg a közoktatásban 1200 autista gyermeket tartanak nyilván, de a diagnosztikus eljárások fejlődése is hozzájárul ahhoz, hogy létszámuk egyre nő, néhány év múlva több ezerre tehető majd a diagnosztizált autista gyermekek száma.

Társas viselkedés

Ahogy nyilvánvalóvá válnak a problémák, úgy körvonalazódik, hogy milyen területeken mutatkozik meg az eltérő fejlődés. Az autista gyermekeknél a társas viselkedés, a szociális készségek zavara feltűnő. Nehézséget jelent számukra a kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartása, a társas viselkedés íratlan szabályainak elfogadása. Van olyan gyermek, aki teljesen elzárkózik, saját világában él, s van, aki nem kezdeményez bár, de elfogadja a többiek kezdeményezését, s akad olyan is, aki ugyan keresi mások társaságát, de ezt bizarr módon teszi, figyelembe sem véve a másik személy szempontjait, igényeit. Általában jellemző, hogy az autista gyermekek mások szándékait, érzelmeit gyakran nem tudják értelmezni, ezért közömbösnek tűnnek. Egyes gyermekek agresszívan, bántalmazóan lépnek fel másokkal szemben, de önmagukban is kárt tehetnek.

Kommunikáció

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/508_autizmus_cikkbe.jpg”.A társas viselkedés mellett a kommunikáció területén is sérülés mutatkozik, ami gyakran a kölcsönösség teljes hiányában nyilvánul meg. Előfordul, hogy az autista gyermek egyáltalán nem beszél, s nincsenek helyénvaló jelzései a figyelem felhívására, ezért a körülötte lévő személy kezét húzza a kívánatos tárgy felé. Ha beszél, akkor jellemző, hogy egyoldalúan kommunikál, a válaszra nem is figyel. Szakadatlanul ugyanarról a témáról monologizál, vagy visszhangszerűen utánozza a beszédet, megismétli az utolsó szavakat (echolál). Jellemző rá többek között a megkésett, a tartalmilag nem a helyzethez illő beszéd vagy az elvont fogalmak szó szerinti értelmezése, a nonverbális elemek, a gesztus, a mimika megértésének teljes hiánya, és ezek használatának nehézsége. A személyes névmásokat felcseréli, önmagát „ő”-nek vagy „te”-nek emlegeti, beszédének intonációja, hangmagassága a megszokottól eltérő. Nem használ vagy ritkán használ szemkontaktust. 

A mozgás és a szenzoros érzékelés

Előfordul, hogy az autista gyermek a különböző ingerekre a külső szemlélő számára furcsa reakciókat ad, szokatlan mozdulatokat tesz. Ismétlődő viselkedési mintákat mutat, az ujjait rázogatja a szeme előtt, „repdes” a kezével, ritmikusan mozgatja a testét, szagolgatja a személyeket, tárgyakat. Sokszor különös a testtartása, a járása (például lábujjhegyen közlekedik).

A külső ingerekre adott válaszreakciói az érintéssel, hővel, szagokkal, fájdalommal, stb. szembeni extrém magas tűrőképesség vagy túlérzékenység formájában is megnyilvánulhatnak. Van olyan gyermek, aki nem bírja, ha megérintik, van, aki a zajokat nem tudja elviselni. Mások csak forrón szeretik az ételeket, vagy komoly sérülést észre sem vesznek magukon. Van, aki pedig olyan erősen érzi a szagokat, hogy a körülötte élő embereket szaguk alapján „osztályozza”.

Intellektuális, kognitív képességek

Az autista gyermekek intellektuális és kognitív képességei is egyedi mintázatúak. Az információkat a maguk sajátos világán keresztül dolgozzák fel. Társult problémaként előfordul alacsony intelligenciaszint, értelmi fogyatékosság is. A képességeikre az egyenetlenség jellemző. Van olyan terület, amely nagyon alacsony szinten szerveződik (természetesen a szociális készséget igénylő területek), de bizonyos területeken előfordul, hogy rendkívüli dolgokra is képesek lehetnek, bár az kétségtelen, hogy a világból valószínűleg az az egy dolog köti le az érdeklődésüket, amiben kiemelkedőek.

Egyéb jellemzők

A hangulati élet zavarai is megjelenhetnek viselkedésükben. Előfordul, hogy látszólag indokolatlanul nevetnek, sírnak, hangoskodnak. Ragaszkodnak a megszokott helyszínekhez, dolgokhoz, az események sorrendjéhez, úgyhogy bármilyen apró változás erőteljes tiltakozásukat váltja ki. (Például ha az asztalra sárga szalvéta kerül a megszokott kék helyett.) Gyakran előfordul, hogy étkezési zavaraik vannak (például van, aki csak kétféle ételt eszik meg), és az alvászavar sem ritka náluk.

Hová fordulhatok?

Az autizmus egy állapot, amely sajnos nem nőhető ki, s nem is gyógyítható, de megfelelő, időben elkezdett terápiával, fejlesztő eljárással komoly állapotjavulást lehet elérni. Az autizmus gyanúját, illetve diagnózisát gyermekpszichiáter állapíthatja meg. A gyanút elvileg már másfél éves kortól meg lehet fogalmazni, diagnózist inkább 3 éves kor után állítanak fel. A házi gyermekorvos adhat beutalót a területi gyermekpszichiátriai ambulanciára, ahol a vizsgálatot elvégzik, de a megyei, illetve a fővárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, valamint az Autizmus Alapítványhoz, a Vadaskert Alapítványhoz és a Korai Fejlesztő Központhoz is lehet fordulni, ahol előzetes telefonegyeztetés után fogadják a gyerekeket.

2008 november 12. Kereki Judit

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás